Nehézkes ma új autót vásárolni. Már nem porosodnak a szalonok sarkaiban a vaskos kedvezménnyel hazavihető készletes kocsik, számos népszerű modell konfigurátora pedig egyszerűen eltűnt a márkák honlapjairól, a maradékot megrendelni is csak jellemzően konkrét szállítási határidő és fix végső ár nélkül lehet manapság. Ráadásul a nepperek szerint az év második felében külföldről se tudnak majd behozni annyi személyautót, mint azt megszoktuk az elmúlt évtizedekben.

Nem 2022-ben frissül fel a hazai járműpark, az biztos, ezzel a négymillió lestrapált autóval él tovább a családunk és a környezetünk.

De milyen ez a személyautó-állomány a mai Magyarországon? Mit tudunk róla azon kívül, hogy a kopottas útjainkhoz hasonlóan vénséges? Darabszám, életkor, motorméret, hajtóanyag és területi eloszlás szerint mutatjuk be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait, és azt is, hogy az elmúlt másfél évtizedben milyen – többnyire igen jelentős – változásokat követően jutottunk ide.

MENNYISÉG – Egyre több és több és több…

Kezdjük azzal, összesen mennyi személyautót tart nyilván a Belügyminisztérium magyar rendszámmal. Éppen pár hónapja lépett át egy határt a darabszám, a 2021 év végi adatok szerint 4,02 millió jut a már jóval 10 millió alatti lakosságra.

Itt is, és a cikk további részében is tizenöt éves távlatban vizsgáljuk a változásokat, éppen másfél évtizede, 2006-ról 2007-re érte el a hárommilliót az állomány akkori mérete. A következő év őszétől elindult a hazai szalonok nagyjából 60 százalékát bedöntő gazdasági válság, amely olyannyira visszavetette az utánpótlás nagyját jelentő újautó-értékesítést, hogy a piacot addig égbe húzó Suzuki márka például az elsőről helyről húszon kívülre esett vissza az értékesítési toplistán.

Ekkor jött három olyan kivételes esztendő a rendszerváltás utáni harminckettőn belül, amikor nem létszámgyarapodást láttunk, még csak nem is stagnálást, hanem enyhe visszaesést. A 2008-as 3,05 millió darabról először 3,01 millióra, majd 2,98-ra, aztán 2011-ben 2,96 millióra apadt a regisztrált személyautók száma.

Aztán jött a lassú fordulat, majd a máig látható és egyre csak gyorsuló rali: a mögöttünk álló évtizedben többször megdőlt a használt autók külföldi szürkeimport-rekordja, miközben egyre csak több és több vadiúj járművet értékesített az újraéledt kereskedőhálózat. A 2012-es 2,98 millióról 2015-re 3,19 millióra, majd 2018 végére 3,64-re, aztán tavaly év végére már bő négymillió darabra ugrott a magyar rendszámot viselő személyautók száma.

Növekszik a nagy motoros és a dízelautók száma 1

Forrás: GettyImages

ÉLETKOR – Régebben sokkal fiatalabb autókkal jártunk

A forgalomban lévő négymillió magyar rendszámos személyautó átlagéletkora szintén egy fontos határt lépett át most: 15,01 évre emelkedett, ami elszomorítóan öregecske járműállományt jelent. Ráadásul a tendencia másfél évtizede egyenletesen kedvezőtlen, törés vagy megingás nélkül kúszik felfelé a grafikon.

2007-ben még 10,3 év volt az átlag, azóta háromévente így korosodott az autóparkunk: 2010-ben 11,3 év, 2013-ban 13, 2016-ban 13,9, 2019-ben 14,4, míg a tavalyi évet már 15,01 éves átlagéletkorral zártuk.

Konkrét modelleket nézve a Vitara név újjáélesztése első helyet jelent: a rendelkezésre álló utolsó adatok szerint a Suzuki Vitara bő húszezres hazai állománya a legfiatalabb, átlagosan 3,9 éves korral, míg a legidősebb az Opel Vectra bő 32 ezres csoportja, átlagosan 18,7 évvel.

Növekszik a nagy motoros és a dízelautók száma 2

Forrás: MTI

A márkák és a modellek sorrendje

Több cikkben is foglalkoztunk már a legnépszerűbb vagy a leginkább megfizethető személyautók márkák és modellek szerinti sorrendjével. Aki most rávágja, hogy Suzuki Swift, az téved: az Opel vezeti a gyártók toplistáját, az Astra pedig a konkrét modellekét. Az egészen részletes listában böngészve ön is megtalálja a saját autójának a helyezését.

MOTORMÉRET ÉS ÜZEMANYAG – Megugrott a nagy motoros és a dízelüzemű autók száma

Jelenleg 1,77 millió darab autóban van 1400 cm³-nél kisebb motor, 1,87 millió személyautóban 1400-2000 cm³ közötti, és 372 ezerben 2000 cm³ feletti, ami jelentős változás után állt be erre a szintre.

Másfél évtizede ugyanis teljesen egyértelműen a kis köbcentis kocsik országa voltunk. 2006-ban az akkor 2,95 millió személyautónak még a 60 százalékában dolgozott 1400 cm³ alatti motor, összesen 1,75 millióban. Azóta radikálisan nőtt az összlétszám, ez a kategória azonban darabszámban, pláne arányaiban csökkent. Akkor még csak 1,04 millió autót hajtott 1400-2000 cm³ közötti motor, és mindössze 156 ezret ennél nagyobb.

Növekszik a nagy motoros és a dízelautók száma 3

Forrás: Vezess

Mindig is benzint kellett tankolni a kocsijaink többségébe, jelenleg 2,58 millió személyautót hajt ez az üzemanyagtípus. Dízelüzeműből feleennyit, 1,27 milliót tart nyilván a KSH, a jelenleg még nem túl pontosan “egyéb”-nek tartott kategóriába pedig 166 ezer személyautó tartozik (ide a gázos és az elektromos járművek sorolódnak).

Jelentős változások után alakult ki ez a helyzet is. Gázolajjal mindössze 495 ezer személyautó ment tizenöt éve, 642 ezer tíz éve, az egyéb kategória pedig szinte üres volt 6922 darabbal. Álljunk meg itt egy picit! Az elmúlt évtized a dízelbotrányról és az elektromosításról szólt az európai autópiacon, nos, ebben a tíz évben 630 ezer darabbal nőtt Magyarországon a gázolajos személyautók száma, vagyis megduplázódott.

Mindjárt látni fogjuk, hogy ugyanebben az évtizedben mennyi elektromos állt forgalomba, de előtte még egy érdekesség: ma szinte pont ugyanannyi benzinest használunk, mint 15 éve (2,45 milliót 2006-ban), úgy, hogy közben egymillióval nőtt az állomány.

Növekszik a nagy motoros és a dízelautók száma 4

Forrás: GettyImages

ELEKTROMOSOK – Évente szinte duplázódás, de még így is messze az 1 százalék

Korábban megírtuk már az első új kori, modern villanyautó akadémikus vásárlójának sztoriját, aki bátor úttörőként vágott bele az elektromos autózásba Magyarországon. Egy évtizeddel a legelső forgalomba állítás után ma 21 544 darab tisztán elektromos autón van zöld rendszám idehaza (2021 év végi adat ez is). Vagyis az elmúlt tíz mérlege: 632 ezer pluszban belépő dízelautó vs. 21 ezer villanyautó.

Tavaly ugyan a globális problémák miatt minden hajtásláncot beleértve csökkent nálunk is az új személyautók forgalomba állítása, nem így a villanyosoké: itt 72 százalékos volt a növekedés! Ugyanakkor még ez a látványos, a piac egészével szembemenő hegymászás is kevés volt ahhoz, hogy akár az egy százalékot is elérje a darabszámuk a négymilliós nagy halmazban.

A töltő is édeskevés európai összehasonlításban, és a korábbi ígéretekkel szemben az árak is egyre csak emelkednek.

A villanyautók 100-as toplistája

Azt talán kitalálja, hogy ki a listavezető, de vajon hogy állnak a most nepperkedvenccé vált modellek és a Teslák? Cikkünkben darabra bemutattuk, hogy melyik elektromos autóból mennyit használunk Magyarországon.

TERÜLETI ELOSZLÁS – Fejnehéz az ország

Végül jöjjön a KSH statisztikája szerint hét régióra bontva ennek a 4,02 millió személyautónak a területi eloszlása. Nem meglepő módon az ország – és a sztrádák – centrumában lévő fővárost is magában foglaló országrészre jut messze a legtöbb személyautó:

  1. 1,3 millió darab személyautó, Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)
  2. 523 ezer darab, Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
  3. 502 ezer darab, Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye)
  4. 468 ezer darab, Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye)
  5. 448 ezer darab, Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye)
  6. 410 ezer darab, Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye)
  7. 361 ezer darab, Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye).

Az ország központját nézve nagyon hasonló volt a helyzet 2006-ban is, akkor is éppen az egyharmadát adta a teljes járműállománynak. A többi régióban kiemelkedő a három dunántúli terület: ezekben közel ötven százalékkal emelkedett a járműállomány, míg például az alföldi régiókban harminc százalék alatti mértékben.