A Váci úti felüljáróról egy vétlen embert – plusz a saját utasát – halálba repítő gyorshajtó esete után újra felpörgött az ötletbörze 2026 áprilisában: még több traffipax kell és még több bírság a sebességhatárok megszegőinek. Nem vitatva ezek országszerte számos településen bebizonyosodott hasznát, a tragédia előtti utolsó teljes évben 855 490 alkalommal szabott ki gyorshajtásos közigazgatási bírságot a rendőrség az objektív felelősség alapján.

Bárhonnan is nézzük, ez rendkívül magas szám. Átlagosan 2343 darab lefülelt gyorshajtást jelent 2025 minden egyes napjára úgy, hogy az objektív felelősséges bírságösszegek 50 ezer és 392 ezer forint között mozognak. Utóbbi közel jár a hivatalos magyarországi átlagfizetéshez.

Hiába a tengernyi bírság, a valóságban rengetegszer anyagi következmények nélkül maradt a sebességhatárok (plusz a VÉDA műszerein beállított ráhagyás) átlépése.

Vagyis nem feltétlenül a legelső megoldandó feladat még több büntetés szétszórása, hiszen a kiszabott bírságok jelentős részét sem fizetik be a gyorshajtók.

Hiába mér, nem lesz belőle visszatartó erejű büntetés? (Kép: police.hu)

Hiányzik 10 milliárd forint

A tavaly kiszabott 855 490 darab objektív felelősséges bírságból 697 542 „került befizetésre, behajtásra” – közölte a Vezess megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A sebességhatárok megszegése miatt 2025-ben kiszabott 47 519 058 000 forintnyi teljes és éves bírságösszegből pedig csak 37 703 645 583 forint került be a kasszába. Ráadásul a rendőrség szerint ennek egy része már behajtás után, vagyis a 9 815 412 417 forintnál magasabb összeget nem fizettek be a megbüntetett üzembentartók.

Szerkesztőségünk a 2025-ben kiszabott és a 2025-ben befizetett bírságösszegszámokat és a teljes, éves bírságösszegeket kérte ki az ORFK-tól. Válaszában a rendőrség az írta, hogy „ez idáig 697 542 ügyben, összesen 37 703 645 583,-Ft bírság került befizetésre, behajtásra.”

Ezután megismételtük kérésünket: 2025-re küldjék el a befizetett bírságok számát és a befizetett bírságok együttes összegét. „Az ügyfeldolgozásra használt szakrendszer nem alkalmas olyan összesítő kimutatás készítésére, amely külön tartalmazza az önkéntes befizetést és a behajtás adatait” – jött a válasz.

Évek óta növekedik a sebességmérők, a bírságok és a negligált büntetések száma is (Kép: police.hu)

Évek óta tartó megoldatlan probléma

Meglepő a rendszer most említett „alkalmatlansága”, mert korábban több évben elkértük már tőlük az éves (hangsúlyozottan éves) adatokat, és meg is kaptuk azokat. Innen tudjuk, hogy nem egyszeri eset a sokmilliárdos hiány 2025-ből, azt megelőzően is probléma volt a csekkek befizetése.

Forrás: ORFK

Mindez így együtt azt jelenti, hogy összesen 21 668 183 274 forint a különbség a kiszabott és az adott évben be is fizetett (majd részben behajtott) gyorshajtásos bírságok között az elmúlt bő három évben.

Hol a pénz?

A bírságbefizetés elkerülésének módszereivel kapcsolatos kérdés megválaszolása nem tartozik a rendőrség hatáskörébe – írta az ORFK, miután megkérdeztük: hogyan és milyen módszerekkel kerülik ki egyesek, hogy befizessék a rájuk jogosan kiszabott gyorshajtásos bírságokat?

Többféle trükk létezhet erre. A VÉDA fix vagy mobil készülékei által gyorshajtás közben lefotózott járművek üzembentartóinak kiküldött bírságcsekkeken szereplő összegek befizetését átutalással is meg lehet oldani. Ilyenkor előfordulhat, hogy valaki csak egy részét fizeti be a rá kiszabott büntetésnek, a rendőrség korábbi közlése szerint azonban a jogszabály szerint nem ússza meg az sem, aki nem fizet be minden részletet, a maradék összegre is kezdeményezik a végrehajtást. De nem minden esetben.

Valószínűleg olyan is előfordul, hogy valaki elfelejti befizetni a bírságot. De nem bő 200 ezren

Már két éve azt lehetett hallani, egyesek azzal trükköznek, hogy 5000 forintnál kisebb összeget levágnak a befizetendő bírságukból, és csak a maradékot fizetik be. Meglehetősen pitiáner húzásnak tűnik, ám amikor az ORFK-tól konkrétan azt kérdeztük korábban, hogy ha valaki a 30 ezres bírságcsekkéből (ami a leggyakoribb büntetési tétel volt az elmúlt hat évben) csak 25 100 forintot fizet meg átutalással, akkor mi történik a büntetéséből fennmaradó 4900 forinttal, ezt válaszolták.

„Abban az esetben, ha a kiszabott 30 000 forint bírságból 25 100 forintot fizet meg az érintett, a fennmaradó 4900 forint végrehajtására – megfelelő jogszabályi rendelkezés hiányában – nincs mód. A 25 100 forintot részbeni teljesítésnek kell tekinteni, annak megfizetése nem minősül szabálytalannak vagy érvénytelennek, ezért visszautalására nem lehet törvényesen intézkedni, és a Szabs. tv. 12. § (1) bekezdésére figyelemmel a helyszíni bírságot, illetve a pénzbírságot nem lehet elzárásra átváltoztatni. A fennmaradó 4900 forint tekintetében a végrehajtás elévül.”

Kérdésünkre a rendőrség nem tudta megmondani akkor, hogy például az előző évben kiszabott bírságok közül mennyinél fordult elő az összegnek csak részbeni teljesítése.

Hallgatott az előző kormány

Akkor először írtunk a problémáról, megkérdeztük a rendőrség felett álló Belügyminisztériumot, az adóbevételekért felelős Pénzügyminisztériumot és az ország pénzügyeire szintén befolyással bíró Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy miért nem teremtik meg minisztériumként, vagy miért nem teremti meg a kormány a jogszabályi hátterét egyes trükkök ellehetetlenítésének. Egyik minisztérium sem válaszolt akkor a neki feltett kérdésekre.

Meg kell oldania ezt a problémát is az új kormánynak (Kép: police.hu)

A Traffix nevű közlekedési blog más trükkről is beszámolt még 2024-ben, a birtokukba került rendőrségi jelentés szerint „tízezres nagyságrendben közlekednek az ország útjain olyan autók, amelyeket élelmes ’vállalkozók’ gyakorlatilag mentesítettek a közigazgatási bírságok vagy akár az autópályadíjak befizetése alól. Úgy tűnik, komplett szolgáltatási szektor épült ki arra, hogy aki szeretne megfoghatatlan, utolérhetetlen fantomként száguldozni, alig havi pár ezer forintos díjért megválthassa a gyorshajtásokat, piros lámpán áthajtásokat, matricadíjakat.”

Szerintük a módszer nagyon egyszerű: papíron el kell adni az autót egy „dobós cég”-nek. Ezek a vállalkozások a blog szerint jellemzően egy utolérhetetlen hajléktalan nevén vannak hamis címre bejelentve, így soha semmilyen postai küldeménnyel nem lehet megtalálni őket.

„Az eladással egyidejűleg készül egy dátum nélküli másik adásvételi szerződés is, amellyel az eladó bármikor visszaveheti autóját, valamint egy kölcsönadási szerződés, amely birtokában a kocsit továbbra is jogszerűen használhatja, vezetheti ez a korábbi és jövőbeli valódi tulajdonos. És persze kell fizetni valamennyit a szolgáltatásért: tudomásunk szerint csupán pár ezer forintot havonta.”

A hatályos szabályozás szerint az objektív felelősség alapján kiszabott közigazgatási bírságok nem egy-egy gyorshajtás közben lefotózott és bemért személyautóhoz, hanem az üzembentartóhoz, illetve tulajdonoshoz kötődnek. Ha ez az ember vagy cég elérhetetlen, a bírságot nem lehet behajtani.