„Modernebb, több fontos területet végre szabályoz, összességében egyértelműen jobb az új KRESZ tervezete a jelenleg hatályosnál. Feljött arra a szintre, ahová tíz éve kellett volna” – ezek az első szavai a közlekedési ügyekre specializálódott Janklovics Ádám ügyvédnek a közszemlére tett leendő jogszabálygyűjteményről. „Azt ugyanakkor nem látom, hogy rövidebb lenne, és több területnél kérdéses az ellenőrzés megvalósítása.”
A rutinos ügyvéddel átbeszéljük a másfélszáz oldalas tervezet legérdekesebb pontjait, közel két évtizedes tapasztalattal a háta mögött mondja el, melyik pontnak milyen hatása lehet például baleset után az autósok vagy a gyalogosok felelősségének a megállapítására a bíróságon. Azt is megkérdeztük, hogy a tervezet melyik részeinek kevés az értelme.
Mobilozó gyalogosok, ittas kerékpárosok
Nem csak a tizenévesek körében elterjedt magatartás a telefon képernyőjét bámulva lelépni az úttestre, fejlehajtva átsétálni a zebrán, vagy átkelni a vasúti átjáróban. A nyilvánvalóan balesetveszélyes mobilozás tiltása a gyalogosokra vonatkozó egyik legfontosabb újdonsága a tervezetnek.
„Nem gondolom, hogy ezzel a szövegrésszel átteszik a felelősséget arra a gyalogosra, akit mondjuk mobilozás közben gázol el az autós a zebrán. Jelenleg is ugyanúgy felelősségre vonhatják az autóst a bíróságon, a járművezetőnek a jelenlegi KRESZ szerint is, és ezután is úgy kell megközelíteni a zebrát, hogy biztonságosan meg tudjon állni, ha az szükséges” – mondja Janklovics Ádám.
„Ettől még hasznosnak gondolom ezt a változást, mert az edukációban hozhat eredményt, és remélem, hogy hoz is változást. A szülőknek innentől még inkább el kell mondaniuk a gyerekeiknek, hogy nem mobilozhatsz a zebrán, a sínek között, egyáltalán, ha lelépsz az útra. Sőt, vedd le a fülest is. Ezeket jogszabály tiltja” – már amennyiben a következő kormányzati ciklusra maradó új KRESZ ki tudja mikori elfogadása után bent marad ez a rész a tervezetben.
Tilos lesz? (Kép: Getty Images)
Meghagyja az új KRESZ-ben a kerékpárosok alkoholfogyasztásának a lehetőségét a jogalkotó, ugyanakkor határértéket ír elő: a jövőben 0,8 gramm/liter véralkoholszint vagy 0,4 milligramm/liter légalkoholszint értékig lehetne bringázni. Változik majd ezzel a megítélése egy részeg kerékpárost elgázoló autósnak? – kérdeztük.
„Innentől jobban áttolódhat a felelősség az ittas kerékpáros elgázolása után magára a kerékpárosra, ha azt mutatja az utólagos orvosi vizsgálat, hogy többet ivott a megengedettnél. Ez a változás egyértelműbbé teheti a helyzetet” – válaszolja az ügyvéd, aki utána csak félig költői kérdésként fűzi tovább ezt a szálat.
„Ugyanakkor kérdem én: ha az egyik járműnél megengedjük és meghatározzuk a lehetséges alkoholfogyasztás mértékét, a másik járműnél vajon miért nem? Nyugat-Európa több országában ugyanígy meg van határozva a jogszabályokban a személyautót vezetőknél is.” Janklovics Ádám ezután persze maga mondja, tökéletesen tisztában van vele, hogy ehhez az ilyen országokban megszokott közlekedési kultúra kell, ami jelenleg nem létezik Magyarországon. Nálunk zéró tolerancia kell az autósoknak.
Régóta szúrja sok gyalogos szemét a zebrán átsuhanó kerékpáros, ami nem ritkán az autósokat is képes meglepni. A tervezet szerint a jövőben átgurulhatnak majd a zebrán, ahol figyelniük kell a körülöttük gyaloglókra és nem tekerhetnek gyorsabban 10 km/óránál.
„Eddig is átgurultak a gyalogátkelőhelyen, ez a változás nem oszt, nem szoroz. A valóságban nem ilyen egyszerű a közlekedés, nagyon eltérőek a helyzetek. Más a mentalitás egy olyan megyeszékhelyen, ahol több évtizedes kultúrája van a kerékpározásnak generációk óta, mint a főváros belsejében. Kevesebb az ember, ráadásul ott sokszor megosztják a zebrát a kerékpárosok és a gyalogosok, ellentétben mondjuk Budapest centrumával. A Blahán átmegy 200 ember egy lámpaváltásnál a zebrán, ott aztán hogy szlalomozik köztük a kerékpáros?” – kérdezi a budapesti, de rengeteg vidéki balesetben érintett ügyfelet képviselő Janklovics.
Helyszínelés baleset után (Kép: police.hu)
Gyorsuló robogók, autók, buszok és kamionok
A tervezet immár több éve tartó összerakása közben sokszor elhangzott a jogalkotói szándék, Lázár János közlekedési miniszter maga hangsúlyozta: „vannak olyan egyenes autópálya-szakaszok”, ahol a 140 km/órás határemelés lehetségessé válhat. Ugyanakkor ő is elismerte, hogy „vita van a sebességhatár emeléséről”. Szerinte az emberek többsége ellenzi az emelést, ráadásul azt állította a jelenlétünkben, hogy ma a 130-as sebességhatár ellenére is valójában 140-150 km/óra az átlagsebesség a magyar sztrádákon.
A kedden közzétett tervezet lehetővé teszi az útkezelőknek, hogy az autópályák és az autóutak bizonyos szakaszain a jelenleg megengedettnél magasabb határokat jelöljenek ki táblázás mellett. „Aki nem tud megállni 130-nál, az nem tud megállni 140-nél sem. A 10 km/órás emelés lehetősége minimális” – summázza röviden az ügyvéd.
Az új KRESZ ezen felül megemeli a tehergépkocsik, a buszok és az utánfutót vontatók sebességhatárát 90 km/órára lakott területen kívül és gyorsforgalmi úton. Ennek célja a jogalkotó szerint a sebességkülönbségből adódó fennakadás és torlódás csökkentése.
Janklovics Ádám szerint ez fontos lekövetése az életnek. „Jó, hogy bekerült a tervezetbe, már nem az Ikarusok és az IFÁ-k korszakát éljük, a mai buszok, teherautók és kamionok könnyedén mennek 90-et. Innentől nem fogjuk azt látni, hogy valaki 77-tel előzi a 70-nel közlekedő kamiont, most az majd megy 90-nel, ő meg halad szépen mögötte.”
Hivatalosan gyorsabban hajthatnak majd a robogók is, 45 km/órás maximális sebességet enged nekik a leendő szabályváltozás a mostani 40 helyett. Ehhez az ügyvéd röviden annyi kommentárt fűzött, hogy most sem megy senki 40-nel.
Kép: Getty Images
Rollerek és gyerekek
Számos korlátozást vezetnének be a kiskorúakra. 12 éves korig nem közlekedhetnek a gyerekek kis teljesítményű motoros rollerrel a jövőben, a nagy teljesítményű motoros roller használatát pedig 14 éves korig tiltja a tervezet. Fontos újdonság, hogy 14 éves korig bringázás közben kötelező lesz a kerékpáros sisak.
Ezekkel kapcsolatban „a ki ellenőrzi majd a korhatárokat?” – kérdést tette fel elsőként a közlekedési ügyvéd.
„Itt a metropoliszokból indulnak ki a jogalkotók, de vajon a kisebb községekben és falvakban hogyan működik ez? Ahol rollerrel jár iskolába a gyerek, vagy rollerrel gurul el a boltba. Ráadásul mi a különbség ilyen tekintetben a roller és a kerékpár között? Kerékpárral simán lehet még gyorsabban menni, és még nagyobbat esni. Ha a rollerest vagy a kerékpárost elüti az autó, mindkettőt ugyanúgy a mentőt fogja elvinni” – mondja Janklovics, akinek jelenleg is több rolleres és kerékpáros ügye zajlik különféle bíróságokon országszerte. Ráadásul rollerrel közlekedve a felnőttek nem fogyaszthatnak alkoholt, közúton kerékpározáshoz meg igen.
Két érdekes és lehetséges következményt is felvet még az ügyvéd onnan kiindulva, hogy Budapesten a legtöbb rollerhasználó kölcsönzött járművel közlekedik. „Szerintem kivonulnak majd a rolleres cégek, mint Barcelonából vagy Párizsból. Nincs nekik b-opció, ha előírás lesz a sisak, akkor adniuk kell a szolgáltatás részeként. Ezt meg kell oldani, ami nem olyan egyszerű, és még pénzbe is kerül. Vagy dobozt szerelnek mindegyik rollerre, és sisak lesz benne?”
A másik lehetséges következmény szerinte, hogy a sisakviselési követelmény miatt előfordulhat, egyesek visszaülnek majd az autójukba, vagyis ellenkező hatást válthat ki, mint ami előnye van és lehet a mikromobilitási eszközöknek. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Magyar Kerékpárosklub élénken kommunikált az ellen, hogy minden bringás számára kötelező legyen a sisakviselés. Az elnökük szerint ez tragédia lenne, például, mert kevesebben kerékpároznának.
Bevezetnék az Iskola övezetet. Az oktatási intézményeknél az övezeten belül, tanítási napokon és a kijelölt időszakban maximum 30 km/órás sebességgel lehetne közlekedni, fokozott figyelemmel.
„Mi egy általános iskola utcájában lakunk, amiben most is 30-as tábla korlátozná a sebességet, de ezt sokan egyáltalán nem tartják be. Iskola is van, 30-as tábla is.
Újdonság lesz a Puszi és haladj tábla
Bevásárló központok és parkolás
Változás lehet az új KRESZ-ben, hogy annak a hatálya a jövőben a magánterületken is kötelező lehet a tulajdonos döntése alapján. Például bevásárlóközpontok parkolóiban vagy ipari területek útjain. Elméletileg ezzel is a könnyebb felelősségre vonást szeretné megkönnyíteni a jogalkotó.
„Mivel az egységesítés irányába mutat ez a változtatás, jónak tartom. A hatályos Btk. is ismeri azt a szabályzást, miszerint a közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált. Hétköznapi példával élve, ma is a járművezetőt teszik felelőssé, ha egy bevásárlóközpont parkolójában tolatva elgázolja a mögötte kosarat toló gyalogost és azzal ok- okozati összefüggésben eltörik a keze. Pedig az magánterület”.
