Az új Corolla kapcsán merült fel egy szerkesztőségi értekezleten, hogy milyen eltérő utakat is járnak az autógyártók termékeik elnevezését illetően. Össze is szedtük gyorsan, hogy mostanában melyik márkákkal kapcsolatban milyen bajaink is vannak a nevezéktannal, kik azok, akik próbálnak rendet tenni és kik, akik próbálják minél jobban összezavarni az autóvásárlókat típusjelzéseikkel, motorkódjaikkal.

Típusok

Szóval Corolla: 13 év kellett a Toyotának, hogy belássa, nem túl szerencsés a világ egyik legismertebb modelljének nevét csak úgy félrelökni és a józanság, tartósság szinonimájaként befutott név helyett egyebek mellett az európai piacon egy új néven (ez volt az Auris) kezdeni árulni az ötajtós-, majd a kombi változatot, amelynek a zavarkeltés kedvéért lépcsős háttal azért továbbra is Corolla maradt a neve. Az új generációval végre helyreállt a rend, immár minden Corolla Corolla ismét.

Nincs többé Auris, van viszont Corolla Hatchback

Van persze olyan is, amikor pont, hogy túl széles spektrumot próbálnak lefedni egy névvel. Szerintem a Fordnál maguk a marketingesek se tudnák hiba nélkül összepárosítani a hatalmasra duzzadt Transit– és Tourneo-család egyes modelljeit a nevekkel. Legutóbbi tesztünk ebből a termékvonalból egy Ford Grand Tourneo Connect volt. Értjük mi, hogy van a megnevezésben rendszer, de azért elég gáz, hogy nem lehet egy szóval válaszolni, ha megkérdezik, hogy “Milyen autód van?”. Ez a bizonyos rendszer egyébként: a Transit a haszonjármű, a Tourneo a Transitból készült személyautó neve; ez lehet néha Grand, ha hosszú tengelytávról van szó. A Courier, Connect és Custom jelzi, hogy pontosan melyik modellről van szó, de a legnagyobb teherautó az csak simán Transit, egyéb jelzés nélkül. Világos, nem?

A Volkswagennél se sokkal jobb a helyzet furgonvonalon. Transporter, Caravelle, Multivan, Combi, no meg a magyar piac jellegzetessége: a nyitott platóra eszkábált műanyag féldobozzal visszaigényelhető áfássá varázsolt hatszemélyes Mixto. Jelenleg a T6-os generációt éljük, ami már eleve csak egy megújítása volt a T5-ös modellnek, és valahol itt csúszott félre úgy igazán az egész, annyira, hogy a frissített haszonjármű-változatot már nem átallották T6.1-nek elnevezni. És, ugye, már látszik a kanyarban az érkező villany-Transporter, ami nem is Transporter, hanem egy I.D. Buzz Cargo

Aki ránéz, látja, hogy ez egy Transporter. És mi a neve? I.D.Buzz. Okos…

A Mercedesnél is felnyögtünk egy kicsit, amikor a jó öreg ML hirtelen GLÉ-re változott, de aztán, ahogy jöttek az újabb modellvariánsok, megértettük a koncepciót. Szóval a csillagosok Nagy Átnevező Akciója inkább jó példa: ha azt mondom, GLC Coupé, akkor minden rendes autóbuzi tudja, hogy a C-méretű terepes (Gelandewagen), vagyis SUV-változatáról van szó. Az L betű jelentéséről nincs biztos infónk, de talán a Leichtot vagy a Luxust jelentheti, így megkülönböztetve a SUV-okat az igazi terepjárótól, a G-től. Azért a Mercinél is vannak viszont zavarok az Erőben. A legnagyobb SUV például csak simán GL, pedig a GLS lenne a logikus, a CLS pedig megtévesztő, részint a Coupé és C-modellt egyaránt rövidítő kezdőbetű miatt, részint azért, mert a CLS nem az S, hanem az E modell műszaki alapjaira épül. Hiszen az S kupéja nem CS, hanem S Coupé – bár a modell elődjét még CL-nek, az ő elődjét pedig SEC-nek hívták. Szóval azért van baj itt is, ha nagyon keressük, és lesz is még sok, ha arra gondolunk, hogy megérkezett az első teljesen elektromosnak tervezett modell, amit EQC-nek hívnak…

Az Audinál az elektromos modellekkel sodorták magukat bajba egy kicsit a marketingesek. Az e-tron elnevezést korábbról már ismertük, mint a villamosított A3-as melléknevét. Még korábbról pedig (tíz év!) még elektromos szupersportautónak indult, mint az R8 elektromos verziója, R8 e-Tron néven. Aztán egy ideig úgy volt, hogy e-tron Quattro lesz az első elektromos szériamodell, de ebből a végére csak az e-tron maradt. Most úgy néz ki, az új elektromos modellt majd e-tron GT-nek hívják (ez ugye a Vasember érdekes villanyautója, amely V8-as hanggal érkezik a filmben a közönség elé), az új, kisebb SUV pedig Q4 e-tron néven jön majd. Szerintem csúnyán bele fognak még ebbe bonyolódni…

Ja, tényleg, ez is egy e-tron

A Jaguarnak is bekavart egy kicsit a villamosítás. Vicces, hogy az új elektromos modellt i-Pace-nek hívják, míg a konvencionális hajtású kisebbik szabadidő-autónak E-Pace a neve. Érthető ugyan a logika, hiszen az E-Pace az XE-méretű, prémium-közép SUV, csak hát ha meg kell mondanunk, hogy az i és az e közül melyik betű utal az elektromosságra, a válasz egyértelmű, de nem úgy, ahogy a Jaguar képzelte.

Motorjelzések

A típusjelzéseknél még nagyobb káosz várható a motorkódok átalakulásával. Ezt a változást is az elektromos forradalom hozta: a hibridek és villanyautók korában egyre kevésbé informatív a korábbi jól bevált, a lökettérfogatra (1.6, 2.0 vagy 20 stb.) és a motorkonstrukcióra (Dízel vagy injektoros benzines, esetleg Turbóval) utaló jelzés.

A Volvo kezdetben ígéretesen, bár kissé szakmaiatlanul vágott neki a reformnak, amikor a korábbi klasszikus jelzéseket egyszerű új kóddal váltotta. D2 vagy T6: lehetett tudni, hogy az egyik egy alacsony teljesítményű dízel, a másik egy erős turbós benzinmotor. (Ugyanakkor kissé megtévesztő hengerszámot sugall a számozás, a T pedig eleve kizárja a szívómotorokat.) Aztán jöttek a hibridek, és most egy T8 jelzés már nem beszél önmagáért, kell a TwinEngine kiegészítés, ha a motorjelölés egy plug-in hibridet takar. És az se túl szerencsés, hogy a T5, T6 és T8 mögött minden esetben ugyanaz a kétliteres, négyhengeres motor bújik meg…

T6 TwinEngine: már kevés volt a skandináv egyszerűségű egy betű – egy szám jelzés, amikor jöttek a plug-in hibridek

Az Audi is jól működő, bevált rendszert adott fel, amikor behozta ezeket a fura mai 45TDI meg 55TFSI meg ilyesmi izéket. Aki szeretne eligazodni köztük, hordja mindig magánál ezt a kis táblázatot, hátha segít:

30 = 109-128 LE (81-96 kW)
35 = 147-160 LE (110-120 kW)
40 = 167-201 LE (125-150 kW)
45 = 226-248 LE (169-185 kW)
50 = 281-308 LE (210-230 kW)
55 = 328-368 LE (245-275 kW)
60 = 429-455 LE (320-340 kW)
70 = 536+ LE (400+ kW)

Persze mindez csak a jelen helyzetre vonatkozik, a teljesítményértékek az új motorokkal majd tolódhatnak ide-oda.

A BMW mindmáig példaértékűen világos és tömör autótípusai megjelölésével: egy 325i-ről azonnal tudtuk, hogy 2,5 literes, benzines és prémium-középkategóriás szedán. Ez a rendszer még ma is egész jól működik, bár a számok már nem lökettérfogatra, hanem teljesítményszintre utalnak. (A 16d, 18d, 20d, 25d mind ugyanaz a kétliteres, négyhengeres dízel, például.) A márkának szerencséje volt azzal, hogy a 3-5-6-7-8-as számokon kívül korábban nem használt el még semmit, így volt hely az új kupék beillesztésére a rendszerbe, a SUV-okat pedig az X betűvel tudta könnyen megkülönböztetni a többitől. A motoroknál se sokat vacakoltak: az új hibrideket e betűvel jelölték és kész is (korábban csak egyszer használták az e, pontosabban a görög Éta betűt: a 25e jelzésű, takarékosságra optimalizált hathengeres motornál, a 80-as években). Az i-modellek neve is egyértelmű, amíg ilyen kevés van belőlük, az új elektromos hajtással is kérhető modelleket várhatóan egyelőre rakott i betűvel jelölik majd meg, az első ilyen az idén érkező iX3 lesz. De vajon mi lesz, ha az iX3 többféle elektromos hajtással is választható lesz majd? Még nem tudjuk.

A villanyosítás legfeltűnőbb eleme nálunk nem az e betű, hanem a zöldre pingált rendszám.

A Tesla, aki ugye eleve elektromos autókkal kezdte, egyelőre egész jól megoldotta a motor-, sőt: hajtáslánckód tömör feltüntetését az autókon. Egy P90D jelzésű kocsiról tudni lehet, hogy elöl is, hátul is hajtja egy-egy motor, tehát összkerékhajtású (ezt jelenti a D betű), hogy 90 kWh az akku kapacitása és hogy az erősebb (P vagyis Performance) kivitelről van szó.

Az SX4 S-Cross titka

Végül pedig örömmel jelentem, megvan a rejtély megoldása: már tudjuk, mi a francért kellett a Suzuki SX4 modellváltásakor SX4 S-Crossnak nevezni az új verziót. Állítólag a marketingszempontból nem túl szerencsés dupla név kiválasztásának oka tisztán adminisztratív költségtakarékosság volt. Mivel így az új modell is SX4 tudott maradni, a homologizációs eljárásokban a Suzuki időt és pénzt tudott spórolni, ezért döntöttek az “esiksznégy-eskrossz” név mellett a sima “eskrossz” helyett Európában.