Kényszeres adatfixált autóbuziként engem illet a feladat, hogy megénekeljem a legkevesebbet és a legtöbbet fogyasztó autókat a Vezess 2017-es tesztjárművei közül. Azért járművek, mert velünk van Gajdán Miklós, aki lélekben ma is inkább motoros, mint autós és az abszolút kétlaki Rácz Tamás is.

Erős év: lakóautótól olasz roadsterig

2017-ben nagyon erős évünk volt, a halmozottan hátrányos olasz autóipar gyümölcsei közül mindegyik emlékezetes, akár a FIAT 500 Riva, akár az MX-5-öt szilaj, erőcsúsztatós motorral kiteljesítő 124 Spyderre, akár az Alfa megmentésére alkalmas Stelvióra gondolunk. Az idei felhozatalban szerepel két mázsa feletti luxusrobogó, laza négymillióért és 26 millió forintos világjáró, összkerekes lakóautó is azoknak, akiket az öt csillag superiornál jobban vonz a kempingezés romantikája és függetlensége.

Nem sajnáltuk a táltosbenzint a Panamericana-rácsos álomautótól. Ereje, hangja, hatása mindent visz

A korrekt összehasonlítás érdekében a konnektorról tölthető hibrid Prius-szal fogyasztási versenyen összehozott 1,4 liter/100 kilométert ezúttal nem értékeltük. Ennek egyik oka, hogy a fogyasztási verseny nem hétköznapi üzem,  éjjel az M0-son a Škoda Octavia 1,6i Dual is eljárt 6,28 literrel – még csak nem is benzinből, hanem autógázból. A másik ok, hogy a plug-in hibridek elektromos hatótávja nagyon egyénfüggő, ahogy a tulajok hajlandósága is vesződni a töltőkábellel. A harmadik, hogy a fedélzeti számítógépen kiírt átlagfogyasztás nem ér, csak a töltőállomásokon, teletanktól teletankig kiszámolt adatokkal foglalkoztam.

Mértéktartó Mustang, éhes Éemdzsí

Nézzük először a legtöbbet zabbantó gépeket! Sokan gyanakodhattok az M4-gyel összehasonlított Ford Mustangra, pedig a V8-as szívómotornak sem a 9 literes minimumfogyasztása, sem a 15 literes átlaga nem kiugró 421 lóerőtől. Ez persze nem minden öblös szívómotorra igaz, a GM Small Blockja a Camaróban vagy a Z06-os Corvette-ben 26-30 litereket lazán képes volt elégetni 100 kilométeren, hengerenként egyetlen szívószeleppel.

Szinte étvágytalan a V8-as Mustang, 15 literes átlaggal kijöttünk százon. Persze nem a reptéren

Egy potens turbós motorral, amelyben padlógáznál az égéstereket a benzin-levegő keverék túldúsításával is hűti a motorvezérlés, nem kell huligánná válni, hogy a Mustangnál többet egyen. Idei rekorderünk a Mercedes AMG GTC. A V8-as, kétturbós motorral 11,4 l/100 km a gyári vegyes fogyasztása, de mi 90-nél sem tapasztaltunk hasonlót. Nekünk országúton 15, városban 25 liter jött ki száz kilométerre és nem azért, mert tesztelőink mokaszinja állandóan a szőnyegbe szögezte a gázpedált. Egy 3,7 mp alatt 100-ra gyorsuló autóval a legritkább esetben van tered padlógázt adni. Nem sajnáltuk a táltosbenzint a Panamericana-rácsos, 557 lóerős álomautótól, mert ereje mindent visz, a hangja pláne, a hatása végképp.

Etetni és hűteni is kell a benzinnel a duplaturbós erőgépet. A négyliteres, V8-as AMG-egyenmotor hangja is rabul ejt

Az idei évre rendelt csillagrombolók közül a Porsche Cayenne Turbót csak menetpróbán vezettük, így nincs róla tankolásos adatunk, nem így a BMW abszolút csúcsmodelljéről. A. 3,7 másodperc alatt százra libbenő, 610 lóerős, 310-es végsebességű M760Li xDrive-ban megadatott a 12 hengeres motorok szökőéveként sem átélhető élménye. Az M4-et dermesztően állva hagyó csatahajó étvágya makulátlan egészségre vall. Idézem Földes Attilát, aki nagyvonalú, nem adott az apróra: ”Nyilván nem számít 65 millió kiperkálása után, hogy városban a V12-es motor civilizált vezetés mellett is bő 20 litert vedel 100 kilométeren és országúton, Eco módban 90-nel haladva is csak keservesen lehet 10 liter alá tolni a pillanatnyi fogyasztást”. Mit ehet akkor az S63 AMG 4 Matic+, amely 612 lóerővel és 900 Nm forgatónyomatékkal két tizedmásodperccel még hamarabb reppen fel százra? Glória a mindenvivőknek, vége-főcím. Nézzük inkább a legkevesebbet fogyasztó benzines autókat!

65 millió Ft, egy fél Rolls-Royce ára az M760Li. Fényűző, fenséges, fene éhes nagyvad

Benzinesek: hatott a súlycsökkentés

Külön leszűrten az idei Suzukik közül az 1,2-es szívómotorosokat, mert emlékeim szerint a K12C kódjelű négyhengeres az új műszaki alapjaira épülő testvérmodellekben (Baleno, Ignis, japán Swift) benzinpárán is megél. Ezzel ki is alakult a dobogó. A Swiftben „az élhető dinamizmus mellé nem jár teljesen városra hangolt, rövid fokozatokból összeállított váltó, 130 km/óránál 3500-at fordul a motor percenként. (…) A kilók csökkentésével más nagy varázslatra nincs szükség a motortérben, a K12C kódjelű, hengerenkénti dupla befecskendezős Dualjet blokkal téli időjárásba forduló hosszú autópályás tesztünk során 5,4 literre jött ki az átlag, óvatos országúti siklással simán hozható az öt liter alatti érték.”

A 840 kilós autó és a 90 lóerős motor párosításának örültünk az új Swiftben. Átlagosan 5,4 litert evett 100 tesztkilométeren, mint a kisebb és csak 67 lóerős Kia Picanto

A kisebb, de rosszabb alaktényezőjű Ignisben „nem próbáltam takarékosan autózni. Nem volt rá idő. Rengeteg városi menettel és jó pár száz 130-as autópályás kilométer után 5,4 literes átlagfogyasztás jött ki.”  Sok várossal és kevés sztrádával decire ugyanennyit evett a Kia Picanto is, bár itt be kellett érni egy 67 lóerős a motorral a 90 lóerős helyett.

Mi maradt a dízelek előnyéből?

Tesztjeinket böngészve feltűnt, hogy egy-egy modern benzines motor fogyasztása képes nagyon megközelíteni a vele összevethető dízelekét, kivéve a harmadfokú széttaposást alpesi utakon, utánfutóval. Az összevetéshez Rácz Tamás lett az etalon, aki Fejér megyei falujából a fővárosba ingázva napi 100 kilométert könnyen megtesz a tesztautókkal, Debrecenbe hazatérve 600-at is. Szerencsém volt, mert találtam jól összehasonlítható és egyformán a nyári szabadságidőszakban tesztelt autókat, konkrétan az MQB-technikára épített Škoda Octaviát és a Volkswagen Golf kombit. Előbbi benzines, utóbbi dízelmotorral járt nálunk. Mindkét motor 115 lóerős, forgatónyomatékban a TDI a nyerő 250 Nm-rel 200-zal szemben, gyorsulásban a háromhengeres TSI jobb: a dízel kombi ideje százig 10,7 mp, a benzines ötajtósé 9,9 másodperc.

1,5 deciliter százon a dízel Golf kombi fogyasztásbéli előnye a háromhengeres Octaviával szemben, egyazon sofőr alatt, egyformán szép nyári időben, végig légkondicionálással

Tesztünkben a Golf Variant 1,6 TDI fogyasztása „sok autópályával és némi várossal, haladósan, de nem veszélyesen gyorsan, végig klímázva 5,9 liter gázolaj volt százon.” És mennyit evett Tamás alatt a Škoda Ocavia 1,0 TSI? „Vegyes üzemben, végig klímával 5,7 liter volt a számítógép szerint és 6,05 litert számoltam ki én. Benzinből ez mesés, pláne olyan dinamika mellett, mint amit ez a könnyű, de cseppet sem gyenge ezres Octavia nyújtott a cseppet sem takarékos használat során.” Az eltérés 1,5 deciliter, 2,5 százalék a dízel javára. Ez a különbség az Euro 6-os dízelmotorok AdBlue-adalékát fedezi amiből 1000 (ezer) kilométeren 1,2-1,5 literrel érdemes számolni, ha a motorvezérlés valóban elvégzi a nitrogén-oxidok ártalmatlanítását.

Mit tudtak a hibridek?

Átnézve korábbi cikkeinket, csalódást keltett a hibrid Hyundai Ioniq, amely egyhetes tesztünkön 5,7 litert fogyasztott 100 kilométerre. Sok országúti és autópályás kilométerrel, ami a városban spórolni tudó hibrideknek sosem kedvez, nehezen tud kevesebbet enni, amit az összehasonlító teszt is igazolt a Toyota Prius ellenében. Alig hat liter nem sok egy automatikus váltós, benzines kompakt autótól, de csalódás egy új fejlesztésű hibridtől, amióta a káprázatosan takarékos új Toyota Priust leadtuk 4,1 literes átlaggal.

5,5-6,0 liter között mozgott a hibrid Hyundai Ioniq, csupán 4-4,5 l/100 km között az új Toyota Prius fogyasztása

A dízelek a nyerők?

Fogyasztásban 2017-ben is a dízelmotoros autók bizonyultak a legjobbnak, de érdemes elolvasni a tanulságos keretest az egyformán 115 lóerős, Otto-motoros Octavia és a TDI Golf étvágyáról. Testes autókban a dízelmotor szinte csodára képes. A Jeep Cherokee 250 lóerős dízellel tudott 8 literes átlagot produkálni, megadva a világhódító terepjáróban a V6-os motor és a nyolcfokozatú automatikus váltó kényelmét. Pedig itt, idézem „súlycsökkentésen láthatóan egy percig sem gondolkoztak, 2,5 tonnányi anyag gördül árkon-bokron át a Jeep Grand Cherokee Trailhawk személyében.”

Ha nehéz és erős autót kell takarékosan mozgatni, esetleg utánfutóval súlyosbítva, a dízelmotor továbbra is egyeduralkodó. A 2,5 tonnás és 250 lóerős Jeep Grand Cherokee tesztátlaga 8 l/100 km

A legtakarékosabb dízel két kisautó volt, az egyik a Renault, a másik a Citroën technikájával, de egyik sem saját néven. A Dacia Sandero Stepway 1,5 dCi-ben „rengeteg autópályás – 130-as – és szintén sok szüttyögős városi menettel a tesztfogyasztás 5,2 literre jött ki.” A Vezess 2017-es tesztautói közül a legtakarékosabb egy igazán érdekes és ritka darab lett, a DS3 1,6 Blue HDi 120.

4,52 l/100 km autópályán és autóúton, 5,1 literes átlag vegyesen: a DS3 1,6 BlueHDi 120 volt az idei év legtakarékosabb tesztautója. Ez nem fogyasztási versenyen, hanem hajtós közúti forgalomban mért adat

A csak háromajtósként kapható, itthon nehéz sorsú, de nyugaton és Kínában viszonylag sikeres autó teljes tesztátlaga 5,1 liter/ 100 km, míg városon kívül, cseppet sem spórolva 4,52 liter gázolaj elégetésével meg tudtunk tenni vele 100 kilométert. Mivel ez az autó kipróbálását, határainak megismerését is célzó tesztünkön mért fogyasztás, dicséretesen szerény étvágy a forszírozott üzemben, de nehéz nem arra gondolni, hogy a 100 lóerős Fiestában sokkal vidámabban telt az idő, százon 5,6 literből. A szikragyújtású motorok továbbfejlesztése meghozta az eredményt: a benzinesek már fogyasztásukkal is a spájzban vannak.

Forrás: Vezess