Március 8-án, magyar idő szerint hajnali ötkor kialszanak a piros lámpák, és kezdetét veszi 2026 első Forma-1-es futama, az Ausztrál Nagydíj. Még mielőtt eljutnánk a korai kelésig, nem árt összefoglalni, mire is készüljön az F1 követőtábora, ugyanis közel sem ott fog folytatódni minden, ahol 2025 decemberében véget ért Abu-Dzabiban. Kis túlzással majdnem egyszerűbb azt leírni, hogy mi az, ami nem változott, de cikkünkben kompakt, átlátható formában mutatjuk be az F1 átalakulását az új szezonra.
Új résztvevők
2016 után ismét 11 csapat alkotja a Forma-1 mezőnyét, alakulatonként 2-2 pilótával. A mezőnyhöz abszolút újoncként a Cadillac csatlakozott: az amerikai istálló gyári ambíciókkal érkezett, kezdetben azonban Ferrari-motorral dolgoznak, a volánok mögött már bizonyított, egyaránt sokszoros futamgyőztes pilótákkal, Valtteri Bottasszal és Sergio Perezzel.
A másik nagy újonc még az Audi, amely immár teljes gyári támogatással lép az F1-be a Sauber-istálló helyére. Ők már idén is saját fejlesztésű erőforrást használnak. Motorfronton egyébként régi-új szereplő még a Honda is, akik az Aston Martint látják el egyedül, a felszabaduló Mercedes-erőforrásokat pedig az Alpine kapta meg, miután mögülük kihátrált a Renault.
Sergio Perez, Cadillac (Kép: Mark Sutton – Formula 1/Formula 1 via Getty Images)
Új szereplő még a Ford, aki a Red Bull motorprogramjába érkezett meg partnerként, azaz egyelőre ők nem önálló motorkonstruktőrök. A kék ovál két csapatnál, a Red Bull Racing és a Racing Bulls két-két autóján jelenik meg.
A pilótapiac már nem volt ilyen mozgalmas. Valtteri Bottas és Sergio Perez – akik tavaly nem versenyeztek – újra ülést kaptak, rajtuk kívül pedig Arvid Lindblad az, akik 2025-höz képest új név. A brit színekben induló versenyző svéd és indiai felmenőkkel is rendelkezik, rajtszámát, a 41-est pedig a Racing Bullsnál kell keresni. A Red Bull úgy forgatta pilótafelállását, hogy Isack Hadjart felléptette a nagycsapathoz, az ott vezető Cunoda Juki munkáját pedig megköszönték.
Ha már szóba kerültek a rajtszámok: Max Verstappen a bajnoki címvédőknek járó 1-est elbukta, miután Lando Norris lett 2025 világbajnoka a McLarennel, és vitte el a legkisebb pozitív egészt. A holland egy új szabálynak köszönhetően változtatott állandó rajtszámán, így nem a 33-ast kapta vissza, hanem a 3-ast vette fel.
Versenynaptár
Ha minden a tervek szerint halad, és sem nemzetközi konfliktusok, sem infrastrukturális problémák nem szólnak közbe, akkor idén is 24 nagydíjhétvégéből áll majd a versenynaptár. Előbbi feltételek a közel-keleti helyszínekre, utóbbi pedig a Spanyol Nagydíj új helyszínére, a madridi pályára vonatkozik, mely még javában épül.
A sprinthétvégék száma nem változott, továbbra is hatot rendeznek belőlük. A Magyar Nagydíjat a nyári szünet előtti utolsó hétvégén, július 24-26. között tartják, a szezon 13. futamaként. Érdekes lesz még az Azerbajdzsáni Nagydíj is, melyet magyar idő szerint szombaton rendeznek szeptember 26-án, elkerülve az ütközést az ottani másnapi nemzeti ünneppel.
Maga a hétvégék lebonyolítása nemigen változik, csupán a 20-ról 22 fősre növő mezőny miatt igazítják ki az időmérőket: az első két szakaszban 5-5 helyett 6-6 pilóta köszön el, a Q3 pedig 12 helyett 13 perces lesz, rövidebb szünettel a Q2 és a Q3 között.
Lewis Hamilton, Ferrari (Kép: Alessio Morgese/NurPhoto via Getty Images)
Többet lehet költeni
A pályán látott akcióhoz ez ugyan nem tesz sokat hozzá, de mind a csapatok, mind a motorgyártók éves költséglimitjét megemelték. Előbbiek a korábbi 135 helyett immár 215 millió dollárt, utóbbiak 95 helyett 130 millió dollárt költhetnek. Mindennek okaként az inflációt, valamint az új technikai szabályrendszerre való felkészülést jelölték meg.
Mi ez az új technikai szabályrendszer?
2026-tól teljesen más lesz a Forma-1, mint korábban volt. Kisebb és könnyebb autókkal versenyeznek majd a pilóták, a hátuk mögött egy egyszerűbb felépítésű, de az elektrifikációt minden korábbinál jobban előtérbe helyező erőforrással. A méretbeli csökkenés a tengelytávon 20 (360 helyett 340 cm), szélességben 10 centit (200 helyett 190 cm) jelent. Keskenyebbek lettek a gumik is, de a 18 colos felniátmérő maradt, a kocsik össztömege viszont kb. 30 kilóval csökkent, egész pontosan 770,4 kg-ra.
Aerodinamikai szempontból ismét a szárnyak kerülnek előtérbe, a talajkölcsönhatás korszakának az egyszerűbb padlólemezek miatt ismét vége. Az első szárnyak ugyan keskenyedtek, de több elemből állnak, ahogy a hátsó, széles spoilerek is.
Búcsút inthetünk a DRS-nek, a nyitható szárnyaknak viszont nem. A többes szám indokolt, ugyanis immár nem csak a hátsó, hanem az első légterelők pozíciója is változhat gombnyomásra. Fontos, hogy ezt a pályánként meghatározott zónákban bármikor bárki nyithatja, nem kell már egy másodperces távolságon belül lenni az elöl haladóhoz.
You spin me right round! 😵💫
— Formula 1 (@F1) February 19, 2026
Here's Ferrari's innovative solution to moving the upper flap of the rear wing as part of this season's active aero introduction 👀 #F1 #F1Testing pic.twitter.com/yY0ZcI1Kph
Az előzést segítő mód sem fog elveszni, ezt azonban immár erőforrásból kívánja megoldani az F1. Ez lesz az előzési mód, amit az üldöző akkor használhat, ha a mérési ponton egy másodpercen belülre ért az előtte lévőhöz képest. Ekkor lehetőséget kap arra, hogy az adott pályán az előre rögzítettnél 0,5 MJ energiával többet termelhessen vissza, majd ennek segítségével egy kör múlva rohamozhat. A több energiával aztán hamarabb elérheti a csúcssebességet az egyenesben, vagy tovább tarthatja azt, mint a védekezésre kényszerülő pilóta.
Most tényleg megazsúlokat kell számolni?
Részben igen. Az erőforrások csúcsteljesítménye 750 kW (1020 LE) felett is lehet, de ez csak akkor áll rendelkezésre, ha az MGU-K, a fékenergia-visszanyerő hozzáteszi a maga 350 kW-ját (476 LE). Az 1,6 literes turbós V6-osok – melyek idéntől már szintetikus üzemanyaggal mennek – csak kb. 400 kW-ot (544 LE) adnak le, ezért nem lesz mindegy, hogy ki mennyi energiát tud visszatermelni.
A Forma-1 már évek óta nem arról szólt, hogy ész nélkül, minél gyorsabban haladjanak, valahol mindig „spórolni” kellett a jó eredmény érdekében, legyenek azok akár a mindössze egy, később több versenyt is kibíró motorok, a gumik, vagy épp az üzemanyag. A most érkező korszak tűnik ebből a szempontból a legspórolósabbnak, de ez olyan látványos lépés a takarékoskodás irányába, hogy nem véletlenül emelnek szót miatta a versenyzők.
A növekvő elektromos részaránnyal nem is feltétlen lettek volna meglőve a csapatok, ha nem változnak az erőforrások. Kikerült azonban belőlük a drága és bonyolult MGU-H, vagyis a hőenergia-visszanyerő, mely egy potenciális „áramforrás” kiesését jelenti. Ennek köszönhető az is, ha idén több szó esik a turbólyukról a Forma-1-ben, de emiatt lehetnek érdekesek a rajtok is: a turbó felpörgetése miatt sokkal tovább bőgethetik majd a motort a pilóták – erre új, kék lámpával figyelmztetik is őket a rajt előtt -, és gyakoribbak lehetnek a beragadások, visszaesések, de éppen a rakétaszerű kilövések is. Ezen a téren konstrukciós előnye lehet a Ferrarinak, ugyanis ők kisebb turbóval tervezték motorjukat.
Kép: Mark Sutton – Formula 1/Formula 1 via Getty Images
Aki nagyon lemarad a motorgyártók között, annak sincs minden feltétlenül veszve. Ugyan az erőforrások homologizációja március elsejéig lezárult, de az ADUO, vagyis a további motorfejlesztési lehetőségek rendszere teret enged a gyengébbeknek arra, hogy felzárkózzanak. A szezon 6., 12. és 18. futama után a nagy hátrányban lévő gyártók extra motorteszt-lehetőséget kapnak, vagy éppen enyhébb szankció jár nekik, ha túllépik a költséglimitet.
Mi változik még?
A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) szigorított a biztonsági követelményeken, a túlélőcelláknak a korábbiaknál komolyabb erőhatásokat is ki kell bírniuk. 2026-tól a versenyzőkre is jobban figyelnek a melegben, immár kötelező lesz a hőségriadós F1-hétvégéken a tavaly még csak válaszható opcióként szereplő hűtőmellények használata.
Az eredményét már láthattuk az autók fényezésére vonatkozó előírásoknak: oldalnézetből minden csapat köteles versenygépének legalább 55 százalékát lefesteni, lematricázni, nem lehet a végletekig spórolni azzal a tömegen, hogy nem takarják be a karbonelemeket.
George Russell, Mercedes (Kép: Guido De Bortoli/LAT Images)
Fontos lehet a versenyek eredménye szempontjából, hogy immár a stewardok saját hatáskörben is felülbírálhatják korábbi döntéseiket, amennyiben új, a korábbi vizsgálatok során nem ismert bizonyíték vagy információ lát napvilágot egy-egy esetről. Eddig az volt a módi, hogy a csapatok nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyet aztán az FIA szakemberei vagy elfogadtak, vagy nem.
Ha elolvastad gyorstalpalónkat, már készen is állsz a 2026-os F1-es események befogadására! Íme a kezdő menetrend az Ausztrál Nagydíjra, magyar kezdési időkkel:
1. szabadedzés – március 6., 2:30
2. szabadedzés – március 6., 6:00
3. szabadedzés – március 7., 2:30
időmérő edzés – március 7., 6:00
futam – március 8., 5:00
