Nemcsak pénzbírsággal és jogosítvány-bevonással büntetné a kirívó közlekedési szabályszegéseket Vitézy Dávid. A közlekedési és beruházási miniszter szerint 200 km/óra feletti gyorshajtásnál, súlyos ittas vezetésnél vagy a vasúti átjáró tilos jelzésének szándékos megszegésénél az autó elkobzása is indokolt lehet.
Európában erre már több példa létezik, de a szabályozás mindenhol részletes, és csak az igazán kirívó eseteknél nyúlnak ehhez a eszközhöz a hatóságok.
Ausztria – közeli és szigorú példa
Ausztria 2024. március 1-jétől alkalmazza az extrém gyorshajtók autóinak lefoglalását. Lakott területen a megengedettnél több mint 60, azon kívül több mint 70 km/órával gyorsabban haladó járművet a rendőr legfeljebb két hétre azonnal elveheti. A végleges elkobzás lehetősége első alkalommal csak több mint 80, illetve 90 km/órás túllépésnél nyílik meg.
Tehát itt már van egy komoly differenciálás, és mindig az adott szakasz maximumát veszik alapul, nem egyetlen értéket fűnyíró elven. Viszont a visszaesőket büntetik, ha a vezetőt az előző négy évben már eltiltották súlyos gyorshajtás vagy különösen veszélyes közlekedés miatt, akkor a kisebb mértékű gyorshajtásért is azonnali lefoglalás jár.
A rendszer különlegessége, amivel egyedülálló Európában, hogy nem büntetőbíróság, hanem közigazgatási hatóság dönt az eljárás során.
Jelenleg véglegesen csak a vezető kizárólagos tulajdonában lévő autó kobozható el; a kölcsönkapott, bérelt vagy lízingelt járművet vissza kell adni a tulajdonosnak. Ez a korlátozás várhatóan 2027 októberétől megszűnik.
A hangzatos szankció a gyakorlatban jóval ritkábban végződik árveréssel. 2024 márciusa és 2026 márciusa között 476 járművet vettek el ideiglenesen Ausztriában, de csak 18-at értékesítettek vagy hasznosítottak véglegesen.
Svájc – van rosszabb, mint az autó lefoglalása
A miniszter által említett másik ország Svájc volt, ahol tulajdonképpen a mindenhol megszokott ügymenet szigorított változatát alkalmazzák. Vagyis a rendőrség vagy az ügyészség lefoglalhatja a járművet, de végleges elkobzásról, eladásról vagy megsemmisítésről kizárólag bíróság dönthet.
A svájci közúti törvény szerint a bíróság akkor rendelheti el az intézkedést, ha az autó elvétele alkalmas lehet további súlyos szabályszegések megelőzésére.
Itt is az adott szakasz maximumából indultak ki a törvényhozók, és annyiban rímel a magyar elképzelésre az ottani rendszer, hogy a 120-as svájci autópályán a 200 km/óra pontosan a legsúlyosabb kategória határa. Az elkövetőt magas pénzbüntetés, akár egytől négy évig terjedő szabadságvesztés, legalább kétéves jogosítvány-elvonás és közlekedéspszichológiai vizsgálat is fenyegeti.
Tehát itt már büntetőeljárásról beszélünk, ahol a szabadságvesztés mellett az autó elkobzása talán nem tűnik annyira súlyos tételnek. Ráadásul Svájcban a büntetés összege is csillagászati lehet, 2025-ben számoltunk be egy esetről, ahol a gyorhajtónak 38 millió forintot kellett fizetnie büntetésként.
Dánia – „őrültekre” csapnak le
A magyar elképzeléshez talán nem is az osztrák, hanem a dán szabály áll a legközelebb. Dániában 2021 óta külön jogi kategória a vanvidskørsel, szó szerinti fordításban „őrült vezetés”.
Ide tartozik a legalább 200 km/órás tempó, valamint az is, ha valaki több mint kétszer olyan gyorsan halad, mint szabad, és közben sebessége meghaladja a 100 km/órát. Ide sorolják a súlyos ittas vezetést is, valamint a különösen felelőtlen közlekedés, az illegális versenyzés és a mások életét közvetlen veszélybe sodró magatartás kategóriákat.
A rendőrség a helyszínen lefoglalja a járművet, a végleges elkobzásról pedig a bíróság dönt. A fő szabály azonban az, hogy a vanvidskørselhez használt autót elkobozzák és elárverezik, a bevétel pedig az államé lesz. Az sem feltétlenül menti meg a kocsit, ha nem a szabályszegő tulajdona: családtag, munkáltató, autókölcsönző vagy lízingcég járműve is elveszhet.
Ez az egyik legkeményebb eleme a dán rendszernek. A jogalkotók tudatosan úgy alakították ki a szabályt, hogy a kölcsönzött vagy lízingelt autó ne szolgálhasson menekülőútként. A vétlen tulajdonosnak általában a vezetővel szemben kell érvényesítenie kártérítési igényét, bár a bíróság kivételesen mellőzheti az elkobzást, ha az kirívóan aránytalan következménnyel járna.
Fotó: Westend61/Getty Images
A rendszer első látványos lízinges ügyében egy 44 éves férfi 122 km/órával hajtott egy 50-es szakaszon. Húsz nap felfüggesztett szabadságvesztést és hároméves eltiltást kapott, a viborgi bíróság pedig az általa használt lízingelt autót is elkobozta. A szabályozás első három évében a dán rendőrség közel háromezer járművet foglalt le ezt az előírást alkalmazva.
Dániában tehát nem egyszerűen a gyorshajtási bírság összegét emelték meg: létrehoztak egy külön kategóriát azoknak, akiknek a vezetését már nem szabályszegésként, hanem mások életét súlyosan veszélyeztető magatartásként kezelik.
Németországban nem a puszta gyorshajtás, hanem az illegális közúti versenyzés – bizonyos „egyemberes versenyeket” is beleértve – alapozhatja meg az autó elkobzását. Olaszországban és Lengyelországban inkább a súlyos ittas vezetésnél jelenik meg a jármű elvesztése, jellemzően 1,5 ezrelékes alkoholszinttől.
Finnország más utat választott: a súlyosabb ügyekben alkalmazott napibírság összegét a vezető jövedelméhez igazítják. Egy tehetős gyorshajtó így rendkívül magas összeget fizethet, de az autót önmagában a nagy sebesség miatt nem kobozzák el automatikusan.
Európában akadnak jóval szigorúbb rendszerek
Több országban vannak magasabb büntetési tételek, a skandináv országok tettek róla, hogy a tehetős gyorshajtóknak is fájjon, ha felelőtlenül nagy tempót választanak. Az autó elkobzása sok helyen megtörténik, de a végső értékesítésre, árverésre ritkán kerül sor.
a Magyarországon a 200 km/órás határ önmagában elegendő lenne az autó elvesztéséhez, és a lízingelt vagy kölcsönkapott jármű sem jelentene menedéket, akkor az új szabály leginkább a különösen kemény dán rendszerhez hasonlítana.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
