Budapest lélegző, élő város, emberi sejtjei az utak ütőerein suhannak a mindennapokban, és ennek a hálózatnak egyik fő ága az Andrássy út, koronája pedig a Kós Károly sétány és a Hősök tere.
A jelenlegi magyar kormány úgy döntött, hogy parkosítja a Városliget félbehagyott beruházásainak helyszíneit, de ami itt most fontosabb: az autókat kitiltva a gyalogosoknak adná a sétányt, és parkosítaná a teret. Erről beszélt videóban nemrég Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
A tér fiatal, de mégis sokat változott eddig: születése a dualizmus korának historizáló, múltat idealizáló filozófiájának köszönhető, akkor még tetemes zöld területtel. A következő korok viszont a térkő és betonburkolat nevében nyúltak az ikonikus területhez: végül a Városliget elegáns ékkövéből az M3-as autópálya bevezetőjének tranzitfolyosója jött létre.
A jelenlegi várospolitikai folyamatok viszont azt mutatják, hogy ez a korszak nem tart örökké, és jöhet a negyedik átalakítás, a cél a tranzitforgalom kitiltása, a leaszfaltozott terek zöldítése és a terület eredeti, gyalogos-parki funkciójának visszaállítása ‒ ezt a folyamatot idézzük meg a Fortepan fotói és az Arcanum Újságok régi cikkei segítségével.
Kút helyett térkő
Zsigmondy Vilmos bányamérnök 1868 és 1877 között itt végzett próbafúrásokat, amelynek eredményeként a földkéreg 970 méteres mélységéből 74 Celsius-fokos, ásványi anyagokban gazdag hévíz tört a felszínre. E természeti kincs fölé 1884-ben Ybl Miklós tervei alapján egy rendkívül díszes ivókutat, a hatszögletű, baluszteres korláttal és egy 24 méter magas zászlórúddal ellátott Gloriette-et emelték. Az akkor még Sugár út (Andrássy) egyszerűen beolvadt a fás-ligetes parkba. Épület sem volt sok.
Az 1896-os millenniumi ünnepségek előkészületei azonban radikális irányváltást hoztak. Megszületett a döntés a honfoglalás ezeréves évfordulóját hirdető Millenniumi emlékmű felépítéséről.
A Gloriette pavilonja útban volt, így kipucolták, napjainkban a Széchényi-hegyen szolgál kilátóként. Helyét a nemzeti panteon vette át, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal.
Füves területek, bokrok és fák a tér belső részén is, háttérben a Magyar Földrajzi Múzeum – Kerekes J. Zoltán 1904
Bár az épületek száma jelentősen megnőtt, a 20. század első évtizedeiben a tér – amelyet hivatalosan 1932-ben neveztek el Hősök terének – még megőrizte parkos jellegét.
A korabeli térképek és archív légifelvételek, köztük az 1930-as évek elejéről származó fotók tanúsága szerint a szoborcsoport előtti és melletti területeket hatalmas, gyepes partermezők tagolták, amelyeket két nagyméretű, kerek medencéjű szökőkút tett oldottabbá.
Ezt a lágy átmenetet szüntette meg 1937-38-ban a 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Jött a körmenet, XX. Piusz pápa, akit mégse lehetett egy virágyásokkal tűzdelt parkban fogadni.
Brutális pénzt költöttek rá, a történelem visszhangja pedig aktuálisan cseng, mert egyes kritikus hangok szerint jobban jártak volna, ha egy iskolára költik az összeget:
“Ennek keretében — mint megírtuk — a Hősök terét is átalakítják olyképpen, hogy az nagy tömegek felvonulását tegye lehetővé. A tanácsnok bemutatta a közgyűlésnek úgy rajzban, mint modellben az átalakítástervét, amely szerint a Milleniumi emlékmű jobb- és baloldaláról eltűnik a szökőkút és a gyepesített terület, hogy ezeknek helyét aszfaltozhassák és így a teret impozáns módon kiszélesíthessék.
Az összes útépítési munkálatok a Hősök terének átalakításával együtt 2,5 millió pengőbe kerülnek. Szepesy Albert megállapította ugyan, hogy kétségkívül szép tervről van szó, de a Hősök terének átalakításánál sürgősebb és fontosabb dolgok is várnak megoldásra. Ilyen volna az angyalföldi iskola.” – Ujság, 1937. szeptember (13. évfolyam, 198-222. szám)
A tér ekkor kapta meg egységes díszburkolatát, oda lett a ligetes jelleg, ahogy a történelem szele is egyre zordabb irányból kezdett fújni. Az 1930-as évek végén egy reprezentatív, katonai tiszteletadásokra, felvonulásokra és tömegrendezvényekre alkalmas állami dísztér mondhatni kötelező elem volt itt Európa közepén.
Légifotó a területről még láthatóan sokkal több zöld felülettel. Szent-Istvány Dezső 1935
Fókuszban az autók
A II. világháború borzalmait követően ez a terület is változott, a politikai ideológiát szolgálva szobrok jöttek és mentek, a szovjet lánctalpak nyomai, a tömegrendezvények pedig az 1970-es évek végére tették elodázhatatlanná a rekonstrukciót. Az 1980–1981-es átépítés dokumentációját a FŐMTERV készítette el.
A megvalósult burkolat esetében a korabeli gazdasági realitások érvényesültek: a mintegy 3000 négyzetméteres felújítás során a sötét tónusú felületeket szarvaskői diabáz zúzalékkal, míg a világos mezőket ruskicai fehérmárvány zúzalékkal készült, 40×40 centiméteres, 6 centiméter vastagságú műkőlapokból alakították ki.
Légifotó, középen a Hősök tere a betorkolló Andrássy úttal, felette a Városliget. A felvétel 1944. április 14-én készült. Magyar Királyi Honvéd Légierő 1944
A peremforgalmi kockakő burkolatot elbontották, helyükre 3 centiméter vastag, érdesítés nélküli öntött aszfalt került, a burkolat alatti ágyazatot pedig 10 centiméteres bányakaviccsal erősítették meg. Ez a műszaki beavatkozás egyértelműen előkészítette a teret a megnövekedett gépjárműforgalom fizikai terhelésének elviselésére.
Míg a Hősök tere a reprezentáció oltárán veszítette el zöldfelületeit, a belőle kiinduló Kós Károly sétányt az autózást központba helyező várostervezés áldozta fel.
A fordulópontot az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának, valamint az azt a Hungária körgyűrűvel összekötő Kacsóh Pongrác úti felüljárórendszernek az 1980 és 1982 közötti átadása jelentette.
Magyarország, Budapest XIV., Városliget légifotó a Széchenyi fürdő és a Vidámpark környékéről. A kép bal alsó részén látszik az M3-as autópályával való összeköttetésre létrejött csomópont. 1984
Mivel M0 még csak a tervezőasztalon létezett, a kelet-nyugati forgalom javát a közlekedéstervezők a város szívén, a Kós Károly sétányon vezették át. Így a Városligetben állandó látvány lett a kocsisor, a parkolót kereső autós, és a cammogó turistabusz.
1982-es fotón a Hősök tere – Magyar Rendőr
A tér 1981-ben kapott új burkolatot, magán a kialakításon nem változtattak. “A háromezer négyzetméteres díszburkolat a rekonstrukció után 11 ezer négyzetméterre bővül. A munka május 4-én kezdődött és október végén fejeződik be. Több mint 20 vállalat összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy a 100 millió forintos beruházás határidőre elkészüljön. A tavasszal megkezdett bontás után, most már lassan kirajzolódnak az új tér vonalai. A Kőfaragó és Épületszobrászati Vállalat munkásai már hozzákezdtek a díszburkolat lefektetéséhez.” – Népszava, 1981. június
A Kós Károly sétány lezárása újra-újra felbukkanó téma a rendszerváltást követő időszakban, nem csak az elmúlt években került napirendre. 1994-ben már komolyan foglalkoztak a kérdéssel, de akkor egy hatástanulmány eredményeit figyelembe véve elálltak az átalakítástól.
“Nemrégiben elkészült a Kós Károly sétány lezárásának a tapasztalatait összegző hatástanulmány. Ismeretes, a környezetvédő csoportok évek óta követelik a Városligetet kettészelő és az M3-as autópálya bevezető szakaszának folytatásaként a Hősök terébe torkolló út lezárását a gépjárműforgalom elől – írta a Népszabadság 1994 októberében, majd így folytatta:
A Főpolgármesteri Hivatal idén áprilisban fél napra – kísérletképpen – engedett a kérésnek, s egyidejűleg az elterelő útvonalakon felmérést készítettek a lezárás hatásairól. Pásti Imre, a közlekedési ügyosztály csoportvezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a Kós Károly sétány lezárásával nem csökken a környezetszennyezés. Csupán olyan útvonalakra – Vágány utca, Ajtósi Dürer sor – terhelődik, ahol iskolák, kórházak vagy éppen lakóházak találhatók.”
A korabeli újságcikkek rávetítenek: az 1990-es években (is) szimbolikus, politikai vita volt a Városliget kérdése, amivel az adott, épp felelős pozícióban lévő képviselőt lehetett kérdőre vonni. A Mai Nap című folyóirat szerint például drága, felesleges, káros döntés lenne kitiltani az autókat, amit senki más nem akar csak Demszky Gábor (akkori budapesti főpolgármester)
“Korábban azt is fontolgatták, hogy a Városliget minden útjáról száműzik az autókat. Ez az intézkedés azonban több tízmillió forintba került volna, mert a Városligetet övező új kerülőutakon számos közlekedési táblát és villanyrendőrt kellene felállítani. Ezért ezt a megoldást – talán pénzhiányra hivatkozva – elvetették. Arról nem is szólva, hogy a kerülőutakon araszoló autók valóságos füstfelhőbe burkolták volna a parkot.
Hősök tere, a Himnusz új felvételét készíti a Magyar Televízió. Horváth Ádám rendező, Ferencsik János karmester, egyesített ifjúsági kórus és a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara. Szalay Zoltán/Fortepan
Közlekedési szakértőkegymás között most sem tagadják, hogy a Kós Károly sétányrészleges lezárása állandó dugókhoz vezet majd. De a főpolgármester akarata előtt kénytelenek fejet hajtani. Demszky Gábor szeme előtt pedig a szent cél lebeg: kiűzni az autókat, hanem is a paradicsomból, legalább a Városligetből.”
2026 – régi-új filozófia
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter 2026 júniusában bejelentette, hogy céljuk a terület újagondolása a Kós Károly sétány lezárása az autósok elől, és a Hősök terének zöldítése. “A célunk csak annyi, hogy a tér körüli, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok előtti két oldali három sávos útfelületek helyére kerüljön köztér és zöldfelület. Ha Kós Károly sétányt visszaadjuk a gyalogosoknak, akkor ezekre az utakra nincs szükség.
Ha a forgalomcsillapítást követően ezeket a felületeket is lekövezzük, akkor egy árnyék nélküli kőtenger lesz a Városliget bejárata. Sokkal egészségesebb köztér jönne létre, ha a feleslegessé váló forgalmi sávokat parkosítanánk.” – írta Facebook oldalán.
Ez az elgondolás már régi programpontja Vitézy Dávidnak. 2020-ban a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatójaként. Akkor a terv része volt az M3-as autópálya felől érkező autóforgalom számára összesen 1500 férőhelyes új P+R-parkoló építése is, az M3 autópálya-bevezető – Hungária gyűrű – Mexikói út csomópontjában, a Mexikói úti Kisföldalatti-végállomásnál. “A külső kerületekből és az észak-pesti elővárosokból érkezők így sokkal könnyebben válthatnak majd az autóról kisföldalattira, villamosra vagy trolibuszra, sőt a jövőben akár vasútra is. Az új parkolók tervezésére kiírt tender a mai napon jelent meg.” – írta még 2020-ban, ami azóta sem valósult meg.
Tehát az elgondolás nem új, úgy tűnik a terület zöldítése és autómentesítése rendszereken átívelő terv: a kérdés már csak az, hogy végül milyen formában, mennyire rendszerbe ágyazva, a helyiek, turisták, átutazók, közlekedők érdekeit figyelembe véve valósul majd meg. Kapnak-e valódi alternatívát a jelenleg erre közlekedők vagy egy egyszerű tiltással egyszerűen a főváros másik részére terelik őket, azon a helyen teremtve megoldandó kérdéseket.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
