Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor a parkolóban karcmentesen letett kocsit már nem karcmentesen találja a tulajdonosa, amikor visszaérkezik a dolgáról. A parkolókban keletkezett károk balesetből, vagy akár szándékos rongálásból is származhatnak: ilyenek lehetnek a letört elemek, a betört szélvédő, az ellopott embléma, de tipikus a fényezés kulccsal történő végighúzása is.
A megfelelő lépések nemcsak a kár rendezését gyorsítják meg, hanem jogi szempontból is kulcsfontosságúak lehetnek. Ennek ellenére sok autós bizonytalan abban, hogyan járjon el ilyen helyzetekben.
Ha mi okoztunk kárt…
Amennyiben mi voltunk figyelmetlenek, és kárt okoztunk más járművében, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb) számíthatunk, ami alapvetően a vétlen fél kárának megtérítésére szolgál. Ez azt jelenti, hogy a másik autóban keletkezett kárt a biztosítónk fedezi. Fontos kiemelni, hogy a biztosítási besorolásunk nem feltétlenül romlik, ha a kárt utólag saját zsebből rendezzük.
Az ideális megoldást a helyszínen kitöltött baleseti bejelentő jelenti, amelyben a károkozó elismeri a felelősségét
Ha az esetet esetleg más is látta, vagy térfigyelő kamera rögzítette, de ennek ellenére elhajtunk a helyszínről, az szabálysértési eljárást vonhat maga után. Ezért mindig célszerű a helyszínen maradni, és kitölteni a baleseti bejelentőt, ha a másik fél jelen van. Ha nincs a tulajdonos a közelben, akkor be kell jelenteni a kárt, amit legegyszerűbben az E-kárbejelentővel lehet megtenni.
Ha mi szenvedtünk kárt…
Ideális esetben, ha az autónkat megrongálja valaki, a károkozó hátrahagyja az elérhetőségét vagy a kitöltött baleseti bejelentőt. Ha ez nem történt meg, nekünk kell intézkedni. Először is a helyszínről és a járművünkben keletkezett sérülésekről készítsünk fotókat. Ezután nézzünk körül, hogy a helyszínen van-e kamera, ami rögzíthette az incidenst. Ha szemtanút találunk, az ő elérhetőségét is feltétlenül kérjük el.
A cikk szerzője, dr. Janklovics Ádám ügyvéd komoly tapasztalattal rendelkezik közlekedési joggal kapcsolatos ügyekben. A Vezess partnereként közlekedőket érintő jogi témák szakértőjeként segít olvasóinknak. A sorozat többi részét ide kattintva olvashatod.
Ha az elkövetőről nincs információnk, érdemes a rendőrséget hívni. A hatóság ugyanis hozzáférhet a későbbiekben megindított eljárása során a kamerafelvételekhez, amelyek segíthetnek azonosítani a károkozót. Az üzemeltetők (pl. az áruház vagy a parkolóház) általában a károsultnak nem is adják ki a felvételeket, csak a hatóság megkeresésére. A rendőrség a bejelentés alapján jegyzőkönyvet vesz fel, és – például a megszerzett térfigyelő felvételek alapján – megpróbálja felkutatni az elkövetőt.
Amennyiben megvan a károkozó, egyszerűbb a helyzetünk valamivel. Ebben az esetben ki kell tölteni a baleseti bejelentőt, a legkedvezőbb esetekben a károkozó el is ismeri a felelősségét. Az esetek túlnyomó többségében ő is rendelkezik érvényes kgfb-vel. Fontos azonban, hogy a kötelező biztosítás a törvény alapján csak a jármű üzemeltetése során okozott károkra terjed ki.
A törvény ugyan nem részletezi, hogy ez alatt mit értünk, a bírói gyakorlat azonban egyúttal a biztosítótársaságok kárrendezési gyakorlatát is kialakítja. Például nem tartozik ebbe a körbe az, ha a parkoló, leállított állapotú jármű okozta a kárt, hiszen hiányzik a veszélyes üzem jelleg, jelen esetben a járó motor. A gyakorlatban a javítás költségeit a károkozó biztosítója fizeti ki a károsultnak a már ismertetett módon. Amennyiben mindkét jármű sérült, csak a károsultat védi a kötelező biztosítás.
Kár esetén fontos a részletes dokumentáció, fotókat is készíteni kell a sérülésekről
Amennyiben az eset parkolóházban, áruházi parkolóban vagy társasházban történt, a legtöbben úgy gondolhatják, hogy ezek üzemeltetői is felelősséggel tartoznak az ott történt károkért, de ez általában nem így van. Az üzemeltetők kedvelt megoldása, hogy kizárják felelősségüket a más autók által okozott károkkal kapcsolatban, ezt akár táblán is jelezhetik. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor az útburkolat rossz állapotú, a jeget vagy havat nem takarították el, vagy ha építkezés okozta a kárt.
Ha az elszenvedett kár értéke meghaladja az 50 ezer forintot, a rongálás már bűncselekménynek minősül a Btk. alapján. Ez gyakori jelenség a gyakorlatban, mivel akár egy újrafényezés költsége is eléri, legtöbb esetben meghaladja ezt az összeget. Szükségszerű, hogy a feljelentést ne halogassuk, hiszen a hatóság által beszerzendő térfigyelő kamerák felvételeit általában 30 napig, társasházak esetén csak 15 napig őrzik meg.
Ha nincs megfelelő biztosítás…
Amennyiben az autón nincs casco, vagy az ilyen jellegű baleseteket magában foglaló biztosítás, a kár megfizetésére nem számíthatunk ismeretlen elkövető esetén. Ha van casco, annak önrészét ebben az esetben is fizetni kell.
Jellemzően az ismert károkozó kötelező biztosítása fizeti az ilyen károkat. Amennyiben azonban az okozó nem rendelkezik érvényes kgfb-vel, a kárt a MABISZ által kezelt kártalanítási számla fedezi. Ez egy olyan garancia alap, amelyet a biztosítók az ilyen esetekre töltenek fel. Ez az eljárás viszont hosszadalmas lehet, és a végén lehet, hogy nem a teljes kárösszeget utalják át. Az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem fizetik meg a kárt, ekkor érdemes mérlegelni, hogy érdemes-e az ügyet egy még hosszadalmasabb jogi útra terelni.
Havonta átlagosan 50 olyan bejelentés érkezik a MABISZ Kártalanítási Számla terhére bejelentett ügyek között, amikor a bejelentő nem ismeri a hivatkozott gépjármű rendszámát, illetve azonosításra alkalmas adatát – közölte a Vezess-sel korábban a Magyar Biztosítók Szövetsége.
