Minden magyarországi gépjármű üzembentartónak kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kötni, ezt nevezik biztosítási kötelezettségnek. Cserébe a biztosító köteles helytállni a gépjárműhasználat során történt károkozás esetén, ez szaknyelven a biztosító helytállási kötelezettsége. De pontosan mire terjed ki ez a helytállás, avagy meddig felel a biztosító?
A kötelezőről szóló 2009. évi LXII. törvény 12. §-a kimondja: „A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű használata során okozott károk miatt támasztanak.”
De ez nem ilyen egyszerű, a biztosítókat ugyanis nem minden károkozás esetén terheli a helytállási kötelezettség, azaz előfordulhat olyan károkozás is, amelyet nem fizet a biztosító. Melyek ezek? A jogszabály ezt is részletesen tartalmazza, ezek közül most a legfontosabbakat soroljuk fel.
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
- a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
- a károkozó gépjárműben keletkezett;
- a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
- a gépjármű szállítási, illetve közlekedési eszközkénti rendeltetésétől eltérő módon, munkagépként való használata során keletkezett;
- gépjárműsport-rendezvény során következett be.
Vannak azonban további olyan esetek is, amikor a biztosító nem köteles fizetni. Ezek közé tartozik, amikor olyan járművel okozunk kárt, amely az adott időpontban ki van vonva a forgalomból ‒ ilyenkor a biztosítónak nincs kockázatviselési felelőssége.
Baleset után fontos a körülmények pontos rögzítése
Nem köteles fizetni a biztosító akkor sem, amikor a károkozó személye nem ismert, a kárt okozó gépjármű beazonosíthatatlan. Ilyenkor a kártalanítási számla megfizeti a kártérítésre szóló biztosítási összeget, majd amennyiben a későbbiek folyamán az elkövető azonosíthatóvá válik, akkor a valódi károkozó biztosítójának kell rendeznie a számlát.
Nagyon fontos, hogy a biztosító nem fizet akkor sem, amikor a károsult alkohol, vagy kábítószer/gyógyszer hatása alatt áll.
Mi a teendő káresemény esetén?
A káresemény részletes leírását, a gépjármű pontos adatait tartalmazó kárbejelentő lapra (baleseti bejelentő) és/vagy rendőrségi jegyzőkönyvre, igazolásra mindenképp szükség lesz a káresemény bizonyíthatósága érdekében.
A cikk szerzője, dr. Janklovics Ádám ügyvéd komoly tapasztalattal rendelkezik közlekedési joggal kapcsolatos ügyekben. A Vezess partnereként közlekedőket érintő jogi témák szakértőjeként segít olvasóinknak. A sorozat többi részét ide kattintva olvashatod.
Elemi, tűz- és robbanáskár esetén a forgalmi engedély, illetve a tűzrendészeti hatóság határozata is szükséges lehet. Casco esetén érdekes, hogy lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolata, a nyomozást megszüntető határozat, forgalmi engedély, rendszámtáblát visszavonó határozat az, amire feltétlen szükség lesz.
Praktikus az autóban tartani a bármelyik biztosítónál beszerezhető baleseti bejelentőt, de a károk bejelentésére már az E-kárbejelentő applikáción keresztül is lehetőség van, ami gyorsítja a kárrendezési folyamatot. Fontos, hogy baleset bekövetkezése esetén egyből értesítsük a biztosítót, hogy mielőbb megkezdődhessen a kárigény felmérése.
Az első teendőink között legyen egy baleset esetén az is, hogy a jármű állapotáról fényképet készítünk, ezzel elkerülve a jövőbeni konfliktusokat a kárigénnyel kapcsolatban. Ügyelni kell a baleseti bejelentő pontos kitöltésére, a tények egyértelmű rögzítésére.
Amennyiben a baleset érintettjei meg tudnak egyezni, felesleges rendőrt hívni, vita esetén ugyanakkor elkerülhetetlen. Fontos, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem kötelező a nyomtatványon rögzíteni, hogy ki milyen mértékben vállalja a balesetért a felelősséget. Szintén nem közismert, hogy a kárt a károkozó is köteles bejelenteni a saját biztosítójának.
A kárfelmérés menete
A baleset bejelentésének beérkezését követően a biztosító által megbízott kárszakértő végzi el a kárfelmérést – ő veszi fel a kapcsolatot a baleset károsultjával időpont-egyeztetés céljából. Ha a baleset után nem a lakcímünkre, hanem egyenesen a szervizbe kell szállítanunk a járművet, akkor a szemle helyszínének a javító címét adjuk meg, és feltétlenül gondoskodjunk arról, hogy mi is ott tartózkodjunk a megbeszélt időpontban.
Ha a felek meg tudnak egyezni, nem kell rendőrt hívni. Ellenkező esetben muszáj
A kárszemlére általában három munkanapon belül sor kerül, majd a kárszakértő további két napon belül meghatározza a kár mértékét és a biztosítónál javaslatot tesz a kártérítés összegére vonatkozóan. Ezután a biztosító határozza meg a kártérítés mértékét, majd a kifizetést is ő intézi.
Előfordulhat, hogy a javítás során olyan sérülésre derül fény, ami a kárfelmérés alkalmával nem volt látható, ilyenkor jeleznünk kell a pótszemlére vonatkozó igényünket – ez ugyanúgy zajlik, mint az első kárszemle.
Jó tudni, hogy értékcsökkenésre is kérhető kártérítés!
A kárkifizetés két lehetősége
Amennyiben a kárfelmérés során a szakértő úgy határoz, hogy a jármű gazdaságosan javítható – tehát nem áll fenn a gazdasági totálkár esete –, két lehetőség közül választhatunk a kárkifizetést illetően.
Egyezségi kárrendezés: ha úgy látjuk, hogy a kárszakértő által meghatározott és a biztosítótársaság által elfogadott összegből rendezni tudjuk az autó javítását, válasszuk ezt a kifizetési módot. Az ajánlatban meghatározott összeget a biztosító minden egyéb számla vagy bizonylat nélkül megtéríti.
Számlás kárrendezés: a kárszakértő kalkulációját be kell mutatnunk a választott javítóműhelynek, majd az ott kapott számlát el kell juttatnunk a biztosítónak, a kifizetés pedig ez alapján történik. Gazdasági totálkár esetén is számíthatunk a biztosító segítségére, azonban meg kell fontolnunk, hogy megjavíttatjuk-e az autót vagy inkább eladjuk a roncsot – a biztosítók általában vállalják az értékesítést is, ha úgy döntünk, hogy ezt nem mi intéznénk.
Érdemes akár több szervizben is érdeklődni annak érdekében, hogy mérlegelhessük, melyik opcióval járunk jobban.
A balesetek utáni tennivalókkal korábban a Vezess is részletesen foglalkozott egy szomorú eset után:
