A HungaroMet augusztus 2-i előrejelzése szerint Magyarországon tovább fokozódik a hőség. A tartós hőterhelést jól mutatja, hogy augusztus 1-jén a budapesti János-hegyen hajnalban is csak 26 Celsius-fokig hűlt le a levegő, amivel új országos napi minimum-hőmérsékleti rekord született.
Az autó szempontjából azonban nem csak a hivatalos léghőmérséklet számít. A közvetlen napsugárzásnak kitett sötét karosszériaelemek és az utastér burkolatai ennél lényegesen jobban felmelegedhetnek.
A műszerfal akár 70 fokos is lehet
Az ablakokon keresztül bejutó napsugárzást a műszerfal, a kormány, az ülések és a többi belső felület elnyeli. A felmelegedett elemek hőt adnak le, amely a zárt utastérből csak lassan tud távozni.
Egy korábbi kutatásból kiderült, hogy a napon álló járművek műszerfala egy óra elteltével átlagosan 69 Celsius-fokosra, a kormánykerék körülbelül 53, az ülések pedig nagyjából 51 Celsius-fokosra forrósodtak. Az árnyékban parkoló autók műszerfala is megközelítette a 48 fokot.
Ez nem jelenti azt, hogy egy modern műszerfal egyszerűen megolvadna. Az autóipari műanyagokat és burkolatokat eleve nagy hő- és fényterhelésre tervezik. Egy autóipora szabvány például szabályozott xenonlámpás vizsgálattal gyorsítja fel a belső alkatrészek fény és hő okozta öregedését, hogy kiderüljön, miként változik a színük, a felületük és az anyagszerkezetük hosszabb használat során.
A károsodás általában nem egyetlen hőhullám alatt következik be. A hő, az UV-sugárzás és az oxigén együttes hatása hosszú távon módosíthatja a műanyagok szerkezetét. A felület kifakulhat, kifényesedhet, keményebbé és ridegebbé válhat, majd évekkel később repedések is megjelenhetnek rajta. Autóipari felhasználásra szánt polipropilén-keverékek vizsgálatai is kimutatták, hogy az UV-öregítés megváltoztathatja az anyag mechanikai és felületi tulajdonságait.
Leginkább az idősebb, már részben kiszáradt műszerfalak és burkolatok vannak veszélyben. Egy korábban javított, újrakárpitozott vagy gyengébb minőségű ragasztóval összeállított elem hamarabb felválhat vagy eldeformálódhat. A sokszor ismétlődő felmelegedés és lehűlés az illesztéseket is megviselheti, ezért idővel több nyikorgás és zörgés jelentkezhet.
A fényezést sem a 40 fok teszi tönkre
A modern gyári fényezés több rétegből áll. Legfelül általában egy átlátszó lakkréteg található, amely a színt védi a napsugárzástól, az időjárástól, a vegyszerektől és az apró mechanikai sérülésektől.
A lakkrétegeknek egyszerre kell ellenállniuk a napsugárzásnak, az esőnek és a hőmérséklet ingadozásának. Az UV-sugárzás és a hő hosszú idő alatt csökkentheti a bevonat fényességét és tartósságát, ezért a modern lakkrétegekbe UV-elnyelőket és fénystabilizátorokat is kevernek.
Egy ép, jó állapotú gyári fényezés tehát nem fog egyetlen forró hét alatt felhólyagosodni vagy leválni. A kánikula inkább felgyorsítja a már egyébként is zajló öregedést. Nagyobb lehet a veszély, ha a lakkréteg:
- korábban megsérült vagy felpattogzott;
- túl sokszor, túl agresszíven polírozták;
- szakszerűtlen javítófényezést kapott;
- már eleve mattulni vagy leválni kezdett.
A tartós UV-terhelés főként a színvesztésben, a fényesség csökkenésében, a lakk bemattulásában és idővel apró repedésekben mutatkozhat meg. A piros, sárga és egyes élénk árnyalatokon a fakulás látványosabb lehet, de a bevonat minősége, kora és korábbi ápolása legalább ilyen fontos tényező.
A madárürülék és a gyanta ilyenkor még nagyobb veszély
A felforrósodott fényezésen gyorsan megszárad a madárürülék, a gyanta, a rovarmaradvány és más szennyeződés. A felület közben felmelegszik, majd éjszaka összehúzódik, míg a rászáradt szennyeződés eltérően viselkedhet. Ez foltosodást, elszíneződést és marásnyomot hagyhat a lakkrétegen.
Egyes autógyártók kezelési útmutatója kifejezetten azt tanácsolja, hogy a madárürüléket a lehető leghamarabb távolítsák el, mert gyorsan elszínezheti a fényezést.
Forró, közvetlenül napsütötte karosszérián az autómosás sem ideális. A tisztítószer, a sampon vagy a viasz túl gyorsan megszáradhat, foltot hagyhat, illetve a rászáradt anyag dörzsöléskor növelheti a karcolás veszélyét.
Mi történik az ajtók és ablakok gumitömítéseivel?
Az ajtók, ablakok és a csomagtérajtó tömítései gyakran EPDM alapú gumikeverékből készülnek. Ezt az anyagot éppen azért alkalmazzák széles körben az autóiparban, mert jól ellenáll az UV-sugárzásnak, az ózonnak, a hőnek és az időjárásnak.
Egyetlen hőhullámtól tehát ezek a tömítések sem olvadnak meg. Az évekig tartó hőterhelés, a folyamatos összenyomás és az oxidáció azonban fokozatosan merevebbé teheti az anyagot.
Az öregedő tömítés elveszítheti rugalmasságának egy részét, kevésbé képes visszanyerni eredeti alakját, felülete pedig kiszáradhat vagy megrepedezhet. Ennek későbbi tünete lehet:
- az erősödő szélzaj;
- az ajtókeret felől érkező recsegés;
- a gumi ajtóhoz tapadása;
- rosszabb esetben a víz beszivárgása.
A tömítések felületén felhalmozódó por és homok tovább gyorsíthatja a kopást, ezért érdemes azokat időnként nedves, puha kendővel megtisztítani. Ápolószerből csak gumitömítésekhez ajánlott terméket célszerű használni.
Mit lehet tenni a hő okozta öregedés ellen?
A leghatékonyabb megoldás a közvetlen napsugárzás csökkentése. A garázs vagy a fedett parkoló a legjobb, de már egy egyszerű, fényvisszaverő szélvédőtakaró is sokat jelenthet, mert a műszerfal legnagyobb hőterhelése a szélvédőn keresztül érkezik.
A mostani kánikula tehát nem egyik napról a másikra teszi tönkre az autót. A károsodás lassú folyamat: minden tűző napon töltött nyár valamennyivel tovább öregíti a lakkréteget, a műanyag burkolatokat és a gumitömítéseket. Éppen ezért néhány év után már jól látható különbség lehet egy rendszeresen garázsban tartott és egy folyamatosan a szabad ég alatt parkoló autó állapota között.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
