Egy lengén öltözött ifjú hölgy – a leggyakrabban ezzel az illusztrációval kapok szórólapot az autóm szélvédőjére a Budapest belvárosában gyakori parkolásaim során. Végigmegy az ember a kocsisoron, és a sorra rakja az ablaktörlők alá a masszázst reklámozó feketés-vöröses színű papírlapocskát, amit már messziről felismerni a színe alapján, így egyáltalán nem emelkedik meg a pulzusom, amikor az autóhoz közeledve kiszúrom.
A Mikulás-csomagok színe és formája is ismert, habár a klasszikus vörös nejlontól a citromsárgáig már sokféle zacskóval izgatják a kerületek parkolóőrei a járműtulajdonosokat. Ezúttal azonban valami parányi, kékes papírlapocskát találtam a szélvédőn. Ne, ugye, nem? De!
„Bocsánatot kérek, én vagyok a felelős a karcolásért a bal elején. Figyelmetlenül parkoltam. Név, telefonszám”
Nem állítanám, hogy gyorsan elpárolgott a mérgem, de szerencsére nincs horpadás, csak az ütközőn és a sárvédő alján keletkezett némi zúzódás, két elemet kell fényeztetni. Igen, tudom, hogy ez önmagában értékcsökkentő tényező lesz a majdani értékesítéskor, de megértő ember vagyok, tényleg bárkivel előfordulhat ennyire szűk és zsúfolt utcákban parkoláskor a kontakt, és azt kell mondjam, még hálásnak kell lennem a legfontosabbért: tisztességes ember vezette a másik autót, aki felelősséget vállalt a történtekért, azért hogy meghúzta a kocsimat.
De mi a helyzet, ha ilyenkor lelép a károkozó és csak a sérült autónk marad hátra, meg a 200-as vérnyomásunk?
„Ilyen esetben érdemes fotókat készíteni a sérülésekről és a helyszínről” – kezdi a tanácsok sorát Borbély Krisztián, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatóságának vezetője, aki szerint érdemes azonnal körbenézni, járókelőket kérdezgetni, hátha találunk szemtanút.
Célszerű azt is megnézni, működik-e a környéken térfigyelő kamera, ilyeneket az önkormányzatok mellett számos cég és társasház is működtet. Ha se szemtanú, se felvétel, akkor értesíteni kell a rendőrséget. „Ezek együttesen növelik annak az esélyét, hogy a kárért felelős személy beazonosítható legyen” – mondja Borbély.
Természetesen a legegyszerűbb helyzet a casco, aminek a terhére megkezdhető a javítás. Ezzel egyetlen gond akad, a régi magyar sajátosság, miszerint 20 százalék – és messze az uniós átlag – alatt van nálunk a cascós személyautók aránya.
Beazonosítják a sunyi autósokat
A KSH szerint 70 000 – 80 000 olyan közúti közlekedési baleset történik évente Magyarországon, amelyekben csak anyagi kár keletkezik, személyi sérülés nem. A statisztikák alapján az összes közúti balesetnek körülbelül 85-90 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, a 10-15 százalékot három fő kategóriára osztja a rendőrség: könnyű sérüléses, súlyos sérüléses, halálos.
„Havonta átlagosan 50 olyan bejelentés érkezik a MABISZ Kártalanítási Számla terhére bejelentett ügyek között, amikor a bejelentő nem ismeri a hivatkozott gépjármű rendszámát, illetve azonosításra alkalmas adatát” – közölte megkeresésünkre a Magyar Biztosítók Szövetsége.
Ennek az is magyarázata lehet szerintük, hogy az ismeretlen okozóval induló ügyekben a hatóság sok esetben eredményes felderítést végez, azaz azonosítja a károkozásért felelős gépjárművet. Ebben az esetben a MABISZ Kártalanítási Számla (biztosítás hiányában), vagy a biztosító (ha az okozó gépjármű rendelkezik biztosítással a károkozás időpontjában) térít, hiszen ekkor már nem lesz ismeretlen az okozó gépjármű. Amennyiben csak a balesetkor a gépjárművet vezető személyt azonosítja a hatósági eljárás, de az okozó eszközt, illetve gépjárművet nem, akkor sem tud téríteni a Kártalanítási Számla, hiszen nem is lehet értékelni a KGFB érvényességét.
Kép: Getty Images
Jó, ha megegyezünk, kezet fogunk, és gazdát cserél némi készpénz?
Nálam volt károkozó, felhívtam, applikációban kitöltötte a baleseti kárbejelentőt, most várom a kárszakértőt. A mi esetünkben fel sem merült a valószínűsíthetően gyakori megoldás: a károkozó és a károsult megegyezik egy összegben, a készpénz gazdát cserél, marad a károkozó biztosítási díja, a károsult pedig a kapott összegből megpróbálja a lehető legolcsóbban kijavíttatni a kocsiját. Vagy meg se próbálja, zsebben maradnak a forintok, a kocsin meg ott virít a koccanás vagy a meghúzás nyoma mindörökké.
A biztosítók szerint számos probléma forrása lehet a leggyorsabbank és legegyszerűbbnek tűnő megoldás. A Groupama Biztosító szerint „nem mindenki szakember”, ezzel arra utalnak, hogy „a járművön látható ütközési kárkép nem mindig tükrözi a sérülés nagyságát”.
Klasszikus példájuk szerint akár egy tolatás során kissé benyomott lökhárító alatt is nagyon sok kisebb-nagyobb, olcsóbb-drágább alkatrész található – természetesen a jármű típusától és életkorától függően nagy eltérésekkel –, viszont ránézésre egyáltalán nem látható, hogy ezek közül melyik sérült vagy ép. Azt is kevesen tudják fejből, melyiknek mennyi a cseréje vagy a javítási költsége.
„Legcélszerűbb a kár bekövetkezésekor teljeskörűen kitölteni a Baleseti bejelentő nyomtatványt, vagy a MABISZ honlapján elérhető elektronikus baleseti bejelentő alkalmazást. Ekkor még teljesen frissek a résztvevők tapasztalatai, senki nem adott „hasznos tanácsot” a felelőséggel kapcsolatosan.” Az is elkerülhető, hogy bárki átverje a másikat, akár direkt, akár szándékosság nélkül.
Kép: Getty Images
Már az AI intézi a kisösszegű károkat?
„Az adatok számszerű megadása nem publikus információ, de azt elmondhatjuk, hogy hangsúlyosan magas az esetszám ebben a szegmensben” – válaszolta kérdésünkre Cserkuti Nándor, az Alfa Biztosító kárrendezési és szolgáltatási vezetője. Pontos adat nincs a kisösszegű, jellemzően koccanásos vagy parkolásos hiba okozta károkról, de ha csak azt nézzük, hogy a legsúlyosabb közlekedési balesetnek számító személysérüléses esetekből (amelyeknél mentőt hívnak) 15 ezer körül van egy évben, ennek sokszorosa lehet a kisebb járműkár.
Ennél az összeghatárt lassan célszerű lesz elmozdítani az 500 ezer forintos limitről, az allianzos Borbély Krisztián szerint ugyanis így, ebben a kategóriában csökkenő a kárszám. Ennek oka nem a balesetszámok mérséklődése, hanem a javítási költségek növekedése.
A leggyakrabban ütközők, sárvédők és lámpák sérülnek a legegyszerűbb baleseteknél, és Cserkuti szerint „pusztán egyetlen vészhárító cseréje esetén a vészhárító alkatrész ára bruttó (áfát tartalmazó) szervizköltsége 150-300 ezer forint, a csere munkadíja 40-70 ezer forint, a fényezés költsége 90-130 ezer forint elemenként. Fényszóróknál gyakorlatilag átlagos értéknek tekinthető halogén típus esetén 150-200 ezer forint az alkatrész költsége darabonként, LED fényszórók esetén 300-500 ezer forint/darab, LED mátrix fényszórók esetén pedig már egy-két millió forint/darab”.
Hallani pletykákat arról, hogy a fotós bejelentéseknél egyre inkább átveszi majd az AI ezeknek a kisebb sérüléseknek a vizsgálatát. „Megnézi a képet”, „tudja” a márkát, modellt, évjáratot és ezek alapján kalkulál egy kárösszeget. Mindezt egy másodperc alatt. Cserkuti Nándor szerint napirenden van az Alfánál az AI alkalmazhatóságának vizsgálata, tesztelnek már AI alapú rendszereket, „de a kárrendezésben jelenleg (egyelőre) nem alkalmazzuk”.
Hasonlót lehet kiolvasni Borbély Krisztián válaszából is, az Allianznál „a mesterséges intelligencia képes támogatni például a beküldött fotók előzetes vizsgálatát és a folyamat egyes lépéseit. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a mesterséges intelligencia a szakértői munkát támogatni tudja, de nem helyettesíti.”
Kép: Getty Images
Mennyi volt a legdurvább kisösszegű kár?
Amikor feltettük ezt a kérdést, egyetlen alkatrész cseréjére vagy javítására és fényezésére gondoltunk, de így is egészen meglepő választ kaptunk az Alfa Biztosítótól.
„Egy klasszikus parkolás közben bekövetkezett, alacsony sebességű ütközésben, koccanásban megsérült egy prémium kategóriába tartozó gépkocsi hátsó sárvédője. A sárvédőt cserélni kellett. A bekövetkezett kár értéke elérte a 26 millió forintot” – válaszolta Cserkuti Nándor.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
