Szerkesztőségünk másik lapja, a First Class nemrég elutazott az országba, ahova kevesen mernek (érdemes elolvasni a beszámolót), és ha már ott jártak, szétnéztek a közúti közlekedés kapcsán is. Jöjjön a beszámolójuk:
Az Iránba érkező európai utazónak is gyorsan feltűnik, hogy a közlekedés itt már-már kaotikus jelleget ölt. Hiába a miénkhez gyakran hasonló településszerkezet és útkialakítás, azokat használni kissé más. Míg az európai utak rendje szabályok és szabálykövetés alapján szerveződik, Iránban a valóság gyakran eltér a hivatalosan előírt normáktól. A közlekedés valódi szabályai sokszor inkább a tapasztalatokon, megérzéseken és gyors reflexeken múlnak.
Irán lenyűgöző méreteivel Magyarország sokszorosát foglalhatja magában: az 1,65 millió négyzetkilométeres ország területe majdnem 18-szor nagyobb hazánkénál. Az úthálózatot tekintve azonban a különbség nem ilyen mértékű: Iránban körülbelül 220 000 kilométer közút található, míg Magyarország 32 000 kilométeres hálózata a kisebb területhez mérten arányosan sűrűbb. Irán hatalmas, de számos része hegyvidéki vagy sivatagos, ezért az utak ritkásabban hálózzák be az országot.
Háromféle sebességhatár jellemző az országban. A városon belül 50 km/h, majd 70–110 km/h a nagyvárosokon kívül és a vidéki utakon, az autópályákon pedig 70–120 km/h. Ezek az útminőségtől függően változhatnak, így az aktuális táblák alapján kell megválasztani a sebességet. A rendőrök mellett sebességmérő kamerák is figyelnek a szabályok betartására.
Iránról röviden
Hivatalosan az Iráni Iszlám Köztársaság más néven Perzsia, ország Nyugat-Ázsiában. Északnyugaton Törökországgal, nyugaton Irakkal, északon Azerbajdzsánnal, Örményországgal, a Kaszpi-tengerrel és Türkmenisztánnal, keleten Afganisztánnal, délkeleten Pakisztánnal, délen az Ománi-öböllel és a Perzsa-öböllel határos. Az 1 648 195 km2 területű, soknemzetiségű, mintegy 86 millió lakosú Irán mind földrajzi méretét, mind népességét tekintve a 17. helyen áll a világon, a hatodik legnagyobb ország teljes egészében Ázsiában, és a világ egyik leghegyesebb országa. Iránban muszlim többségű lakosság él. Az ország öt régióra oszlik, 31 tartományt alkotva. Teherán az ország fővárosa, legnagyobb városa és pénzügyi központja.
Éghajlata változatos, a száraz és félszáraz éghajlattól a Kaszpi-tenger partvidékén és az északi erdők mentén szubtrópusi éghajlatig terjed.
Iránnak több mint 610 000 aktív katonája és mintegy 350 000 tartalékos katonája van. 1925 óta minden 18 éves férfi állampolgár számára kötelező mintegy 14 hónapos szolgálatot teljesíteni valamelyik katonai szervezetben. Irán a saría jogot használja jogrendszerként, a polgári jog elemeivel. Többféle bíróság létezik, beleértve a polgári és büntetőügyekkel foglalkozó állami bíróságokat, valamint a forradalmi és egyházi bíróságokat.
Forrás: Wikipédia
Jogosítvány (és alkohol)
Iránban 18 éves kortól lehet jogosítványt szerezni, elméleti tanfolyam, egészségügyi vizsgálat és gyakorlati oktatás elvégzése után. A vizsgák után az első év próbaidőnek számít, szigorúbb szabályokkal. Bár a vezetés alapvető része az életnek, az alkoholfogyasztás tilos a muszlim lakosság számára, így az ittas vezetés gyakorlatilag nem is létezhetne.
Ha valakit alkoholfogyasztás után kapnak el a volán mögött, pénzbírságra, a jogosítvány felfüggesztésére, és akár börtönbüntetésre is számíthat. A hatóságok így is vizsgálják az alkoholfogyasztást, és az ügy gyakran bíróság elé kerül, ahol még szigorúbb szankciókat szabhatnak ki a piáló sofőrökre.
Megőrülnénk ilyen benzinárak mellett
Iránban a világ egyik legolcsóbb üzemanyagáraival találkozhatunk, köszönhetően az ország hatalmas olajtartalékainak és az állami támogatásoknak. A normál benzin ára literenként nagyjából 10 000 rial, ami jelenlegi árfolyamon körülbelül 80 forintnak felel meg. Van azonban kvótarendszer: havonta 60 literig tankolhatnak olcsón az autósok, de a limit felett a literár már nagyjából 240 forint. Ezzel próbálják takarékosságra szoktatni az autósokat.
A benzinkutakon a szokások szerint nem a sofőr, hanem a kutas intézi a tankolást. A baksist örömmel fogadják. Nem kötelező adni, viszont a szokás szerint jár nekik.
Változatos autópark
Az iráni utak másik érdekessége a rendkívül sokféle autótípus, amely az európai szemnek különösen izgalmas lehet. Az utcákon sokszor találkozhatunk már-már oldtimer nyugati autókkal, mint a 70-es és 80-as években gyártott Peugeot-k, Renault-k vagy Mercedesek. Az iráni gyártású autók, mint a Saipa és az Iran Khodro modelljei, elterjedtek, különösen a hazai gyártású Peugeot 405 és a Samand. A Saipa (Société Anonyme Iranienne de Production Automobile) egy helyi, iráni autógyártó vállalat, amelyet 1966-ban alapítottak.
Kezdetben a Citroënnel együttműködve gyártották az ikonikus Citroën Dyane modelleket. Később a Saipa licenc alapján kezdett el KIA modelleket gyártani, mint például a Pride, amely az egyik legnépszerűbb autóvá vált Iránban. A Saipa jelentős szereplője az iráni autóiparnak, és a helyi piac mellett más országokba is exportál. Az elmúlt években azonban a kínai autómárkák – mint a Chery vagy a BYD – egyre népszerűbbek lettek, különösen a fiatalabb generáció körében.
IKCO az iráni autó
Iránnak van saját autógyártója, ez az Iran Khodro, azaz az IKCO, amelynek székhelye Teheránban található. A Khodro jelentése autó, szóval a márkanév frappánsan iráni autó. 1962-ben alapították Iran National néven. Az állami vállalat más gyártókkal kötött szerződés alapján is gyártott modelleket, így Peugeot, Renault, Dacia, Suzuki és Mercedes-Benz modellek is kigördültek már az összesen 12 autógyár egyikéből. A személygépkocsik mellett teherautókat, kisbuszokat és buszokat is gyártanak. 2023-ban 556 ezer személyautót gyártottak.
2022-ben két saját modellt is bemutattak, az egyik a TF21 néven futó kis ferdehátú, míg a Rira egy szemrevaló szabadidő-autó. Erre azért volt szükség, mert a nemzetközi autóipari vállalatok 2018-ban kivonultak az ország elleni amerikai szankciók nyomán. Ez a döntés ellátási válságot okozott, és soha nem látott magasságba emelte az autóárakat. Az új modellek megérkezéséig bizonyos modellek, így a Peugeot 206-os gyártása tovább zajlott.
Autóárak a perzsáknál
Iránban az autóárak az importkorlátozások miatt magasabbak, mint nálunk. Különösen, ha külföldi autót akarnak vásárolni. Például egy Peugeot 206, amelyet helyben gyárt az Iran Khodro vállalat, újonnan nagyjából 5-6 millió forintért vásárolható meg. Összehasonlításképpen Magyarországon egy hasonló kisautó ára, mondjuk egy Mitsubishi Spacestar 4,5 millió forint, de egy Kia Picanto már 6 millió forint körül alakul. Elsőre nem tűnik izgalmas ajánlatnak az Európában 1998-2012 között gyártott modell ilyen áron, de ha tudjuk, hogy importált autók gyakran kétszer-háromszor többe kerülnek, mint nálunk, az már más. Az árakat az állami vámok és adók emelik meg ennyire.
Az autósok vakmerő világa
A forgalomban számtalan meglepő helyzettel találkozhatunk: a sávok általában inkább tájékoztató jellegűek, és sokan egyszerre három sávot is „használnak”. Az irányjelzés gyakran elmarad, helyette a sofőrök dudával és villogással kommunikálnak, de az ablakon kihajolva vagy mutogatva nem hivatalos kézjelekkel is jelzik, mik a szándékaik, vagy éppen javaslatot tesznek egy közlekedési probléma feloldására. Az előzés szinte mindenhol megengedett — akár kanyarokban vagy szűk utcákban is. Dudálással lehet jelezni, ha megkezdjük az előzést, és a szembejövő, valamint az előzött autós is figyel arra, hogy az előző beférjen a kiszemelt területre. Gyakran úgy tűnik, hogy az előző járművet az induláskor ez nem érdekli: tudja, hogy valahogy úgyis megoldják a problémát.
A legösszetettebb helyzeteket a körforgalmak nyújtják: itt a „nagyobb” autóé az elsőbbség, és a szemkontaktus szinte létfontosságú. A váratlan problémákat ugyanis közösen kell megoldaniuk az érintett autósoknak.
Motorosveszély
A motorosok szinte minden létező szabályt felülírnak. Számukra nem létezik egyértelmű közlekedési irány: gyakran mennek fel a járdára, haladnak szemben a forgalommal, vagy furakodnak be autók közé. Sisakot ritkán viselnek, helyette olykor hatalmas dobozokban szállítják a rakományukat.
Gyalogosok: a bátorság mesterei
Az iráni gyalogosok sem maradnak el vakmerőség terén. A zebrákon átkelőké ugyan hivatalosan az elsőbbség, de a gyakorlatban ezt a sofőrök ritkán veszik figyelembe. Az úton való átsétálás kemény mutatvány. Mindegy, hogy a zebrát használjuk, vagy az úttest más részén vágunk át, mert az autósok ugyanúgy állnak mindkét verzióhoz. Gyors kalkulációkat kell végezni, hogy két-három autó között még éppen átférjünk, és figyelni kell a járművek sebességváltoztatására is.
Balesetet rövid ott-tartózkodásunk alatt nem láttunk. Biztosan több van, mint nálunk. Első helyen nyilván a koccanások és kisebb ütközések vannak. Ez látszik az autókon is, hiszen többségük ütött-kopott, bár látható, hogy az újabb autókra már jobban vigyáznak. Időnként feltűnnek az ajtókra szerelt műanyag „távtartók” is, amelyek valamelyest védik a járműveket. Bár elsőre kaotikusnak tűnik, az iráni közlekedésnek megvan a maga rendje. Az alkalmazkodási képesség és a reakcióidő fejlettsége sok európai sofőrnek is például szolgálhat.
A cikk szerzője Samu Tamás Gergő
Ha kíváncsi vagy, milyen autózni Marokkóban, vagy épp Ausztráliában, a Vezess korábbi cikkei – itt lentebb – útba igazítanak: