Magyarországon lesz a BYD új európai központja – árulta el a BYD ügyvezető alelnöke pénteken egy újságíróknak szervezett háttérbeszélgetésen Budapesten. Stella Li számos Magyarországot közvetlenül érintő kérdésre is választ adott. Beszélt többek között a BYD szegedi gyárának finanszírozása kapcsán indított Európai Uniós vizsgálatról is.

A szakember prezentációjában bemutatta, hogy a BYD globálisan az első helyen áll az úgynevezett új energiás járművek terén – a fogalom a villanyautókat és a konnektorról tölthető hibrideket fogja össze. A BYD most a hatodik legnagyobb autógyártó csoport a világon, de ha az egyes márkákat vesszük alapul, a BYD a harmadik legnagyobb márka világszerte.

Hogy lettek ilyen sikeresek?

„13 évbe telt, hogy elérjük az első egymillió autót, de aztán a nyolctól a tízmillióig már csak nyolc hónap telt el, most pedig már minden második-harmadik hónapban újabb egymillióval gyarapodunk” – mondta el Stella Li, a BYD ügyvezető alelnöke.

„Nem szabad elfelejteni, hogy 2019-ben majdnem csődbe mentünk, de aztán több pénzt kezdtünk költeni kutatás+fejlesztésre. A BYD alkalmazottainak több mint 10%-a K+F mérnök, több mint 12 000 ilyen pozíciónk van világszerte. Jelenleg munkanaponként 45 szabadalmi kérelmet nyújtunk be.”

10 fotó

Ennek kapcsán Stella Li bemutatta, hogy nemcsak fejlett akkumulátorral rendelkeznek, de számos különleges technológiát is kínál a BYD: például olyan futóműtechnológiát, amellyel képes táncolni vagy ugrani is az autó, de olyan elektromos modellel is rendelkeznek, amely tud úszni a vízen.

Mint kifejtette, a növekedéssel párhuzamosan folyamatosan nyitják újabb gyáraikat is: tavaly júliusban indították el a thaiföldi létesítményüket, két hónap múlva megkezdik működésüket Brazíliában, jövőre pedig Törökországban. Ami számunkra a legfontosabb, hogy a magyarországi gyár is épül.  

Stella Li elárulta, hogy nemcsak gyártóbázis lesz Szegeden, de az önvezetés kapcsán is szerepet kap a helyszín, mivel 2026-ban kutatás+fejlesztési központot is létrehoznak itt. Az önvezetés kapcsán pedig a helyi adottságok ismerete fontos tényező. További újdonság, hogy a fejlesztő központhoz tesztpályát is fognak építeni.

A gyárépítéssel kapcsolatban elmondta, hogy az építkezés jól halad és még idén megindul a termelés is. Mint megtudtuk, nemcsak elektromos hajtású modelleket készítenek majd itt, de plug-in hibrideket is.

Magyarországon többek között készül majd az Atto 2 modell is. fotó Sjoerd van der Wal/Getty Images)

Két fázisú gyárat terveznek, az első fázisban évi 150 ezer autó elkészítésére lesznek képesek, a második fázis ugyanennyit tesz majd hozzá. Azaz maximum 300 ezer autót gyártanak majd Szegeden, ha teljesen felépül az üzem.

Arra kérdésre, hogy milyen arányban érkeznek helyi beszállítóktól az alkatrészek a szakember nem tudott választ adni, de fognak európai cégekkel együtt dolgozni. Azt megerősítette, hogy akkumulátor összeszerelés is lesz az üzemben, de az ehhez szükséges cellákat nem Szegeden gyártják majd, azok Kínából érkeznek.

A magyarországi beszállítók mellett német, francia, olasz és osztrák cégekkel is egyeztetnek majd, de úgy, hogy ha beszállítók lesznek, akkor helyben, azaz Magyarországon hozzanak létre üzemet.

Épülő BYD gyár a kínai Jinanban.Fotó: VCG via Getty Images)

Nemcsak a gyártásban és fejlesztésben kap szerepet Magyarország, hanem mint kiderült, Budapestre kerül a BYD európai központja is.

„Talán a következő napokban a BYD hivatalosan is bejelenti, hogy a BYD európai központja itt lesz Európában (Budapesten – a szerk.) – mondta.

Természetesen felmerült a kérdés a néhány hete a sajtóban megjelent hír kapcsán is, amely szerint az Európai Unió vizsgálja a szegedi beruházást, amely esetleg tiltott kínai állami dotációt kaphatott. Ennek kapcsán Stella Li azt mondta: „Ez hamis hír. Semmiféle vizsgálatról nem tudunk. Nem indult ilyen.”

„Valójában ha bármilyen létesítményt építünk itt, több pénzt kapunk az európai országoktól, mint Kínától. Ha Kínában fektetsz be, és növeled a GDP-t, kaphatsz területet, ami ott nagyon drága. Ám ha ugyanazt a mércét használjuk az összehasonlításhoz, garantálom, hogy sokkal több ösztönzőt kapunk az itteni kormányzatoktól, mint Kínában.” – tette hozzá.

Kétszeresére növelik a buszgyártást KomárombanFotó: Wang Guansen / XINHUA / Xinhua via AFP)

Ahogy a többi autógyár, a BYD is törekszik majd, hogy együttműködést alakítson ki a helyi iskolákkal, egyetemekkel. „Ösztöndíjat is fogunk indítani, lehetőséget adunk a diákoknak a kínai szakmai gyakorlatra is”.

Amikor a Vezess a komáromi BYD buszgyár és a szegedi autógyár esetleges együttműködéséről kérdezte, elárulta, hogy igazából nem szeretnék szorosra fűzni a kapcsolatot, mert épp most döntöttek arról, hogy két-háromszorosára növelik a buszgyár kapacitását is, és szeretnék ott tartani a dolgozókat, ha már felvették őket.

Stella Li megerősítette több új modell európai érkezését, így jövő héten Milánóban mutatkozik a Denza almárka első modellje (A Vezess is ott lesz a bemutatón), illetve a legolcsóbb BYD modell, a Seagull forgalmazása is megkezdődik Európában, Dolphin Surf néven. Ugyanakkor októberben megjelenik majd – a jelenleg csak villanymotorról forgalmazott – Atto 2 konnektorról tölthető hibrid modellje is, amelyben belsőégésű motor növeli a hatótávolságot. Sőt az év második felében a haszonjárművek piacára is belépnek.

Stella Li szerint le fog csengeni a hatótáv-növelési hullám Európában is. Kínában ez már megtörtént: nem akarnak az emberek sokat fizetni a nagy akkumulátorért, hogy 1000 kilométeres hatótávjuk legyen. „250 km elég számukra”.

„Kínában a parkolók 30%-ában van töltő, aztán hazamész, töltesz, aztán mész az irodába, töltesz. Aztán rájössz, hogy 400, 500 km-rel, egy töltéssel egy hónapig tudsz autózni. Nem kell igazán 1000 km. Az emberek azt mondták, nem akarnak ezért plusz pénzt fizetni.”

Saját töltőket telepít a BYD. Fotó: Andy Smulders ANP via AFP)

Vagyis inkább a töltés vált fontossá. Ezért ebbe az irányba is fejleszt a BYD, saját töltési technológiát és töltőt is.

Nemrég mutatták be megawattos technológiájukat, amely azt teszi lehetővé, hogy másodpercenként 2 km-re elég energiát töltsenek a villanyautóba. „Annyi idő alatt tudod feltölteni a villanyautódat, mint egy belsőégésű autó tankolása.” – mondta Li.

A BYD még idén 4000 ehhez megfelelő töltőt fog telepíteni Kínában, ezek a mindössze 1,5 négyzetméteres helyen elférő töltők 1360 W teljesítményűek.  A vezető ugyanakkor elárulta, hogy három éven belül Európába is elhozzák a technológiát. Kérdésünkre megerősítette, hogy dolgoznak az itteni töltőinfrastruktúra fejlesztésén, mint technológiai vállalat, azaz helyi szolgáltatóknak tudnak energiatároló, illetve töltő infrastruktúrát is szállítani, illetve az együttműködés keretében a BYD applikációiban a töltők is megjelennek.

Ha akkumulátorról van szó, a legtöbben a szilárdtest akkumulátoroktól várják a villanyautózás áttörését. Az újító megoldás kapcsán is kérdéseket tett fel a Vezess Stella Linek.

Válaszában kifejtette, hogy dolgoznak rajta és jelenleg úgy látja, hogy 2030-ra kerülhet sorozatgyártású autóba, annak ellenére, hogy más neves autógyártók már korábbi 2027-es, 2028-as időpontokat jelölnek meg. Ugyanakkor a gyártósorra, a berendezésekre és az ellátási láncra vonatkozó tervek kész vannak. Azt is elárulta, hogy jelenleg évente 10%-ot nő az akkumulátorok hatékonysága – ez nagyon gyors fejlődés.

Ugrani és táncolni is képes a Yangwang U9 Fotó Sjoerd van der Wal/Getty Images)

A teljes sikerhez vezető utat Stella Li úgy írta le, mint egy focimeccset, amelynek első félideje az elektromos hajtásra való átállás,  a második félidőben pedig az intelligens technológiáké (pl. önvezetés) lesz a főszerep. De lesznek szórakoztató elemek is, mint az autóból indítható drón, vagy a vezető nélküli automatikus parkolás.

Jelenleg a flottakezelők még komoly problémaként élik meg a villanyautókat, mert a maradványérték nem határozható meg jól. Li szerint nem lesz ezzel gond, többek között azért, mert az alapmodelljeik is jól felszereltek, másrészt az akkumulátorra adott 8 év garancia miatt. Ugyanakkor ezek még nem oldanák meg a problémát, de mondott izgalmasabbat is.

A megoldás kulcsa lehet a V2G technológia – amely lehetővé teszi az elektromos autók számára, hogy ne csak energiát vegyenek fel a hálózattól, hanem vissza is adjanak belőle. „Leteszed a parkolóba az autót, majd eladod az áramot, hogy pénzt keress. Tehát az autó már nem csak pénzedbe kerül, hanem elkezdhet bevételt termelni neked.” Ez nagy értéket fog adni az autónak, amelyet olyan időkben lehet feltölteni, amikor nincs nagy áramfelhasználás és csúcsidőben tud visszatermelni.”

Emellett a BYD létrehoz egy aftersales programot, amely garanciát ad az autó és az akkumulátor állapotára. A hölgy nagyon magabiztos volt a tekintetben, hogy az akkumulátoraik nagyon sokáig bírják, tehát ha akarnak, bármit ígérhetnek, akár 2 millió kilométeres garanciát is. Példaként említette, hogy Kínában taxiként, váltott sofőrrel napi 500-600 kilométert futnak BYD modellek és 1 millió kilométer után is 90 %-os kapacitásúak az akkumulátoraik.

Nem olcsó árakkal akar harcolni a BYDFotó: Tomohiro Ohsumi/Getty Images)

Li lehűtötte azokat a várakozásokat, hogy a jövőben komoly árversenybe kezdenének Európában. Ők ugyanúgy pozicionálják a modelljeiket a piacon, ahogy minden más gyártó. „Ha öngyilkosok akarnánk lenni, akkor csökkentenénk az árat. Nem olcsó autók gyártójaként, hanem technológiai gyártóként pozícionáljuk magunkat.

Ha árversenyre nem is számít Európában, elmondta, hogy az európai vállalatok szerinte versenyképesek. “Nagyon erős alapokkal rendelkeznek, és ha egyszer majd tényleg az elektromos autókra koncentrálnak, nagyon erős verseny lesz.”

Az európai BYD modellek kapcsán Li elárulta, hogy egyes részleteket az európai igényekhez és körülményekhez igazítanak. Így például a futóművet is feszesebbre hangolják, de szóba került a légkondicionáló teljesítményének javítása is. Ehhez is szükség van a helyi K+F csapatra.

Nem véletlen az sem, hogy a BYD modellek európai kinézetűek. Ehhez európai tervezőt igazoltak: jelenleg az a Wolfgang Egger vezeti a formatervezést a kínai vállalatnál, aki korábban az Alfa Romeo, az Audi és a Lamborghini modellekért volt felelős.

Li kifejtette véleményét a villanyautók állami támogatásáról is: „A fenntartható hosszú távú tervezéshez nem kellene ilyen támogatás. A támogatás csak rövid távú. Néha nem használ az iparnak. Így az eladások nem emelkednek, mert mindenki a támogatásra vár. Aztán a támogatás után senki sem vesz autót.”

Több mint 1000 kilonéteres hatótávot ígér a Plug-in hibrid Seal U modell a BYD-től

Ő más utat lát. Egyelőre Európában elég alacsony a villanyautók elterjedése, még olyan országokban is, mint Németország. Li szerint a plug-in hibridek fogják átalakítani a gondolkodást. Ezekkel a modellekkel megszerzik az első villanyautós tapasztalatokat az ügyfelek, és megváltozik a gondolkodásuk.

„Úgy gondolom, hogy a következő öt évben nemcsak a BYD, hanem az összes helyi márka is elkezdi bevezetni a nagy hatótávolságú PHEV-ket. Ha lesz megfelelő választék, és javítjuk a vezetési élményt, miközben üzemanyagot is megtakarítunk, akkor a fogyasztók megváltoznak. Ha egyszer átlépjük a 35%-ot (a villanyautók piaci részesedésében – a szerk.), akkor nagyon gyorsan elterjed.”

Szerinte a következő öt évben a mostanihoz hasonló lesz a globális autóipar, de tízéves távlatban már más képet festett. Szerinte például alaptalan a félelem Európában a kínai térhódítástól, a most látható, sok márka közül mindössze 2-3 lesz képes itt maradni.

A BYD tervei szerint év végére Európában 1000 márkakereskedésben forgalmazzák majd autóikat, Magyarországon ez a szám 15 lesz.