Nemrég elénk került egy eset, ahol János autójával egy nagyobb útra szeretett volna rákanyarodni. Az elsőbbségadás kötelező táblánál (köznyelven macisajt) megállt a kereszteződésnél, hiszen balról érkezett egy másik jármű. A sofőrje azonban lassított és jobbra indexelt, így János kikanyarodott, ám a másik autós mégsem fordult be, és nekiütközött. Sokakban azonban felmerül a kérdés, hogy ki volt a hibás?
A rendőrség adatai szerint 2025-ben egyébként 14 565 személyi sérüléses közúti baleset volt idehaza, ezek közül 415 halálos kimenetelű volt. A balesetek összesen 52 százaléka következett be az elsőbbségadás elmulasztása és kanyarodási hiba miatt.
Fotó: Arnulf Stoffel / picture alliance / Getty Images
Hogy körbejárjuk a témát, felkerestük Vrancsik Viktort, a szakoktatok.hu alapítóját, aki elmondta a legfontosabb tudnivalókat a helyzet kapcsán. Rámutatott, hogy a KRESZ-ben egy helyen szerepel a megtévesztő irányjelzés fogalma, ez azonban csak a többletjelzésként használt irányjelzés megtévesztő voltáról szól:
„29. § (2) Az irányváltoztatást – ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást – a művelet előtt kellő időben megkezdett, és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.”
Önmagában az, hogy egy elsőbbséggel rendelkező jármű halad az úton, miközben mi a stoptáblánál vagy macisajtnál állunk, és az ő jelzésére – például jobbra indexel, tehát látszólag lekanyarodik – elindulunk, még nem jelenti az ő hibáját. Lehet, hogy csak a kereszteződés után akart félreállni, és ezért lassított és indexelt. Egy kezdő sofőr nehezebben ítéli meg ezeket a helyzeteket, de egy rutinos közlekedő az autó mozgásából látja a szándékot. Tehát ez a kérdés, amennyire bonyolultnak tűnik, annyira egyszerű lehet. Egy ilyen karambol esetén a rendőr sem fog igazat adni annak, aki azzal védekezik, hogy „de hát a másik indexelt, aztán mégsem kanyarodott”.
A gyalogosok elsőbbsége
Az úttest alapvetően a járműveké, így a gyalogosoknak elsőbbséget kell adniuk, amikor áthaladnak az úton. Természetesen a zebrán a gyalogosnak van elsőbbsége, de olyankor is, ha nincs zebra, de egy kereszteződésben bekanyarodó autó útját keresztezi (feltéve, ha találkozási pontjuk az autó kanyarodási manővere után van).
Viktor egy ehhez kapcsolódó témát is felhozott, miszerint idehaza elterjed tévhit, hogy autó vontatásakor ki kell tenni az elakadásjelzőt. Ez nincs így, jelezni kell ilyenkor is a kanyarodási szándékot, a vészvillogót csak álló jármű esetén lehetne használni. Tehát a szokásjog gyakran felülírja a létező jogszabályt alkalmazásban. Az irányváltoztatási szándékot jelző index esetén azonban nincs jogszabályban leírt mód a megtévesztésre. Például ha valaki nem indexel mondjuk egy körforgalomból kihajtás esetén, akkor is elindulunk, mert az autó mozgása már beszédes, hiába nem jelzi szabályosan a kihajtást.
Oktatói munkája során ezt mindig úgy tanította, hogy nem az index alapján kell közlekedni, hanem az autók mozgása alapján. Minél több a rutin, annál jobban felismerhetők ezek a helyzetek. Szintén sok veszélyes szituáció megelőzhető lenne, ha minden autós kitenné a balra indexet az irányváltoztatással járó előzés vagy kikerülés megkezdése előtt, hiszen a mögötte haladó sofőr nem lát a fejébe. Nem kell végig menjen a balos irányjelző az előzés során, de a sávba visszatéréskor át kell váltani a jobb indexre, hiszen újabb irányváltoztatás történik.
Korábban egy másik érdekes kanyarodási szabályról is írtunk, ami sok embernek fejtörést okoz:
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
