Ausztrália ország és kontinens, bár nem ugyanazt a területet jelentik teljesen. Mint kontinens igen különleges: a legkisebb, a legidősebb, a legszárazabb, Európától a legtávolabbi és a legutoljára felfedezett lakott kontinens. Mint ország is izgalmas, legnépesebb városai Sydney és Melbourne, a fővárosa viszont Canberra. Az országban magas az urbanizáció, a lakosság 80 százaléka, kb. 20 millió ember városokban él, az ország többi részén a maradék 3 millió osztozik. Vagyis igen ritkán lakott, még a városokban is alacsony a népsűrűség. 

Egy fesztivál kapcsán nemrég ellátogattunk az ország nyugati részére, amelynek központja Perth, az ország negyedik legnagyobb városa, a maga közel kétmilliós lakosszámával. Az ott látottakra hagyatkozva írunk Ausztrália közlekedéséről.

Autós álomországban jártunk 1

Gyorsforgalmi utak mentén könynen találkozhatunk a road trainnek nevezett extrahosszú kamionokal

A Magyarországnál nyolcvanszor nagyobb területen, mindössze a hazai úthálózat hosszának négyszerese, 913 000 kilométernyi út fut. Ahol jártunk, ott egyértelműen kiváló utakkal találkoztunk, úthiba alig volt, a felfestések látszottak, a táblák egyértelműek. A parkolóhelyek nagyobbak, mint mifelénk. 19,5 millió gépjármű van az országban a legfrissebb adatok szerint.

Van vasúti közlekedés, de a nagy távolságokra inkább repülővel vagy busszal érdemes utazni. Ám akad egy kifejezetten érdekes „vonat” arrafelé. Általánosak a közúti vonatnak (road train) nevezett hosszú teherautók. Ezek a gépek nem egy pótkocsit vagy egy félpótkocsit vontatnak, hanem kettőt, sőt egyes területeken, hármat, négyet. A teljes súlyuk akár a 200 tonnát is elérheti. Előfordul, hogy üresen a pótkocsikat egymásra pakolják és úgy szállítják.  Persze rekord is van erre, 2006-ban 113 utánfutót (1,4 km hosszú volt a szerelvény) húzott el egy jármű 100 méternyire.

Autós álomországban jártunk 2

Ilyenről korábban nem is hallottam, ez egy drive-trhu italbolt. Az ügyfélnek itt ki kell szállnia a kocsiból és pultnál fizetni, de így is nagyon gyorsan végeztek az ide betérők

Ausztráliában a Magyarországon kiváltható nemzetközi jogosítvánnyal szabad vezetni, ellentétben Japánnal, ahova nem érvényes. Bal oldali közlekedés van, azaz jobbkormányos autókat használnak általánosan. Itt azért kritikusabb egy kissé ez, mint mondjuk az Egyesült Királyságban vagy Japánban, mert előfordulhat, hogy nincs kihez viszonyítanunk. Velem is előfordult, hogy országúton autózva 20-30 percig nem találkoztunk másik autóval, így egy T-elágazásban egy pillanatra még a hazai beidegződés szerint kanyarodtam, rossz sávba. Figyelni kell, hogy a körforgalomban jobbról érkeznek, ahol az irányjelzőt befelé menet is használják, ha nem az első kijáraton fogják elhagyni a kört, majd a másik irányba, amikor kihajtanak.

Egyébként 1-2 index helyetti ablaktörlőzés után gyorsan lehet alkalmazkodni, annál is inkább, mert a forgalom rendkívül lassú. A legtöbb sofőr extrém nyugodtnak tűnik, még amikor már vagy 5-6 másodperce zöld volt a lámpa, akkor sem dudált senki, hanem vártak nyugodtan, hogy az első végre elinduljon.

Autós álomországban jártunk 3

Az egyetlen rendőr, aki láttunk, az motorral állította félre ellenőrzésre az autóst.

Bár rendőrt csak egyetlenegyszer láttam, a helyiek mind azt mondták, hogy a gyorshajtást súlyosan büntetik. Gyorshajtót, de még a lassú forgalomból kilógó sietősebb autóst sem láttam. Hazai közlekedésből átülve egyszerre megnyugtató és idegtépő ez a tötyögés. A legnagyobb megengedett sebesség 110 km/óra az országban, lakott területen viszont lehet 60 is, de sokfelé vannak korlátozó táblák. Érdekes, hogy némi alkohol fogyasztása után még lehet vezetni, változó, egyes területeken az 5 ezrelékes alkoholszint megengedett.

Talán az egyenletes haladásnak köszönhető, talán csak szerencsénk volt az egy hét alatt, de nem találkoztunk dugóval, még Perthben sem. Az üzemanyagok árában alig volt különbség, egy-egy liter benzin és gázolaj ára is 300 forint környékén volt a kutakon. Személyautókból csak benzinest láttunk, de egy taxis állította, hogy vannak dízelek is. A hivatalos adatok szerint a járművek mindössze 24 százaléka dízel, de ebben benne vannak a teherautók is.

Autós álomországban jártunk 4

Nem kuriózum a London Taxi, jó pár fut belőle Perth utcáin

Meglepő volt, hogy az utak sokkal hangosabbak, mint mifelénk. Vélhetően az aszfalt más összetétele, szemcséssége tehet róla, de a kerekek felől több zaj érkezik az autóba. Bár kerékpárost sokkal kevesebbet látni, mint Budapesten vagy vidéken, az infrastruktúra adott, nagyon sokfelé futnak kerékpárutak.

Természetesen más az autópark összetétele, mint nálunk. Az új autók nagyon hasonlóak, mint itthon, a régebbiek viszont mások. Meglepő módon, amilyen jólétet tükröz az ország egésze, az autópark életkorában ez nem látszik annyira, vélhetően a jó idő, a kevesebb baleset miatt nem használódnak el úgy az autók, így talán nem is cserélik olyan gyorsan őket. Hivatalos adatok szerint 10,2 év az autópark átlagéletkora.

Több ember is ugyanazt mesélte, azaz hogy az utóbbi 4-5 évben szaporodtak el a kisebb európai és japán autók, előtte sokkal több volt a nagyobb – nálunk nem látható – szedán. Sok a japán autó és nagyon sok a 4×4-es modell, szabadidő-autók, terepjárók, pick-upok. Mivel azonban fejlődik az úthálózat, egyre kevesebben járnak földutakon, így ezek aránya is csökken. Párhuzamosan a fentiekkel 2016-ban a Ford, 2017-ben a General Motors (Holden) is bezárta helyi gyárát, jelenleg csak Toyoták összeszerelése zajlik az országban. A Toyota a legnépszerűbb márka, immár 14 éve, jelenleg 2,9 millió fut belőlük Ausztráliában.

Autós álomországban jártunk 5

Egyértelműen a legmenőbb ausztrál gép a Holden UTE, amely a Commodore alapjaira épül, akár dupla fülkés kivitelben is. Természetesen az általunk látott darab is V8-as motorral hajtja a hátsó kerekeit

További érdekességekért nézd meg a képgalériánkat Nyugat-Ausztráliából! Kattints a képre!

Kapcsolódó címkék: Ausztrália Nyugat-Ausztrália