Megújul a KRESZ – jelentette be a kormány az Árpád hídon tavaly nyáron történt tragikus baleset utáni felháborodás egyik következményeként. Az illetékes közlekedési minisztérium most csütörtökön közölte, hogy a reform során öt területre fókuszál, ezek egyike „a járműműszaki feltételrendszert érintő jogszabályok átfogó felülvizsgálata”, ezen belül új szabályozás kialakítása.

Rengeteg vad sztori keringett az elmúlt évtizedben a műszaki vizsgákon áttolt roncsokról, egyes vizsgaállomások meghökkentő működéséről, olykor rendőrtől hallottunk ilyeneket. A rendszer felülvizsgálata előtt a Vezess kikérte a minisztériumtól a műszaki vizsgákon megfordult, majd elbukott járművek számát és a leggyakoribb hibákat.

Ennyi autó bukik meg a műszakin 1

A műszaki vizsgán megbuktatott személyautó valamilyen ok miatt veszélyes a benne utazókra és a többi közlekedőre (Kép: MTI)

Évente 6000 bukás

„Az időszakos műszaki vizsgálatok célja nem az állapotfelmérés, hanem a jogszabályoknak, valamint az azokban meghatározott műszaki jellemzőknek való megfelelés ellenőrzése. Egy ránézésre nem jó állapotú jármű (pl. a festése matt, kárpit kopott) még lehet műszakilag megfelelő” – felelte a minisztérium a hazai járműparkkal kapcsolatos kérdésünkre, amely már csak azért is indokolt, mert folyamatosan öregedik a 4,2 milliós személyautó-állomány.

Év Személyautók átlagos
életkora, év
2023 15,8
2021 15
2019 14,4
2017 14,1
2015 13,7
2013 13
2011 11,9
2009 10,8
2007 10,3

A minisztérium szerint az üzembentartók jellemzően ellenőrzik, vagy ellenőriztetik járműveiket a vizsga előtt, „ezért a legtöbb jármű teljesíti a jogszabályokban meghatározott feltételeket és megfelelt minősítést kap”.

Megnézve az elmúlt tíz évben a műszakin elbukott személyautók számát és arányát, két kérdés egyből adódik. Az első: a közlekedés biztonsága felől közelítve sok vagy kevés a 3-3,4 százaléknyi bukás, ami az elmúlt években jellemző volt? Ez konkrétan azt jelenti, hogy nagyjából minden 30-ik személyautó alkalmatlan a forgalomban való közlekedésre. Nem az éppen az útjainkon közlekedők között veszélyes ennyi, hanem a műszaki vizsgára – elvileg ellenőrizve, felkészítve – elvitt személyautók között. A realtime forgalomban sanszosan ennél rosszabb az arány.

Elkeserítően sok ennyi műszakilag alkalmatlan személyautó, vagy ez egy teljesen normális arány?
Sok.
20% (188)
Nem sok.
18% (178)
Egy átlagos német vizsgaállomáson ennél több magyar autó bukna.
62% (589)

A másik feltűnő jelenség, hogy 2020-ról 2021-re több mint 50 százalékkal megugrott a sikertelen vizsgák aránya, és azóta is ezen a szinten van.

Év Műszaki vizsgák száma Sikertelen vizsgák száma Sikertelen vizsgák aránya,
százalék
2023 1 830 947 5 809 3,17
2022 2 002 891 6 052 3,02
2021 1 680 506 5 725 3,4
2020 1 710 801 3 795 2,21
2019 1 765 341 3 357 1,9
2018 1 658 962 2 378 1,43
2017 1 646 769 2 591 1,57
2016 1 571 976 2 753 1,82
2015 1 508 130 3 226 2,13
2014 1 439 607 2 935 2,03
2013 1 383 544 2 583 1,86

Három jellemző műszaki hibát is megnevezett kérésünkre a minisztérium a sikertelen vizsgák okaként. Első helyen a korróziót, aztán rossz fékeket, majd a nem megfelelő világítást.

A műszaki vizsgálatot szabályozó KöHÉM-rendelet az ellenőrzés kötelező elemein felül ugyan nem ír elő állapotfelmérést, a jogszabály 5. számú mellékletében ugyanakkor szerepelnek „kisebb”, bukást nem jelentő hibák. Ezek közül a minisztérium információi szerint egyiket sem lehet kiemelni gyakori hibaként a hazai műszakikon, „bármelyik előfordulhat”.

De mi lehet a hirtelen növekedés hátterében?

A vizsgák szabályozásában nem történt olyan változás 2020-ban, ami érdemben befolyásolhatta volna a sikertelen vizsgák arányát. A minisztérium szerint több tényező együttes hatása lehet az ok.

„Szerepet játszhatott ebben a veszélyhelyzet miatt megnyúlt karbantartásmentes állapot, ami az időszakos vizsgálatok eltolásából adódott, a gazdasági makro- és mikrokörnyezet változásából eredő gépjárművásárlások/cserék eltolódása.”

Nem említették válaszukban a műszaki vizsgáztatási rendszer elmúlt évtizedeinek legnagyobb botrányát, ami éppen ebben az évben, 2020-ban történt. A hírhedt Mozaik utcai központi bázis korrupcióval megvádolt alkalmazottainak a lekapcsolását. Ez a vizsgaállomás nagyon régóta megrendíthetetlen szimbóluma volt a hazai műszakiztatásnak.

A Mozaik utcai vizsgaállomás vesztegetési botránya 2020 júliusában robbant, habár sokan nem lepődtek meg. Akkor 12 kormánytisztviselőt vettek őrizetbe. Ezután az ügyészség 2021 decemberében számolt be újabb fejleményekről, melyek szerint már 56-an voltak érintettek az ügyben.

Azóta is tart az ügy, és egyre szélesebb, egyre súlyosabb. Tavaly januárban már 58 ember ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt.

A vádirat szerint 39 ügyintéző közel 58 ezer autó levizsgáztatásáért mintegy 300 millió forint kenőpénzt adott át 16 vizsgabiztosnak. A vizsgabiztosok a feketén szerzett pénzt elosztották egymás között, így éveken át naponta több tízezer forinttal gazdagodtak személyenként. De volt azóta már másik súlyos lebukás is, ezúttal vidéken.

Ennyi autó bukik meg a műszakin 3

Igen, jól látják: ennyi húszezres került elő a korrupt vizsgabiztosoktól a Mozaik utcai ügyben (Kép: Központi Nyomozó Főügyészség)

Talán ez is benne volt abban, hogy onnantól és országosan kevesebb személyautót engedtek át a műszakin a vizsgaállomások.

Hogy hoz-e hasonló változást a közlekedési minisztérium által a nyárutón elkezdett, most tavasszal is meghirdetett KRESZ-reform, nem tudni. Az biztos, hogy nagyon sokat kell még várni a válaszra: a tárcavezető 2025. március 31-ig tesz javaslatokat az új szabályozás kialakítására. És akkor még csak a javaslatoknál tartanak majd.