Több mint 20 éve indult a Google Utcakép (Streeet View) elődprojektje, az akkor még csak feltörekvő Google és a Stanfordi Egyetem (Kalifornia) együttműködésében. A Stanford CityBlock 2006-os lezárulása után 2007-ben jelent meg a szolgáltatás a Google Maps és a Google Earth részeként, mára pedig százmilliók használják világszerte, akár az úti céljaik pontosabb „belövésére”, akár egyszerűen csak a kanapéról végzett városnézésre, nosztalgiázásra.

Az évszázados fotogrammetriai, azaz a külön képek összeillesztését jelentő technológiát a Google a műholdas térképein, valamint a GPS-ből és a távolságérzékelős LIDAR-ral begyűjtött adatokkal összevetve alakítja ki panorámafotóit, melyek aztán a valóságos körbenézéshez közeli élményt nyújtanak a felhasználóknak.

Két évtizede fotóz minket az internetes óriás 1

Fotó: Getty Images

Hazánkban – a magyar városokról, utcákról készült felvételekkel – 2013-ban indult el a szolgáltatás. A fotózás már 2009-ben kezdődött, de eleinte adatvédelmi okokból döcögősen haladt, ám azóta többször is visszatértek hozzánk a Google autói, az utóbbi években pedig már évente jöttek – így idén tavasszal is –, hogy frissítsék a meglévő képanyagot, itt-ott pedig bővítsék azt.

Ennek kapcsán szedtük össze – részben a Google-től kapott válaszok alapján –, hogyan, milyen eszközökkel, járművekkel készülnek a képek, ki lehet Street View-vezető, mennyit keresnek a fotós autók vezetői, és hogyan lehet lekerülni a képekről, ha azt szeretnénk.

Hol, mekkora területet fed le a Street View?

A Google közlése szerint a Street View képkészítői – az autóktól, bi- és tricikliktől kezdve a gyalogos túrázókon keresztül a tevékig és birkákig – 2019-ig több mint 160 millió, napjainkra lassan már 200 millió kilométernyi utat fotóztak le (az Egyenlítő hosszának 4-5000-szerese!), ami a Föld lakott területeinek 98%-át jelenti.

Két évtizede fotóz minket az internetes óriás 3

A Street View lefedettségének alakulása 2020-ig (Kép: Google)

A leginkább lefedett területek Észak-Amerikában – és általában az angolszász világban, azaz az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Dél-Afrikában – találhatók, de Európa sem áll rosszul, igaz, Németország és néhány balkáni állam ilyen-olyan szintű részleges lefedettsége fájó hiány, míg az olyan ázsiai óriásoknál, mint Kína és India, bőven van még munka, ahogy Belső-Ázsia és Afrika túlnyomó része is fotózásra vár még.

Kik és mivel fotóznak?

Az évek során a Google számos formában fotózott. A legelterjedtebb módszer természetesen az autóra szerelt, folyamatosan upgrade-elt kamera, a városokban, közutakon ez a leghatékonyabb.

Az internetes óriás országos vagy regionális szinten keres kisebb flottákhoz alkalmas járműveket, általában kompakt vagy kompakt crossover típusokat, hogy megtalálja a költségek, a károsanyag-kibocsátás és a felszerelés kombinációjának optimumát.

A Google flottájában az évek alatt területektől függően számos gyártó típusai megfordultak már, Európában az utóbbi években egyebek mellett leginkább Opel Astrákra kerültek kameratornyok, de nemrég például teljesen elektromos hajtású Jaguar i-Pace-eket is bevetettek.

Ha már a kameratornyoknál tartunk: manapság a Google kilenc darab 20 megapixeles kamerával rögzíti panoráma-, azaz 360 fokos fotóit (ezek fényképezik az utat és az azokat szegélyező épületeket, közlekedési táblákat, feliratokat, a környezetet), melyekhez a 3D-s hatás eléréséhez lézeres, LIDAR-alapú távolságérzékelők gyűjtenek további adatokat. A kamerák atermikusak, ami azt jelenti, hogy úgy tervezték őket, hogy szélsőséges hőmérsékleteket is kibírjanak anélkül, hogy a fókuszuk megváltozna, így a legkülönbözőbb környezetekben is működhetnek – a nyári csúcsidőszakban a világ egyik legmelegebb helyének számító kaliforniai Death Valley-től Nepál havas-fagyos hegyeiig. Minden egyes Street View-autó saját fotófeldolgozó központot hordoz.

Az autóval nehezen vagy egyáltalán nem megközelíthető, esetleg műemléki jellegű területeken számos más hordozót is bevetettek már az évek folyamán: kamerahordozóként a triciklik egészen kézenfekvőnek látszanak a sétálóutcákra, történelmi helyszínekre, mint például a Stonehenge, de a Szahara és az Arab-félsziget egyes részeit tevéken, a Feröer-szigeteket pedig például birkákra húzott mellényekre épített kamerákkal fényképezték. A hegyi ösvényekre hátizsákba épített kamerákat cipelő emberek viszik el a képrögzítőket – ún. trekkerek –, de hajókon és motoros hójárókon is felbukkantak már a Google kamerái. A múzeumokban a kerékpárok után köthető bevásárló- vagy babahordozó utánfutókra épített tornyokkal fotóznak.

Két évtizede fotóz minket az internetes óriás 5

Egy ún. Trekker, azaz hátizsákos fotós (Fotó: Getty Images)

A képek – akár autóról, akár más eszközről lövik őket – nagyjából 2,8 méter magasságból készülnek, ez az optimális.

Az internetes óriás az önkéntesek fotóit is szívesen fogadja, az ő munkájukat felszerelés kölcsönzésével, valamint a megvásárolható kompatibilis eszközök listázásával segíti a cég.

Mikor frissül a fotózott terület?

A képek összegyűjtése nem kis feladat, napoktól akár hetekig is eltarthat, és Street View-autókból álló teljes flottát igényel. Számos tényezőt, többek között az időjárást és a különböző területek népsűrűségét is figyelembe veszik annak meghatározásához, hogy mikor és hol tudják a lehető legjobb képeket gyűjteni, hozzánk ezért is érkeznek általában tavasszal, amikor már több a napfényes óra, de növényzet, a fák lombozata még kevesebbet takar.

Két évtizede fotóz minket az internetes óriás 7

Tricikliről is fotóznak, ha autóval nem elérhető a terület (Fotó: Getty Images)

Bár a Google a legmodernebb (megbízhatóan működő) hardveres és szoftveres technológiákat használja a Street View-hoz begyűjtött fotók feldolgozásához, összefűzéséhez, minden egyes helyszínnek megvannak a maga kihívásai, így az átfutás ideje területenként változó. Általában több hónapot vesz igénybe a képek feldolgozása és előkészítése a Google Térképen való közzétételre, ugyanakkor a felhasználók által feltöltött statikus helyszínfotók akár már a feltöltésük napján megjelenhetnek.

Kik vezetik az autókat, mennyi a fizetés?

Természetesen az autósok számára talán legizgalmasabb kérdéseket is feltettük a Google-nek, azaz hogy kik is ülnek az autóikban, milyen képesítés, tapasztalat kell a Street View-autók vezetéséhez, és hogy milyen fizetésre számíthatnak a sofőrjeik, ám a válasz elég homályos volt.

„Nem áll módunkban a kompenzációs információkról beszélni. Ami a járművezetői szerepeket illeti, a jelölteket harmadik fél szolgáltatókon keresztül foglalkoztatjuk. A sofőrök minden esetben olyan emberek, akik ismerik a helyi utakat és csak rövid távon dolgoznak nekünk” – írta a Google a Vezessnek küldött válaszában.

Két évtizede fotóz minket az internetes óriás 9

Birkákat is bevetettek már (Fotó: Getty Images)

Annyi azért a válaszból és az interneten felkutatható válaszokból összerakható, hogy 1) a Google alkalmi jelleggel, szerződéses alapon veszi fel a Street View képeit készítő sofőröket; 2) ezek profi, magas szintű helyismerettel rendelkező gépjárművezetők, azaz leginkább ráérő, (plusz)munkát kereső taxisok, futárok, tömegközlekedési sofőrök stb.; 3) nem nyilvánosan keresik őket, tehát elsőre a munkára jelentkező személyek sem tudják, hogy ebben a projektben dolgoznak majd; 4) a fizetésük pedig elfogadható, de egyáltalán nem kiemelkedő: az USA-ban két éve a szövetségi törvényekben biztosított minimálórabér nagyjából kétszeresét, átlagosan 15 dollárt (jelenlegi árfolyamon 5200 Ft) kerestek. Nem világos, de feltehető, hogy a világ különböző tájain a helyi viszonyoknak megfelelően arányos kompenzáció jár az erre vállalkozóknak.

Két évtizede fotóz minket az internetes óriás 10

Mostanában Európában, így Magyarországon is Opel Astrák vitték a kamerákat (Fotó: Getty Images)

A vezetési területek meghatározásakor a saját meghatározása szerint Google célja az, hogy a Street View-ban megjelenő képek a lehető legjobban szolgálják a felhasználókat. Ehhez több tényezőt vesznek figyelembe, például az időjárást, a hőmérsékletet és a fényviszonyokat, a vezetési körülményeket és a biztonságot. Általában a lakott területeken, a legforgalmasabb helyeken kezdődik a fotózás, és onnan haladnak kifelé. A Street View képeinek frissítését rendszeresen végzik annak érdekében, hogy a felhasználók számára a lehető leggazdagabb és legfrissebb térképeket nyújtsák.

Látszom a Street View-n, pedig nem akarok – mit tehetek?

A Street View-autók által készített képek tulajdonképpen pont olyanok, mint amilyeneket bármelyik ember megörökíthet az utcán sétálva, ám a Google az autók elindulása előtt azért értesíti az illetékes hivatalos szerveket, hatóságokat, mindig igyekszik betartani az adott ország helyi törvényeit és kulturális normáit.

Miután a fényképek elkészültek, számítógépes feldolgozáson mennek keresztül, hogy a Google Térképen használhatóvá váljanak. Ez magában foglalja az állóképek panorámaképekké történő összeillesztését, valamint az arcok elmosására szolgáló technológiánk alkalmazását, ami a fényképeken szereplő járókelők és rendszámtáblák azonosíthatatlanná tételét jelenti.

Két évtizede fotóz minket az internetes óriás 11

“Mindent” lát, de nem mindent publikál a Google. Ha kifogásunk van, magunk is jelezhetjük, előbb-utóbb leveszik a privát szféránkba hatoló fotót (Fotó: Getty Images)

A cég állítása szerint „nagyon komolyan veszi” a magánszféra védelmét, ezért a Street View csakis közterületen készült képeket tartalmaz. Tiszteletben tartják, ha valaki nem szeretné bizonyos típusú képek megjelenését, ezért lehetőséget biztosítanak a nem megfelelőnek vagy érzékenynek ítélt fotók bejelentésére. A megjelölt képeket felülvizsgálják, szükség esetén pedig el is távolítják.

„Létrehoztunk egy könnyen használható jelentési eszközt, amellyel az emberek kérhetik, hogy a házukról, autójukról vagy önmagukról készült képeket még jobban elfedjék a Street View-ban. Minden egyes Street View-kép tartalmaz egy „Hiba bejelentése” linket, ahol a felhasználók jelenthetik a kifogásolt képeket. Rutinszerűen felülvizsgáljuk és megválaszoljuk ezeket a kéréseket” – szögezte le a cég.

Kedves Olvasónk, Te találkoztál már Street View-autóval, esetleg más ilyen járművel akár közúton, akár csak az udvarodból, ablakodból szemlélve? Készült rólad nemkívánatos fotó a szolgáltatás keretein belül? Esetleg Te magad is része voltál a projektnek valamikor? Írd meg tapasztalataidat hozzászólásban, esetleg küldj nekünk e-mailt a auto@vezess.hu címre!