2019 októberének egyik délutánján, egy észak-magyarországi kisvárosban János vadonatúj hófehér Opel Astrájval tartott barátnőjéhez, amikor az amúgy általa jól ismert kereszteződéshez érve azt látta, nem működik a forgalomirányító lámpa. Az új autóra vigyázva óvatosan kezdett kanyarodni, mégsem vette észre az érkező motorost – így kezdődik

A nagy ívben való balra kanyarodást megelőzően János alaposan körülnézett, majd behajtott a kereszteződésbe, de a kanyarodást már nem tudta befejezni, jobbról ugyanis nekiütközött egy motorkerékpár. A Kawasakijával érkező, a kereszteződésen egyenesen áthajtani kívánó Zsuzsa már nem tudta elkerülni az eléje kanyarodó Opelt, az ütközés következtében a motorkerékpár hátsó része kicsúszott, a hölgy pedig jobbra felborulva ért földet. Az esés következtében súlyos sérüléseket szenvedett, bal bokája maradandóan károsodott.

Tagadott az autós, a motorost hibáztatta

János eleinte tagadta bűnösségét. Vallomásában kifejtette, hogy úgy látta, a szemből haladó járművek felől megkezdheti a kanyarodást, azt is megnézte, kíván-e valaki kanyarodni, majd úgy ítélte meg, hogy megkezdheti a manővert. Hangsúlyozta, hogy esze ágában sem volt „vagánykodni”, nem is sietett, új autóját nem szerette volna már a második útján összetörni. Kiemelte, hogy 30 éve rendelkezik jogosítvánnyal, korábban sem büntető, sem szabálysértési eljárás nem indult vele szemben, valamint azt is, hogy az érintett útszakaszt jól ismerte, hiszen minden nap arra járt.

Szabályt szegett, de a motorost hibáztatta a gázoló 1

A lámpa nem működött – illusztráció (Forrás: Getty Images)

Úgy vélte, az lehetett a probléma, hogy miután meggyőződött arról, hogy egyenes irányból nem közlekedik senki, nem nézte meg újra a jobbról érkező forgalmat, ekkor kerülhetett oda a motoros. János gyakorlatilag csak akkor észlelte a rikító zöld színű motort, amikor az már közvetlenül a járműve előtt volt. Annyira hirtelen történt minden, hogy csupán feltételezni tudta, hogy fékezett, hiszen amint észrevette Zsuzsát, már ütköztek is. A baleset után félrehúzódott és rögtön a hölgy segítségére sietett.

János a későbbi, gyanúsítotti kihallgatása során már részben elismerte a felelősségét annyiban, hogy KRESZ-szabályt szegett, de kitartott amellett, hogy a motorosnak ugyanolyan érdeke lett volna a baleset elhárítása, mint neki. Szerinte kanyarodását észlelve Zsuzsán kívül a közlekedés összes többi résztvevője lassított, megállt, viszont a motoros rutintalansága nem tett így.

Az opeles a bíróság előtt tett vallomásában már nem ismerte el felelősségét, arra hivatkozott, hogy főútvonalon közlekedett, stoptábla sem kötelezte megállásra, és már majdnem befejezte kanyarodást, mikor a nagy sebességgel közlekedő motoros eléje ért.

Szabályt szegett, de a motorost hibáztatta a gázoló 2

Illusztráció (Forrás: Getty Images)

Zsuzsának esélye sem volt

A motoros hölgy az eljárás során végig egységesen számolt be az eseményekről. János feltételezését cáfolva hangsúlyozta, hogy igenis rutinos vezetőnek számít, tavasztól őszig motorkerékpárral közlekedik, míg télen személygépkocsival.

Amikor a kereszteződés közelébe ért, ő észlelte a bekanyarodni szándékozó Opelt, de első pillanatban, amikor az autó még a kanyarodósávban haladt, azt hitte, megáll majd, ezért nem lassított. Amikor észlelte, hogy a jármű vezetője és közte nincs szemkontaktus, azaz a sofőr nem figyel arra, hogy elsőbbsége lenne vele szemben, tudatosult benne, hogy baleset történhet, ezért igyekezett is jobbra kormányozni motorkerékpárját annak érdekében, hogy még az autó előtt elhaladhasson. A kereszteződésbe behajtó Opel nem állt meg, nem lassított, Zsuzsa kitérése pedig nem volt elegendő ahhoz, hogy ezt végrehajtsa.

Az autó a Kawasaki bal oldalának, egyben Zsuzsa bal lábának ütközött, a motoros hallotta, hogy nagyot reccsent lába, ezután csak az maradt meg, hogy az úttesten fekszik a motorkerékpárral együtt.

A tanú is az autós ellen vallott

Az eljárásban tanúként résztvevő András a motorossal párhuzamosan közlekedett. Ő is észlelte az Opelt, ami ugyanazzal a sebességgel, amivel a kanyarodósávban haladt, megkezdte a kanyarodást. András azonnal intenzív fékezésbe kezdett, hogy elkerülje a szabálytalanul kanyarodó autóval való ütközést, de a vele párhuzamosan haladó motoros már hiába kormányzott jobbra.

Szabályt szegett, de a motorost hibáztatta a gázoló 3

Illusztráció (Forrás: Getty Images)

Mit mondtak a szakértők?

A bíróság a tényállást a tanúvallomások mellett az igazságügyi műszaki szakértői vélemények, az orvosszakértői vélemény, valamint a nyomozás során keletkezett okirati bizonyítékok alapján állapította meg.

Az igazságügyi gépjármű-közlekedési szakértő véleményét a szemlejegyzőkönyv, a helyszínrajz és fényképmelléklet adatait figyelembe véve készítette el. Álláspontja szerint a Kawasaki 60-65 km/h-s, míg az Opel 20-25 km/h-s sebességgel haladt, amikor a baleset bekövetkezett.

Az ütközést megelőzően a motoros sebessége 63-68 km/h lehetett, a személygépkocsi esetében sebességváltozás nem volt megállapítható. A motorkerékpár vészfékezéssel 39-43 méter, míg lassító fékezés esetén – amikor a fékhatás legfeljebb 50% – 61-66 méteres féktávolságon belül lett volna megállítható. Bár a Kawasaki gyorsabban hajtott a kelleténél, a megengedett 50 km/h sebességnél is vészfékezéssel 27-28, míg lassító fékezéssel 39-41 méter kellett volna a megálláshoz.

János tehát mindenképpen a féktávolságon belül hajtott a kereszteződésbe. A fentiek alapján – így a szakértő – a motorkerékpár vezetőjét tényleges kimutatható késedelem nem terhelte, a baleset elhárítására már nem volt lehetősége. Zsuzsa 16-18 méter távolságra volt a későbbi ütközési ponttól, amikor észlelhette az Opelt, csak akkor lehetett volna képes megállítani a motorkerékpárt, ha 34-38 km/h-nál nem halad gyorsabban. A fékezésben késedelem nem terhelte.

Szabályt szegett, de a motorost hibáztatta a gázoló 4

Illusztráció (Forrás: Getty Images)

Az igazságügyi orvosszakértő véleményében kifejtette: a hölgy bal bokáján maradandó fogyatékossággal járó sérülést szenvedett el. Az orvosi dokumentáció alátámasztotta, hogy a sértett minden orvosi vizsgálaton, kezelésen részt vett, az előírtaknak megfelelően telt el a gyógyulási időszak.

Jobban figyelt az új autóra, mint a szabályokra

Az autós elmulasztotta a kötelező elsőbbségadást, továbbá megszegte a kanyarodásra vonatozó szabályokat, ezek vezettek az ütközéshez, a bíróság így megállapította János büntetőjogi felelősségét maradandó fogyatékosságot okozó közúti baleset okozásának vétségében.

A büntetés kiszabása során a bíróság értékelte a súlyosító és enyhítő körülményeket: előbbi körbe tartozott a közlekedési szabályszegések miatt indult eljárások magas száma, míg enyhítő körülményként János büntetlen előélete, továbbá az, hogy sem büntető-, sem szabálysértési eljárás nem indult ellene. A bíróság Jánost 400 000 Ft pénzbüntetésre ítélte.

“A forgalomirányító fényjelző készülék működésének hiánya mindig fokozottan balesetveszélyes helyzetet eredményez. Adott két rutinos sofőr, egy ismerős útszakasz – mégis komoly baleset keletkezett. Kiemelt jelentősége van mind a kanyarodásra, mind az elsőbbségadásra vonatkozó szabályok betartásának, hiszen mint látjuk, alacsony sebesség mellett is súlyos balesetet eredményezhet e közlekedési szabályok megszegése” – magyarázta az ügyben János képviseletét ellátó közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéd, dr. Janklovics Ádám.

Magyar valóság

A bírósági ügyeket feldolgozó sorozatunkban megjelent cikkek mind valós, Magyarországon megtörtént eseteket dolgoznak fel, a helyszíneket, időpontokat, az érintettek személyes adatait azonban általában megváltoztatjuk.