Égetjük az üzemanyagot ezerrel, az idei első negyedévben 328 millió liter benzint adtak el Magyarországon, dízelből pedig majdnem 555 millió liternél jár az értékesítés. Míg a teljes benzinforgalom 7,5 százalékát adják a drágább, extra változatok, addig a prémium dízelnek érezhetően nagyobb, 10 százalék körüli a részesedése, amit az első pár, jellemzően hidegebb hónapban akár a gázolaj dermedésétől tartó vásárlók is  okozhattak.

A teljes fogyasztás a tavalyi év hasonló időszakához képest benzin esetében 5,9, illetve dízelnél 9,4 százalékos növekedést mutat. A tavalyi éves üzemanyag eladás a petroleum.hu adatai szerint 1,418 milliárd liter benzin, és 2,306 milliárd liter gázolaj. Ez együtt 3,724 milliárd liter, ami 5 és 8,9 százalékos növekedést mutat az azt – a tavalyi évet – megelőző 2017-es évhez képest.

Hogy alakultak az árak?

A Vezess-en bárki megnézheti, hogy az elmúlt tizenkét hónapban hogyan változtak a hazai üzemanyagárak. Ezen a grafikonon jól látszik, hogy tavaly októberben kérték a legtöbbet mindkét fő üzemanyag literjéért, míg a legolcsóbb időszak januárban volt, amikor is a benzin került kevesebbe. A benzin, gázolaj ára közötti legnagyobb különbség 2019 januárjában volt – nagyjából 40 forinttal volt drágább a dízel. Áprilisra és augusztusra viszont alig néhány forintosra apadt a benzin árelőnye.

Ha azonban több év adatai alapján nézzük az árakat, kiderül, hogy ennél jóval extrémebb árakkal, érezhetőbb különbséggel is találkozhattak már az autósok. Tíz éves távlatban a 2009-es évben kaptuk a legtöbb kőolajszármazékot a pénzünkért, karácsony táján volt mélyponton a dízel és a benzin is. 278 forintot kértek a benzin, 293-at pedig a gázolaj literéért. Magyarországon ekkor Bajnai Gordon volt a miniszterelnök, Katalóniában egy nem kötelező érvényű népszavazáson a döntő többség a függetlenségre szavazott, és szintén ekkor, decemberben lopják el ismeretlenek az egykori auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor bejárata fölé erősített hírhedt náci jelmondatot is, hogy csak párat emeljünk ki az év fontosabb mozzanataiból.

Az eddigi legdurvább üzemanyagárak 2012 áprilisában voltak, akkor 454 forintot kértek a benzinért, 449 forinttal pedig a dízel döntött rekordot, alig három hónappal korábban. Ennek az évnek az elején lesz Magyarország a Magyar Köztársaságból, ekkor fut zátonyra a Costa Concordia, és szűnik meg a Malév is.

És mi a helyzet a máshol?

A környező országokban nagyjából hasonló árakkal kalkulálhatunk, Ukrajnában 323 a benzin, 296 a gázolaj átlagára, Romániában átszámítva 398, 415, Horvátországban 458, 446, Szlovéniában 388, 398, Szerbiában 389, 432 forint a benzin, gázolaj. Ausztriában 392, 378 forint az átlagár, Szlovákiában pedig 366, 340 forintért juthatunk a különféle üzemanyagokhoz. De nézzünk kicsit messzebb is, Kuvaitban 61 forint a benzin literje, és Szaúd-Arábiában is a lélektani hetven forint alatt hozzá lehet jutni. Ezzel ellentétben a holland kutakon fájdalmasabb a tankolás, ott 590 forintnyi eurót kérnek egy liter 95-ösért. Izraelben pedig a dízel autók gazdái zokoghatnak, a 640 forintos gázolaj láttán.

Miért fizetünk sokat a kutakon?

A Mol az üzemanyagok nagykereskedelmi listaárát a nemzetközi tőzsdei és árfolyamváltozásokból adódó piaci hatások alapján, illetve a mediterrán térségből vasúton történő fuvar-, import- és logisztikai költségek figyelembe vételével alakítja ki. Erre rakódik még a kiskereskedelmi árrés.

Mindez együttesen az üzemanyagárak nagyjából felét teszik ki. Az üzemanyagárak másik részét a jövedéki adó (benzin esetében 120 Ft/liter, dízel esetében 110,35 Ft/liter), illetve a készletezési díj (benzin esetében 3,3 Ft/liter, dízel esetében 3,205 Ft/liter) fix tételek, valamint ezek összességére (így a jövedéki adóra is) kivetett 27 százalékos ÁFA jelenti. Azonban egy 2016-os jogszabály szerint, h a kőolaj ára tartósan 50 dollár alá esik hordónként, akkor az adókat 125, illetve 120,35 forintra emelik. 2017-ben az üzemanyagok jövedéki adójából nagyjából 640 milliárd körüli összeget szedtek be.

Forrás: képek:istockphoto.com