A Mazda Szibéria-járó túrájának legizgalmasabb részén már túl vagyunk, de még koránt sincs vége a kalandnak. Ugyan a befagyott Bajkál-tavon váratlan nehézségek nélkül keltünk át, a szöges gumik és az okos állandó összkerékhajtás megbízhatóan tették a dolgukat, a Mazda CX-5 ott is szépen elment, ahol gyalog sem volt könnyű talpon maradni a tükörjégen. De van még mit túlélnie a futóműnek és az autó utasainak, messze még a befutó.

Miután több órányi jégen autózást követően visszatértünk a közútra, mindenkit elengedtek, az új cél az Ulan Ude központjában lévő, egy fura lakótelep közepére pottyantott sokcsillagos szálloda. Az út eleinte ígéretes volt, széles, aránylag jó minőségű, simán lehetett tolni a bő 90-et. Aztán váratlanul jött az első hitvány szakasz, szinte fékezni sem volt idő. Az út minősége ezeken a részeken olyan volt, mintha az M1-esről az összes úthibát összeválogatás után leszórták volna egy százméteres szakaszon. Aztán megint semmi, béke, nyugalom, laza autózás a következő rázós ébresztőpontig.

Autózás 180 forintos benzinnel 143

Egy nem igazán átgondolt gyalogátkelő, amit sárjárással kombináltak

Ha épp nem a lyukakat kellett kerülgetni, vagy az útjavítások miatt haladtunk lépésben a munkaterületen, akkor a többi jármű műszaki állapotán lehetett szörnyülködni. A kisebb karosszériahibákat ragasztószalaggal javítják, a hiányzó műanyag elemek mindennaposak, és olyan kamionpótkocsit is láttunk, aminek legalább négy darab kereke hiányzott. Ami volt, az is csálén állt.

Autózás 180 forintos benzinnel 144

Az indokoltnál sokkal kevesebb kerék segít spórolni a gumiköltségeken

Teljesen logikus lenne, ha a helyi utak tele lennének régi, ilyen-olyan állapotban lévő szovjet autóval. Ennek ellenére ilyen-olyan állapotú, sokat látott japán autókkal van tele Ulan Ude, amik között gyanúsan sok a jobbkormányos. Aztán elkezdtem számolni a jobb- és balkormányos autókat és egész hamar kiderült, hogy a személyautók durván kétharmada jobbkormányos.

Autózás 180 forintos benzinnel 145

Ulan Ude tele van japán autókkal. Jó, néha azért egy kis hazai tuning is kell, hogy igazán szép legyen az autó

A legelterjedtebb a Toyota Corolla mindenféle egzotikus nevű változata, de Land Cruisert is annyit látni, hogy talán Afrikában sincs ennyi. Legtöbbjük persze benzines, V8-as. Amiket a 174 forintra átszámított 40 rubeles benzinár mellett valószínűleg nem is annyira megterhelő tankolni. Lada nincs sok, egy kezemen meg tudtam számolni, a pár nap alatt hány darab jött szembe. Dacia egyáltalán nincs, de csak azért, mert a Logan és Duster Oroszországban Renault emblémával kerül az utcára.

Autózás 180 forintos benzinnel 146

Dacia embléma helyett Renault került a Logan-ra

Változatos a teherautós felhozatal is, a nagyon öreg, főként benzines orosz gépek mellett akadtak modernebbek is – a rendőrök például előszeretettel használnak klasszikus formájú, de láthatóan új UAZ-okat – és gyakoriak a japán márkák, illetve a Hyundai is. A tömegközlekedés a nálunk megszokottnál jóval kisebb méretű, 10-12 személyes kisbuszokra támaszkodik, de azokból tengernyi van, turistaként nagyjából átláthatatlan menetrenddel, útvonalakkal. Fix megálló kevés van, a megfelelő járatszámú buszt le is lehet inteni, és a leszállás is bemondásra megy. A legmókásabbak a teherautókból épített darabok.

Autózás 180 forintos benzinnel 147

Öreg Zil, de vegyük észre rajta a LED-es nappalifényt

Ulan Udéban van villamos is, kicsit Mad Max-es megjelenéssel, látszólag sík acéllemezekből tákolva. A vágányok ritkán fekszenek az út síkjában, de a helyieket ez láthatóan nem igazán zavarja. Még extrém helyeken sem. Összesen négy villamosjárat közlekedik a városban, amiből az egyik körbe megy a város körül. Használata egyszerű, nem kell előreváltott jeggyel bíbelődni, csak fel kell szállni, majd a kalauznál fizetni.

Autózás 180 forintos benzinnel 148

Hát nem egy CAF, azt meg kell hagyni

A taxi nem igazán elterjedt a városban, hiszen szinte az egész bejárható gyalog is, de a reptérre azért érdemes azzal utazni. A városközponttól nagyjából 20-25 perc autóútra lévő repülőtérre 300 rubelért – 1300 forintért – visz ki a taxis, minket bő 630 ezer kilométert futott autóval, vezetés közben telefont nyomogatva.

Autózás 180 forintos benzinnel 149

Lada alig van már Ulan Ude-ban

A közlekedés amolyan tempós hömpölygés errefelé, az autósok, villamosvezetők nem tűnnek idegbetegnek, előbb-utóbb minden helyzet szépen megoldódik magától. Aki orosz dashcam-videókon nőtt fel, nem is érti, amit a burját autósok a gyalogátkelőknél művelnek. Ha csak közelít a gyalogos a zebrához, máris illő távolságban megállnak és türelmesen várnak. Nehéz volt megszokni, hogy Ulan Udében szinte körbenézés nélkül leléphetünk az úttestre a gyalogátkelőnél. Emellett még arra is marad energiájuk, hogy az út szélén megálló hólétengerbe úgy hajtsanak bele, hogy a járdán sétálókat ne terítsék be sáros vízzel. Vagy lelassítanak, vagy inkább beljebb húzódva kikerülik a pocsolyát. Felfoghatatlan.

Autózás 180 forintos benzinnel 150

Mindenhol figyelnek a gyalogosokra. Nemcsak nem gázolják őket halálra, de még arra is figyelnek, hogy ne fröcsköljék le őket

Maga a város nem egy nagy szám, még a helyiek szerint sincs itt más látnivaló, mint a 42 tonnás, bronzból készült Lenin-fej, amit 1970-ben készítettek, Lenin születésének 100. évfordulójára. A többi bronz szobortól eltérően ez a fej nem „patinásodik”, a speciális bevonat megvédi, hogy úgy bezöldüljön, mint egy templomtorony burkolata. A világ legnagyobb Lenin-fejénél nem sokkal halála előtt Kim Dzsongil is fejet hajtott 2011-es látogatása alkalmával, de a gránit talapzaton lévő fej sokkal inkább a fiatalok találkozóhelyeként funkcionál. Lenin szoborból nem ez az egyetlen Ulan Udében, mi még hármat találtunk, de valószínűleg ennél sokkal több is van a városban.

Autózás 180 forintos benzinnel 151

42 tonna bronz, ami a spéci bevonatnak köszönhetően nem patinásodik

Márciusban már Szibériában is vannak melegebb napok, nincs mindig fagypont alatt a hőmérséklet. A Bajkál-tó környékén pedig szinte minden nap süt a nap. Ha nem virágozna el a jázmin és folyton csicseregnének a madarak, pont olyan lenne, mint Petuski.  A járdákon Ulan Udében még ilyenkor is vastag jégpáncélon jár boldog, boldogtalan, de nagy dráma nincs, a rárakódott vastag, fekete koszrétegtől a jég már egyáltalán nem csúszik. Bár a jégnél sokkal rosszabb a temérdek kutyaszar, ami tényleg földöntúli mennyiségben található az utcán. Nehéz elképzelni, hogy honnan van ennyi, mert kutyát alig látni.

Autózás 180 forintos benzinnel 152

Öreg, fiatal, mind a jégen próbál haladni. Szerencsére a kosztól már nem csúszik

Néhány napot azért még eltöltöttünk a városban, csak gyakrabban kellett a lábunk elé nézni. Megnéztük a város nagy vizeit, az Udát és a Szelengát, a pályaudvart – itt ágazik le a Transzszibériai vasútvonalból a mongol vonal – láttunk piacot, ettünk helyi puccos étteremben, jurtában, és vietnami étteremben, megnéztük a helyi óvárost, piacot, operát, diadalívet, amit csak lehetett. Most meg keresztbe tett ujjakkal drukkolunk, hogy legközelebb is hasonlóan Isten háta mögötti hely jusson a mazdások eszébe. Ha miniszterelnök-helyettes lennék, azt mondanám, hogy inspirálna, ha valaki meghívna Mongóliába autózni.