Az autó elméletileg továbbra is a széria Lancerre épül, mivel a WRC szabálykönyv előírja, hogy a kocsi egy nagy sorozatban, évente legalább 25 000 darabban készülő autóra épüljön.. Az új versenyautó fejlesztése részben Európában, részben Japánban zajlott.

Mario Fornaris vezetésével folyt a munka, aki a csapat technikai igazgatója. Az autó megújulása teljes, mivel a gyár adatai szerint mintegy 6000 alkatrésze módosult a 200-es szezonban bevetett Lancer WRC-hez képest. A 2003-as szezont a Mitsubishi kihagyta, hogy az alapoktól kezdve kifejleszthesse az új autót.

Igen nagy gondot fordítottak a jó aerodinamikai kialakításra, ennek érdekében a versenyautó közel három hetet töltött a pályaversenyekről ismert Lola istálló szélcsatornájában. Itt az első-hátsó légterelők és kötények formáján javítottak, továbbá a motorházfedelet optimalizálták. A cél lehető legnagyobb leszorítóerő elérésé és a hűtők jó levegőellátásának biztosítása volt.

Ennek megvalósítása minden csapat számára nehéz, mivel a hűtők növelik a légellenállást, és lassítják az autót, de a turbómotorok csak akkor működnek optimálisan, ha elegendő levegő hűti a töltőlevegőt. További gond, hogy pont azokon a ralikon van szükség a hőség miatt a leghatékonyabb hűtésre, amelyeken a tempó viszonylag alacsony, tehát kevés levegő áramlik a hűtőkbe.

Négy McPherson rugóstagból áll a felfüggesztés, mint az Audi 80 quattróban vagy a többi WRC-ben. Előnye ennek a felállásnak, hogy a jobb és bal oldali, illetve az első és hátsó futóműelemek egymással felcserélhetők. A fékrendszer Brembo, a négy lengéscsillapító a svéd Öhlins gyártmánya, a magnézium felniket az Enkei szállítja.

A motorirányító számítógépet a Mitsubishi történetében először a Magneti Marelli fejlesztette. A Peugeot 206 WRC-hez hasonlóan ötfokozatú lesz a sebességváltó. A másik számítógép az erőátvitelt vezérli. A két számítógép részben egymás funkcióit is átveheti, ami javítja az autó megbízhatóságát.

A motor megegyezik a Lancer EVO VIII jól ismert 4G63 jelű blokkjával. A motort 20 fokban hátradöntve építik be a karosszériába, ami javítja a súlyeloszlást. A blokk acélöntvény, a hengerfej könnyűfém ötvözet. Új a szériához képest a turbófeltöltő és a 34 milliméter átmérőjű szűkítő.

A fejlesztők a hatodik sebesség elhagyását azzal indokolták, hogy a motor rugalmassága miatt felesleges a bonyolultabb és nehezebb hatgangos váltó. Később, ha a tesztek ezt igazolják, a Lancerben is megjelenhet még egy fokozat. A rettenetes nyomatékot három tárcsás, szénszálas kuplung közvetíti a váltóba.

Michelin gumikon futnak majd a Mitsubishi Lancer WRC-k. A fékek aszfalton nyolc dugattyúsak, a tárcsák átmérője 370 milliméter. Murván négy dugattyús, 300 mm-es fékekkel lassul az autó, havon a dugattyúk száma marad, de a tárcsa átmérője nagyobb, 328 milliméter. A felnik szilárd burkolatra 8×18, laza talajra 7×15, hóra pedig 5.5×16 col méretűek.

2004-et tanulóévként fogja fel a Mitsubishi. Ha az autó megbízhatósága jónak bizonyul, akkor különböző fejlesztésekkel összetettebbé válik az autó technikája. Aktív differenciálművek mellet félautomatikus sebességváltó is előkészületben van. Később a fékek vízhűtést kaphatnak.

Az autó a Monte-Carlo ralin mutatkozik be. A két pilóta Gilles Panizzi és Gianluigi Galli. A gyár a szezon első felében nem számít eredményekre. Nyártól szóba kerülhet egy harmadik gyári autó indítása is, ha az alkatrészellátás és a legyártott autók száma ezt lehetővé teszi.

Az A-csoportos Lancerrel a japán márka páratlan ralisikereket ért el. Az idei év végén visszavonuló Tommi Mäkinen 1996 és 1999 között négyszer nyert világbajnokságot egyéniben Lancerrel, nem is beszélve az N-csoportos győzelmekről.