A BYD két éve nyitotta meg első európai gyárát   Komáromban, amely történetesen a Nokia egykori üzeme volt. Ezzel a kínaiak robbantották a szenzáció bombát, hiszen a finn óriás néhai akkumulátor beszállítójából kevesebb mint egy évtized alatt globális járműgyártó lett. A sencseni székhelyű vállalat szerdán nemzetközi sajtóbejárást tartott hazai gyárában, hogy megmutassa Európának, hogyan készülnek a kontinens útjaira szánt elektromos autóbuszok.

Bizonyára a kedves olvasó fejében is vannak halovány emlékek olyan osztálytársakról, akik már akkor feltették a kezüket, hogy kész vannak a feladattal, amikor a többiek még csak ott tartottak, hogy másodjára is elolvassák figyelmesen, mit kell csinálni. Nos, a BYD-t valahogy ilyen éles eszű tanulónak kell elképzelni, mert az elektromos buszpiacon elképesztő, hétköznapi fejjel felfoghatatlan előnyre tettek szert. A cégcsoport 2010-ben készítette el első elektromos buszát, idén pedig már az ötvenezrediken is túl vannak és ebbe már a hazánkban készített darabok is beleértendőek.

A BYD gyárban egyelőre egy műszakban folyik a termelés.

Az első európai gyár helyszínének keresésekor azért esett a választásunk Magyarországra, mert itt képzett munkaerő, stabil környezet áll rendelkezésre. Emellett a néhai Ikarusnak köszönhetően jelentős tapasztalatra tett szert Magyarország a buszgyártásban, ami szintén fontos szempont volt számunkra” – jegyezte meg a gyárbejáráson a mindig mosolygós Yongping Chen, a komáromi gyár igazgatója. Hozzátette: bár a BYD európai leányvállalatának székhelye Schiedamban van, a magyar üzemből kívánják kielégíteni az európai igényeket és a francia gyárat kifejezetten az ottani megrendelések teljesítésére húzták fel.

Elektromos teherautók

A BYD év elején Barcelonában bejelentette, hogy megkezdi 3,5 tonnás furgonjának (T3) és 7,5 tonnás elektromos teherautójának (T6) európai forgalmazását. A gyárlátogatáson kiderült, ez nem jelenti  egyenesen azt, hogy ettől az évtől kezdve már komáromi gyárban is készülhetnek akkumulátor-technológiás teherautók. Sőt, az egész téma egy nagy paradoxon felhő, aminek egyetlen olvasata van: még ők sem tudják. 2017-ben a megnyitón Isbrand Ho, a BYD Europe ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy Magyarországon elektromos BYD villás targoncák és könnyű teherbírású teherautók összeszerelése is történhet. Ezért lett a neve a cégnek BYD Electric Bus&Truck Hungary Kft.

A cégcsoport honlapján a gyártmányok között egyértelműen szerepel a teherautó is, sőt a sajtóanyag kifejezetten azt írja, hogy Komáromban ki fogják terjeszteni a portfóliót elektromos targoncákra és könnyű teherbírású elektromos teherautókra. Ezek után  bátorkodtunk feltenni a kérdést, hogy akkor mégis mikortól gördülhetnek-e elektromos teherautók itt a szerelőszalagról?  Azt a választ kaptuk a Penny Peng-től a BYD Europe marketing és PR vezetőjétől, hogy a BYD a következő évtized elejét jelölte ki az európai sorozatgyártás elindítására, konkrét helyszínnek viszont egyelőre nem nevezte meg Magyarországot.

 „Azt gondolom, hogy a kezdeti megrendeléseket a kínai gyárakból szolgáljuk ki, de vannak fejlesztési tervek a BYD-nál erre vonatkozóan. Hazánk jó eséllyel pályázik arra, hogy itt egy további összeszerelő üzem létesüljön adott esetben elektromos teherautók gyártására” – tette hozzá Krenner László, a BYD Közép-Kelet európai értékesítési menedzsere.

A vázelemek Kínából érkeznek, a komáromi gyárban csak összehegesztik őket és ráteszik az aluburkolatokat. Fotó: BYD

Buszgyártás felfuttatása

Persze, ne legyünk telhetetlenek, hiszen az elmúlt másfél-két évben elsősorban a buszgyártás felfuttatása volt az elsődleges feladat. És ez nem kevés kihívást jelent, főleg, hogy elektromos buszokról van szó, amelyek egyelőre másfélszer drágábbak a dízeleknél.  De a BYD-nek sikerült, ráadásul anélkül, hogy beígértek volna évi 3 ezer buszt, meg hasonlók. “Jelenleg a brüsszeli repülőtérnek, valamint skandináv és holland megrendelésre készülnek autóbuszok nálunk. Egy hónapon belül azonban kiderülhet, sikeresen szerepeltünk-e a pécsi és paksi elektromos busz tenderen” – hívta fel a figyelmet Krenner László.

Hozzátette: van már megrendelésük Tiranából is, ami egy újabb piacra történő belépést jelent számukra, emellett Görögországban is van esély sikereket elérni. Nemrég Komáromban járt egy görög delegáció, amelynek az OESA, vagyis az athéni BKV vezetője is a tagja volt. A metropolisz 4 darab midi buszt, valamit 12 darab szóló buszt szeretne vásárolni és ezeken a tendereken is jó esélyei vannak a BYD-nak.  Hamarosan pedig a görögök kiírnak egy 700 darabos közbeszerzést, amelyből 320 darab elektromos busz lesz.

Az elektromos buszoknál véleményem szerint az élettartam költség a mérvadó. A paksi tendert nagyon helyesen úgy írták ki, hogy az összes buszra vonatkozóan meg kellett határozni 10 évre előre a várható szerviz- és üzemeltetési költségeket” – hangsúlyozta Krenner László. A szakember kiemelte, hogy az elektromos buszok legfontosabb előnye a nulla emissziós üzemmód mellett az, hogy üzemeltetési költségeik jóval alacsonyabbak a hagyományos, belsőégésű motorral szerelt autóbuszokénál.

Ferrari-piros BYD busz végszerelés alatt.

Mi az a BYD?

Az autóiparban a BYD az egyedüli gyártó, amely akkumulátor gyártóként kezdte a karrierjét. A BYD 1995-ben alakult meg körülbelül 20 dolgozóval, két évvel később pedig megkezdték a lítium-ionos akkumulátorok gyártását. Az ezredfordulón először a Motorolának, majd 2002-től a Nokiának szállítottak akkumulátorokat. A kétezres évek elején jött létre a BYD Auto, amikor megvásárolták a Qinchuan Machinery Works céget. Az akkor sorozatgyártásban készülő QCJ7081 típust átnevezték BYD Flyerre és ezen a néven forgalmazták tovább a benzines motorral szerelt kisautót. 2005-ben jelentek meg az első saját fejlesztésű autóval, az F3-assal ami egy kompakt, benzinmotoros szedán volt.

Nem sokkal később plug-in hibrid változat is készült belőle és 2009-re a cég közel félmillió eladott autónál járt. 10 évvel ezelőtt megkezdődött az E6-os modell gyártása, amely 2016-ra Kína legsikeresebb tisztán elektromos személyautója lett több mint 35 ezer eladott példánnyal. A személyautót taxi felhasználásra Belgiumban és az Egyesült Királyságban is megvették az üzemeltetők. 2016 nem csak ezért emlékezetes a gyártó számára, hiszen abban az esztendőben több mint százezer elektromos autót adtak el Kínában. A BYD emellett csak az idei év első negyedévében 73 ezer elektromos autót értékesített, a cégcsoport tehát 2019-ben is el fogja érni ezt a bűvös számot.

A BYD 2010-ben lépett be az autóbuszok piacára, amikor legördült az első K9-es autóbusz a szerelősorról.  Egy évvel később befutott a nagy üzlet, Sencsen 200 darab elektromos autóbuszt vásárolt a BYD-tól. Ezt követően 2015-ig lassan, de fokozatosan kúszott fel az éves termelés, az évtized közepére pedig legyártották a tízezredik elektromos autóbuszt. Négy évvel ezelőtt pedig a BYD londoni képviseletén Vilmos herceg és Kate Middleton jelenlétében avatták fel a világ első elektromos hajtású emeletes buszát. A globális piac szempontjából a BYD tekinthető a legerősebb kínai elektromosbusz-gyártónak, amely harmincnál is több buszgyártó üzemmel rendelkezik. Igaz, ezek túlnyomó része Kínában található, de működtet összeszerelő üzemeket az USA-ban, Franciaországban és Magyarországon is.

A BYD 2016 októberében jelentette be, hogy 20 millió eurós beruházással gyárat nyit Magyarországon. Az új létesítményt 2017. április 4-én adták át ünnepélyesen. A több mint 60 ezer négyzetméteres komáromi gyár egy akkumulátor tesztelő és karbantartó, irodai, fényező, busz- és teherautó összeszerelő, valamint minőség ellenőrző üzemből áll, de K&F csapat is dolgozik itt.  A kínaiak tervei szerint 2019 végére az üzemben dolgozók létszáma eléri a 300 főt. A gyárban jelenleg egy műszakban dolgoznak és eszerint éves kapacitása 200 komplett busz és 300 járóképes alváz. Két műszakban viszont már ez a szám 400 buszt és 600 járóképes alváz is lehet.

A BYD-t energia tároló eszközök, illetve napelem gyártóként is számon tartják. A cégcsoport jelenleg olyan vállalatoknak szállít be akkumulátorokat, mint a Samsung, a Huawei, az LG és a Xaomi.  2016-ban bemutatták az elektromos SkyRail vasutat, amely a BYD sencseni központjában teljesít szolgálatot.

Oldalról is impozáns látványt nyújt a BYD K9

Komáromból Londonba

Bár a gyár 2017 tavaszán nyitotta meg a kapuit, még meglehetősen üres volt, a termelést érdemben az utolsó negyedévben tudták elindítani. Attól kezdve egészen 2019 első negyedévéig összesen 113 autóbuszra érkezett megrendelés a komáromi gyárba.  Ebből a mennyiségből tételesen 8 darabot a hollandiai Haarlem, szintén 8 darabot a norvégiai Syntus (két városközi és hat városi) rendelt meg, bejelentkezett még a skandináv Nobina és az olasz Transdev 4-4 darabbal.

A nagyobb megrendelők között egyértelműen ott van a brüsszeli repülőtér (BAC), amelynek összesen 40 darabot gyárthat le a komáromi gyár, de a svédországi Sormland számára is 24 darabot szerelhetnek össze. Szintén jelentős még az elektromos alváz gyártás, az ADL számára ugyanis 21 darab alvázat raktak össze a BYD-nál, amelyekre aztán londoni emeletes buszokat karosszálnak. Bár az alvázak önjáróak, mégsem a saját lábukon mentek ki az Egyesült Királyságba, hanem trélerekkel szállították ki őket. A fentieken kívül készült még három darab bemutató busz Komáromban és várhatóan nem ezek lesznek az utolsók.

A londoni elektromos buszok magyar gyártmányú BYD alvázra épülnek. Fotó: BYD

Így készülnek a BYD buszok

A komáromi gyárban jelenleg a 12 méter hosszú, az új formatervvel rendelkező K9-es modellek készülnek, de  midi buszok, távolsági,  18 méteres csuklós buszok, sőt még emeletes buszok gyártására is alkalmas az üzem. Bár a magyar gyár valóban összeszerelő üzem, azért egy autóbusz legyártása nem egészen olyan, mint egy IKEA-bútor összeszerelése, mert szakértelmet és megfelelő technológiát követel meg.

A fényezés még ajtók és ablakok nélkül történik.

A folyamat a vázak összeállításával kezdődik és az ehhez szükséges alumínium oldalvázakat és fenékvázakat Kínából kapják a dolgozók készen. Ahogy a tetőt is, amelyet egy daruval ráillesztenek az autóbuszra. Következő lépésben a váz megkapja a külső- és belső oldallemezeket, valamint a karosszéria védelmét szolgáló kompozit elemeket. A kocsitestet ellátják a szükséges korrózió elleni védelemmel és előkészítik a fényezésre. A fényezőkabinban aztán az autóbuszok megkapják a szükséges alapozást, majd a szárítás után a fényezést is. Az eredményt a jókora fényketrecben ellenőrzik, amibe egyébként tényleg beférne egy emeletes busz is akár.

Készül a busz padlózata.

Ezt követően bekerülnek az autóbuszba az első- és hátsó futóművek, utóbbi tartalmazza magát a hajtást is. A BYD ugyanis saját fejlesztésű hidat gyárt, amely két, egymástól független elektromos  (90/150/180 kW teljesítményű) kerékagymotort tartalmaz.  Bár az elektromotorok fejlesztése és gyártása Kínában történik, a hajtáslánc főbb elemeit európai komponensek adják. A fékrendszer Knorr-Bremsétől, az első tengely a ZF-től érkezik, a könnyfém alufelniket pedig a székesfehérvári Alcoa gyártja.

A BYD buszok európai főegységekkel készülnek.

Következő lépésben a nagyfeszültségű vezetékeket, valamint az akkumulátorcsomagokat építik be, illetve az autóbuszok megkapják a hűtő-fűtő funkcióval rendelkező Valeo légkondicionálókat. A végső összeszerelő soron pedig kívülről-belülről felöltöztetik a járművet,  azaz bekerülnek az ajtók, az üvegek, az utastérben pedig lefektetik a PVC-padlót, beépítik az üléseket, kapaszkodókat, kialakítják a vezetőfülkét és berakják a műszerfalat. Ezután elkészült buszok átgurulnak a minőség ellenőrző üzembe, ahol többek között fékpados tesztet, valamint esőcsatornás próbát is végrehajtanak velük, annak érdekében, hogy kiderüljön nem ázik-e be véletlenül valahol az autóbusz.

Jól látható, hova kerül az akkumulátorok egy része.

A BYD mielőtt átadná a buszokat, 2×300 kilométert tesz meg velük egyenként. Ez a cég saját előírása, enélkül nem kerülhet egyetlenegy autóbusz sem a felhasználókhoz. Az üzemeltetőknek teljesen feltöltött akksival adják át az autóbuszokat. A 12 méteres autóbusznál 348 kWh a legnagyobb elérhető akkumulátor-teljesítmény, amivel több mint 300 kilométer tehető meg egy feltöltéssel.

Duplán jó tölteni

A BYD több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik az akkumulátor gyártás terén és jelenleg lítium-vasfoszfát akkumulátorokat kínál. Ezek előnye, hogy jól bírják a többszöri kisütést, nagy kapacitással és relatíve kis súllyal rendelkeznek. Nem utolsósorban pedig biztonságosak, hiszen legrosszabb esetben sem robbannak fel. A gyártó alapesetben a 40 kW-os AC-töltőt ajánlja, de DC-töltő is kérhető az autóbuszokhoz. Buszaik két AC-töltővel is tölthetők egyszerre, így 3-4 óra alatt teljesen feltölthetők az akkumulátorok. Ha pedig éjszaka végzi mindezt az üzemeltető, akkor még a pénzzel is spórol valamelyest.

A pantográfos, vagyis az áramszedővel, felsővezetékről történő töltési lehetőség nemrég került be a portfólióba, azonban ez a fajta töltés “sokkot” jelent akkumulátor számára ezért azoknak az üzemeltetőknek ajánlják, akik valamilyen okból kifolyólag a szokásosnál több utast akarnak szállítani és nem szeretnék, hogy az akkumulátorok elvegyenek a hasznos teherbírásból. Az akkumulátorok élettartama több mint 10 év (több mint 4 ezer kisütés) , vagyis ennyi ideig biztosan nem kell cserélni azokat a BYD szerint, az elérhető alapgarancia azonban 5 év az energiatároló egységre. Plusz garanciát természetesen vehet az üzemeltető, ha akar.

Vízszivárgási próba alatt a BYD busz.

A BYD eddig több mint 700 elektromos autóbuszt értékesített Európában, jól látszik tehát, hogy a magyar gyárnak bőven van még mozgástere arra, hogy növelje a Komáromban legyártott buszok számát. Természetesen szükség van az olyan ambiciózus üzemeltetőkre is, mint például a brüsszeli repülőtér, amely célul tűzte ki a szén-dioxid kibocsátás drasztikus csökkentését. Innen is üzenjük Brüsszelnek, ne hagyják abba és rendeljenek még a komáromi gyártól!

Forrás: King of the Road