4400 jármű – állítólag ennyi műszaki hibás, balesetben megsérült, vagy csak simán hátrahagyott személyautót és kamiont számolt össze 2011-ben az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a hozzá tartozó gyorsforgalmi utakon. A 2900 személyautó és 1500 kamion kicsit soknak tűnik elsőre, azt viszont nem lehet vitatni, hogy az autópályák leállósávjában ilyen-olyan okból álló járművek balesetet okozhatnak.

Ennek a vészhelyzetnek a gyors és hatékony megoldását szeretné elérni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) új törvénymódosítási javaslata. Eszerint a gyorsforgalmi út kezelője a jövőben “balesetveszély esetén” elszállíthatja, vagy elszállíttathatja a járműveket.

Szétbontva értékesítheti az útkezelő (Forrás: ÁAK)

Szétbontva értékesítheti az útkezelő (Forrás: ÁAK)

“Lényegében minden jármű balesetveszélyesnek minősülhet a közútkezelő mérlegelése alapján, ami olyan helyen vesztegel, ahol a megállás egyébként tilos” – mondja az NFM. Konkrét példának a vendégmunkások hátrahagyott roncsautóit, valamint a műszaki hibás kamionokat említi a minisztérium.

Eladás, vagy szétbontás utáni eladás

Az elszállított járműveket – amelyekről értesítik a rendőrséget -, ezt követően kizárólag a szállítási és tárolási költségek kifizetése után kaphatja vissza a tulajdonosa, vagy az üzembentartója. Hogy ez mekkora összeg lesz, arra egyelőre nem tudott válaszolni az ÁAK, mondván, még nem dolgozta ki a részleteket.

Hat hónap tárolás után a törvénymódosítás már lehetővé teszi az összeszedett járművek értékesítését és “más módon történő hasznosítását”. Ez utóbbi a minisztérium szerint a sérülten begyűjtött kocsik szétbontását jelentheti.

Még mindig leállósáv a neve (Képünk illusztráció)

Még mindig leállósáv a neve (Képünk illusztráció)

A szállítás utáni hatodik és nyolcadik hónap között egyébként a tervek szerint kifizethetik az esetlegesen ekkor előkerülő tulajdonosoknak az értékesített jármű vételárát. Persze az árból ekkor is levonják a tárolási, szállítási, meg persze az értékesítési költségeket. Kíváncsiak voltunk, hogy mi történik akkor, ha a roncs értéktelenebb, mint a fenti költségek együttese, de egyelőre erre a kérdésre sem kaptunk választ.

Problémák a kamionokkal

Az elhagyott roncsok nyilván nem hiányoznak a külföldieknek, feltételezhetően azért hagyták itt azokat, de az évi 1500 kamion letakarítása az utakról már számos problémát felvethet. “Eleve nem életszerű az alaphelyzet, miszerint a sofőr magára hagyja a kamionját. Ez nem igazán létező probléma” – állítja Karmos Gábor. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára szerint a sofőröknek a műszaki probléma esetére előírt protokoll szerint kell eljárniuk.

Állítólag féltik a rakományt, ezért nem hagyják magukra a kamionokat a sofőrök (Forrás: ÁAK)

Állítólag féltik a rakományt, ezért nem hagyják magukra a kamionokat a sofőrök (Forrás: ÁAK)

Ha például helyben nem tudják kijavítani a hibát, akkor a fuvarozócéggel szerződésben álló kamionmentőt kell hívniuk. Az ÁAK által közölt 1500 darab kamiont is sokallja Karmos, szerinte ilyen tömegű veszteglő kamion azért sem életszerű, mert a sofőrök nem hagyják magára a rendszerint többmilliós árukészletet. Márpedig a statisztikák szerint a járművek 80-90 százalékban fuvarral közlekednek.

Amennyiben mégis ilyeneket talál az útkezelő, és az elszállításába fogna az általában 40 tonnás járműveknek, más nehézségekkel nézhet szembe – állítja több, névtelenséget kérő kamionmentő iparos. Szavaikból kiderül, hogy sokszor nem lehet az áruval együtt vontatni a tehergépjárművet, márpedig a fuvar “átrakása” gyakran nem egyszerű feladat: a folyékonytól az élő állaton át a veszélyes áruig sok mindent szállítanak a kamionok. Sokszor még a szerelvényt sem lehet egyben mozgatni, külön kell szállítani a kamionos szlengben traktornak hívott vontatót a vontatmányától.

Az pedig még ezeknél is sokkal összetettebb feladat, ha sérült teherautót kell az autópályáról elszállítani. Az ÁAK nem válaszolt arra a kérdésre, hogy vannak-e ehhez a speciális feladathoz kamionmentői. Ezek beszerzésénél valószínűbbnek látszik, hogy a módosítás hatályba lépését követően leszerződik az állami útkezelő egy-két külsős céggel. “Nem velünk, az is biztos” – célozgat az egyik kamionmentős arra, hogy szerinte lesznek erre a feladatra “megfelelő” cégek.

Nincs kártalanítási kötelezettség

A javaslatban olvasható egy érdekes rész, miszerint “a jármű elszállítása során a járműhasználat akadályoztatása folytán a keletkezett kárért a közút kezelőjét nem terheli kártalanítási kötelezettség”.

Ez azt jelenti, hogy eredménytelenül toporzékol majd a fuvarozó cég, amelynek járműve az elszállítás miatt nem tudta mondjuk hajóindulásig a rotterdami kikötőbe szállítani az árut. Miközben vele szemben kártalanítási kötelezettséget nyújthat be az árut késve átvevő cég, a fuvarozó nem léphet fel anyagi igényekkel a kamionját elszállító útkezelővel szemben.

Mennyi leállósávos baleset van?

Az elmúlt négy évben nyolcan meghaltak, tizennyolcan megsérültek a hazai autópályák leállósávjaiban, ahol 47 autó összetört. Vagyis álló autók körül ténykedő embereket gázoltak halálra. Habár most a jogalkotó szeretne tenni valamit a megelőzés érdekében, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. tavalyi, hasonló szándékkal indított kezdeményezése lepattant a minisztériumról.

Személyi sérüléses balesetek száma az ÁAK Zrt. teljes gyorsforgalmi úthálózatán (2008-2010)

Az ÁAK szeretné átnevezni a szerinte megtévesztő névvel bíró leállósávot vészsávra, amit egy kampány keretében közel tízezer autós és a szakma színe-java támogat. A ránézésre minimálisnak tűnő KRESZ-módosítást ennek ellenére azóta sem lépte meg a kormányzat.