Bár a közúti balesetek száma évek óta csökken Magyarországon, az Allianz Hungária 1200 fős, 18-69 évesek körében online elvégzett, nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint reprezentatív kutatása alapján a közlekedők többsége továbbra is elkövet olyan kihágásokat, amelyek balesetveszélyt jelenthetnek. Noha közlekedési módoktól függetlenül más és más vonja el a közlekedők figyelmét, ezek közül a legtöbb olyan, amely tudatos döntéssel és egy kis odafigyeléssel orvosolható lenne.
Már nem csak az autó az úr az utakon
A kutatásból kiderül, hogy a 18–69 éves magyar internetezők 95 százaléka használ valamilyen közlekedési eszközt: 57 százalékuk vezet autót, további 33 százalékuk pedig utasként ül be. Ennél is szélesebb kör, a megkérdezettek 62 százaléka használ valamilyen alternatív közlekedési eszközt (is): többségük kerékpárt (52%), emellett közel minden tizedik 18–69 éves magyar internetező (8%) szokott elektromos rollerrel közlekedni, robogót 5, hagyományos rollert 3 százalékuk használ. Vagyis nem csak az autó az úr az utakon: a közlekedés ma sokkal sokszínűbb, mint akár csak tíz évvel ezelőtt. Ez pedig kölcsönös odafigyelést, türelmet, a szabályok közös tiszteletben tartását igényli minden résztvevőtől, főleg ha megnézzük a baleseti statisztikákat is.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt évtizedekben érdemi javulás zajlik a magyar utakon. Míg 1990-ben 27 801 személysérüléses közúti közlekedési balesetet regisztráltak, addig 2024-ben már „csak” 14 687-et. Vagyis a balesetek száma harmincöt év alatt közel a felére csökkent. Ennek ellenére tavaly is 497 ember vesztette életét és 19 365-en sérültek meg közlekedési balesetben.
Több mint háromnegyedünk szabálytalankodott már
A biztosító felmérése szerint a sofőrök csupán 23 százaléka állítja azt, hogy nem hódol vezetés közben semmilyen veszélyes vagy szabálytalan szokásnak. A leggyakoribb – beismert – kihágások közé a gyorshajtás (52%) és a fáradtan, álmosan vezetés (45%) tartozik. A sofőrök negyede beszélt már mobiltelefonon kézben tartva a készüléket, közel ötödük írt vagy olvasott üzenetet vezetés közben. Ennél lényegesen kevesebben mondták, hogy nem adtak meg elsőbbséget (16%), vagy biztonsági öv nélkül vezettek (12%).
A nemek közötti különbség markáns: a nők szabálykövetőbbnek bizonyulnak, mint a férfiak, különösen a gyorshajtás (44% vs. 58%), az álmosan vezetés (39% vs. 49%) és ittas vezetés (2% vs. 7%) terén. A generációs különbség is figyelemre méltó. A Z generáció hajlamosabb a szabálytalanságokra: jellemző rájuk a gyorshajtás (69%), a fáradtan vezetés (56%), valamint a mobiltelefon-használat is – főként az üzenetírás (41%) és a kézben tartott telefonon történő beszélgetés (36%).
Két keréken: a sisak hiánya messze a legnagyobb kockázat
Az alternatív közlekedési eszközöket (motort, robogót, elektromos rollert, hagyományos rollert vagy kerékpárt) használók 41 százaléka nem visel bukósisakot közlekedés közben. Ez az arány különösen magas az elektromos rolleren közlekedők körében (69%), miközben a motorosoknál átlag alatti (32%). A bukósisak mellőzése a fiatalokra (18–29 évesek: 59%), a felsőfokú végzettségűekre (52%) és a budapestiekre (65%) jellemzőbb az átlagnál.
A megkérdezettek 16 százaléka vallotta be, hogy telefonált kétkerekű eszközt használva, az átlagosnál magasabb arányban a 18–29 évesek (30%). Alkoholfogyasztást követően 13 százalékuk használta már ezeket az eszközöket, az elektromos rolleresek körében ez az arány 21 százalék, vagyis nagyjából minden ötödik e-rolleres közlekedett már ittasan.
A gyalogosok magatartása sem kifogástalan
A 18–69 éves magyar internetezők 76 százaléka gyalogos közlekedés közben is végez veszélyes vagy figyelemelterelő tevékenységet. Legtöbben nem kijelölt gyalogátkelőhelyen kelnek át az úttesten (57%) vagy menet közben írnak, olvasnak telefonjukon e-mailt vagy szöveges üzenetet (46%). Közösségi média oldalt menet közben minden negyedik (27%) görget át, ami igencsak elvonja a figyelmet a közlekedésről és annak többi résztvevőjéről – ezzel is növelve a balesetek kockázatát.
A demográfiai eltérések itt is árulkodóak: a férfiak, a budapestiek és a magasabb iskolai végzettségűek körében jellemzőbb a zebra figyelmen kívül hagyása (Budapesten például 71%, míg falvakban, községekben 49%). A mobiltelefon-használat menet közben különösen a 18–39 évesekre, a magasabb végzettségűekre és a budapestiekre jellemző: a 18–29 évesek 73 százaléka olvasott vagy írt már üzenetet gyaloglás közben.
Egymásra figyelve életeket menthetünk
„A statisztikai adatokból összességében az látszik, hogy a magyar közlekedési kultúra fejlődik, a balesetek száma évek óta csökken, ám a kutatásunk arra is rávilágít, hogy bőven van még hova fejlődnünk. Az autósok között a gyorshajtás és az álmosan vezetés, a védtelenebb közlekedők, vagyis a motorosok, kerékpárosok, rolleresek körében pedig a bukósisak hiánya és a telefonozás, gyalogosként pedig a nem kijelölt gyalogátkelőhelyen áthaladás és az sms-ek/social media felületek olvasása a leggyakoribb hibák” – foglalja össze Borbély Krisztián, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója, aki hozzátette, hogy „ezek mind olyan hibák, amelyek felesleges kockázatot jelentenek és egy kis odafigyeléssel valamennyi elkerülhető lenne. Ráadásul ez közös érdekünk: a közlekedés mindannyiunk közös tere, így a tiszteletteljes, egymásra odafigyelő és szabályokat betartó közlekedési kultúra megteremtése a legjobb baleset-megelőzés. Egy lassítás, egy másodpercnyi türelem, egy zsebbe tett telefon vagy egy felcsatolt sisak életeket menthet. Nemcsak a sajátunkat, hanem azokét is, akikkel együtt osztozunk az utakon.”
