Többek között technikai és sportszakmai kérdések is terítékre kerültek az F1 Bizottság (F1 Commission) pénteki ülésén Londonban, ahol a tíz csapat, valamint a Pirelli képviselői mellett Stefano Domenicali, a bajnokságok elnök-vezérigazgatója és Nikolas Tombazis, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) együléses szakágának igazgatója is jelen volt.
Még nem lesz kötelező két kerékcsere
Felmerült, hogy 2026-tól bevezetnék a kötelező két kerékcserét (az idén Monacóban nem egészen váltotta be a hozzá fűzött reményeket a változás), azonban a Pirelli, valamint a csapatok visszajelzései, elemzési és szimulációi alapján „jelenleg semmilyen változtatásról nem született megállapodás”, így az ezzel kapcsolatos tárgyalások a jövő évi szezonban folytatódnak.
Lewis Hamilton és a Ferrari kerékcseréje a 2025-ös Forma–1-es Monacói Nagydíjon. (Fotó: Gabriel Bouys/Pool/AFP)
Ebből következik, hogy legkorábban 2027-ben változhat a versenyeken kötelező kerékcserék száma, így a már említett monacói hétvége kivételével minden bizonnyal jövőre is csak egyszer kell kötelezően kereket cserélniük a versenyzőknek.
Új rajtszámok jöhetnek, megálljt parancsolnak a spórolásnak
Az állandó versenyzői rajtszámok kapcsán viszont megegyeztek abban a felek, hogy változtatnak a 2014 óta érvényben lévő rendszeren: a módosítás lehetővé teszi, hogy a versenyzők pályafutásuk során rajtszámot váltsanak. A mostani rendszerben 2 és 99 között választhatnak, kivéve a Jules Bianchi 2015-ös halála miatt visszavonultatott 17-est, a regnáló világbajnokot illető 1-est, valamint az ő állandó rajtszámát, vagyis ez esetben Max Verstappen 33-asát.
Az F1 Bizottság képviselői a Műszaki Tanácsadó Bizottság (TAC) folytatott tárgyalásokat követően egyetértettek abban is, hogy 2026-tól minimális korlátot kell bevezetni a festésekre, matricázásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy jobban meg lehessen különböztetni egymástól a Forma–1-es autókat.
A 2026-os alsó határt vezetnek be az F1-es autók festékkel vagy matricával fedett részeire. (Fotó: Anni Graf/Formula 1/Getty Images)
Az elfogadott javaslat értelmében oldal- és felületnézetből a csupasz szénszálas felületek 55 százalékát kell a fentebb meghatározott módokon lefedniük a csapatoknak. Erre a lépésre azért volt szükség, mert az utóbbi egy évtizedben számos csapat a „súlyspórolás” jegyében nem festette le teljesen az autóit. Más kérdés – és erre egyelőre nem tértek ki –, hogy hasonló megfontolásból a matt festések is roppant népszerűvé váltak, ami ugyancsak akadályozza az elérni kívánt sokszínűséget.
Tesztkorlátozások és hűtőmellények
Megvitatták az aerodinamikai tesztelésekre vonatkozó korlátozásokat (ATR) is, amiknek esetében „olyan változtatásokat dolgoztak ki, amelyek célja az, hogy a Forma–1 összhangba kerüljön a modern szimulációs és feldolgozási technológiával”, miközben figyelembe veszik a költségplafont is. Hogy ez pontosan mit takar, egyelőre nem derült ki.
Témát szolgáltattak még a Szingapúri Nagydíjon, valamint az Amerikai Nagydíjon már éles körülmények között kipróbált hűtőmellények is, amik egyelőre igencsak megosztják a mezőnyt. Javaslatot tettek a rendszer újratervezésére, valamint a súlyával kapcsolatos kérdésekre – ezekről, valamint arról, hogy a jövőben kötelezővé tegyék-e, a versenyzők érdekképviseleti szövetségével, a GPDA-val is tárgyalni fognak.
A hűtőmellényekről is folytatódnak az egyeztetések. (Fotó: Clive Rose/Formula 1/Getty Images)
Mint azt a RacingNews365.com megjegyezte, a legtöbb módosítás még az előkészítésnél tart, ahhoz, hogy ezek hivatalosan is életbe léphessenek, a Motorsport Világtanácstól (WMSC) is zöld utat kell kapniuk a következő, december 10-én esedékes ülésen.
