A Vezessen korábban beszámoltunk arról, hogy már számos EU-s ország használja azt az automatizált rendszert, melyet a hatóságok autóik tetejére szerelnek fel, és képes egy szkennelést követően megállapítani (nyitóképünkön), hogy az ellenőrzött jármű szabályosan parkol-e. Ez a munka felgyorsításán túl a szabálytalankodók visszaszorítását hivatott ellátni.
Ilyen Hollandia is, ahol több forrás szerint legalább 40 településen alkalmazzák a rendszert, azonban a Holland Adatvédelmi Hivatal (AP) idén áprilisban megjelent tanulmánya kimutatta, az MI-parkolóőr jelenleg több bajt hozhat, mint hasznot. A kutatás során 10 olyan önkormányzatot kerestek meg, melyek ilyen rendszereket használnak, valamint több gyártó céget és civil szervezetet is meghallgattak, ez alapján pedig országos becsléseket végeztek. Ezek alapján a bevetett szkenneres autók évente 250-375 millió autót ellenőrizhetnek, amelyből pedig 3-5 millió esetben kerülhet sor büntetésre, tehát tényleg autók tömegeit képesek monitorozni. A rendszer ellenőrzi például az autó rendszámát, hogy fizetett-e a parkolásért, valamint azt is, hogy jó helyen áll-e. A probléma viszont ott kezdődik, hogy a kutatás szerint a büntetések 10%-át szabályosan parkolóknak küldik ki a hatóságok, ami 300-500 ezer téves bírságot jelent. De miért ilyen igazságtalan a rendszer?
A kutatás szerint az a baj, hogy a rendszer egyetlen képet készít büntetés esetén, amit ugyan van, hogy ember is ellenőriz, de egyetlen képből számos körülmény kimaradhat, ha pedig nem fizettünk parkolásért, az emberi ellenőrzés is elmarad, automatikus a büntetés. A rendszer például akkor is megbüntethet, ha valahol szabályosan állunk meg egy pillanatra, de az MI úgy érzékeli, hogy jogtalanul parkolunk. Ezen túl pedig mozgássérülteket is bírságolhat jogos parkolóhelyükön, mert nem látja a szélvédő mögé kirakott táblát, így hiába nem kellene fizetniük, az MI automatikusan küldi a csekket. Ez azért van mert a szkenner a rendszámtáblára fókuszál, amihez a sofőröknek kell digitálisan regisztrálniuk, hogy mozgássérültek. A tanulmány szerint emiatt a bírságok jelentős része ilyen eset, tehát gyakran azokat vegzálja a rendszer, akiknek egyébként is nehezebb lehet a parkolás.
Emberek vagyunk, hibázunk, ahogy itthon is van, hogy a közterület-felügyelet felszólít, hogy parkoljunk máshol, különben büntetés lesz, úgy Hollandiában is létező szokás volt ez. Az új rendszer viszont nem kérdez, hanem büntet.
A tanulmány arról számol be, hogy a bírság ellen fellebbezők 40-62%-a mentesül éves szinten, a fellebbezés folyamata viszont hosszú munkával járó feladat mind a károsultaknak, mind a hatóságoknak. A z adatvédelmi hivatal ezért arra kéri a hatóságokat, hogy növeljék a rendszer emberi befolyását, mind a helyszíni körülmények felmérésében, mind az utólagos ellenőrzésben, és hogy átlátható, felhasználóbarát módon működjön a rendszer.
