Az Árpád hídon történt gyorshajtásos gázoláshoz és M. Richárd Dózsa György úti ámokfutásához hasonló indulatokat kelt a múlt szombati győri tragédia. A 33 éves Cs. Dávid – ahogy több helyen hangsúlyozzák, egy Aston Martint vezetve – állítólag nagy sebességgel haladva áttért a szemközti sávba a megyeszékhely belvárosában, ahol halálra gázolt egy buszmegállóban várakozó 76 éves asszonyt.
A gázolót a rendőrség előállította, halálos közúti baleset okozásának gyanúja miatt gyanúsítottként kihallgatták, majd az ügyészség indítványozta a bűnügyi felügyeletét. Erről kedden délelőtt döntöttek: négy hónapra bűnügyi felügyelet alá helyezték a gyanúsítottat. A 24.hu tudósítója szerint a férfit a rendőrök vezetőszáron hozták a Győri Járásbíróságra.
„Sajnálok mindent, ami történt, őszinte részvétem a családnak!” – mondta az őt kérdező újságíróknak.
Sokakat érdekel, hogy mi lesz ezután? Janklovics Ádám közlekedési ügyekre szakosodott ügyvéddel vettük végig azokat a történéseket, amelyek a közúti baleset időpontjától az ügyet lezáró bírósági ítéletig jellemzően történnek az elkövetővel és az ügy egyéb érintettjeivel.
Fotó: Papp László Tamás/24.hu
„Ez egy egészen más történet”
„Nagyon komoly és kötött előírások szerint helyszínelnek a rendőrök, akár már drónokat is felküldenek a levegőbe felvételeket készíteni, mérnek és adatokat gyűjtenek be” ‒ mondja az ügyvéd a baleset utáni helyszínelésről. Innen máris több irányba indulhat a történet két alapvető információ birtokában:
- A helyszínen maradt-e a baleset feltételezett okozója, vagy elhajtott? Utóbbi eset máris segítségnyújtás elmulasztása, aminek magasabb a büntetési tétele.
- Pozitív vagy negatív a járművezető alkohol- és drogtesztje? Janklovics szerint a baleset helyén jellemzően alkoholgyorstesztet végeztetnek a járművezetővel a rendőrök, és ha felmerül a bódultság, „beviszik pisiltetni a kapitányságra”.
Az első ügyészségi nyilatkozatok szerint negatív lett a győri járművezető alkohol- és drogtesztje, és az is köztudott, hogy a balesetnél maradt. Sőt, szemtanúkra hivatkozva a 24.hu azt írja, „a baleset után kiszállt a luxuskabrióból, és az összetört telefonja miatt bosszankodott, és sem az áldozat, valamint a saját várandós párja nem érdekelte, aki megsérült a balesetben”.
„Gondatlan alakzat, innentől ez egy egészen más történet” – állítja az ügyvéd a negatív teszteredményről, vagyis már nem szándékosságról beszélünk, más egyéb oka lehet a gázolásnak. „Vezetéstechnikai hiba, műszaki hiba, több minden lehet.”
Fontos, hogy a halálos balesetek után kötelezően bevonják a sofőrök jogosítványát, nem ritkán már a helyszínen elveszik tőlük.
Fotó: Móvár Press
„Többen megbuknak a pszichológusnál”
Különféle szálakon fut innentől az ügy, ezek közül az egyik az orvosszakértői vélemény. Ennek egyik legfontosabb eleme kimondani az áldozat halálának a pontos orvosi okát, és azt is rögzíteni, hogy milyen ok-okozati összefüggésben áll a gázolással.
Ezzel párhuzamosan készül egy műszaki szakértői vélemény is, amely többek között meg kell hogy állapítsa a baleset mechanizmusát, ezen belül a jármű baleset előtti tempóját és az ütközési sebességét.
Közben a rendőrség megkezdi az esetleges szemtanúk kihallgatását, ezek közül rendre az utolsó szokott lenni Janklovics szerint a járművezetőé (hivatalosan: „feltételezett elkövető”). „Ekkor már szembesíthetik őt számos korábban begyűjtött állítással és információval.”
Az ügyvéd szerint kötelezően pályaalkalmassági vizsgálatra (PÁV) is elküldik az ilyen balesetek okozóit. „Kapnak időpontot, gyakorlatilag egész napos elfoglaltság nekik különféle tesztekkel. Többen itt megbuknak a pszichológusnál, akivel beszélgetniük kell.”
Janklovics szerint „akár több mint egy év eltelik az összes vizsgálatai eredmény összeállításáig, ami alapján az ügyészség vádat emelhet. Közben persze az ügyészség figyelemmel kíséri és felügyeli a történteket, nem csak a végén szembesül az eredményekkel.”
A baleset helyszíne a Móvár Press képein:
„Nem számít, hogy egyesek szerint száguldozott a városban”
A vádemelés után viszonylag gyorsan véget is érhet az ügy az általunk megkérdezett ügyvéd szerint, amennyiben a vádlott elfogadja a tárgyalás nélkül hozott büntetővégzést, ha az ügyészség így emelt vádat. Ha nem, akkor az elsőfokú ítélet is lehet több év, a jogerős ítélet megszületése pedig egészen hosszúra nyúlhat. „Most zárult le egy 2018-as ügyem” – hoz fel erre egy saját példát Janklovics.
Újabb és újabb szakértők, bíróságon meg nem jelent tanúk, bírói megbetegedések, millió ok miatt húzódhatnak az ítéletek. „Ráadásul ha végig tagad a gyanúsított, az is lassíthatja az ügyet.”
Megkérdeztük tőle, hogy a szakértői jelentések elkészültét és a bírósági ítélethozatal megszületésének a gyorsaságát képes-e befolyásolni, hogy egy ügyet mennyire figyel a sajtó és rajta keresztül a közvélemény. Befolyásolja mindezt a botrány? „Nem” ‒ így a határozott válasz.
Na és az mennyire befolyásolhatja az ítélkezést, hogy ennek az Aston Martinnak a vezetőjéről már van, aki névvel nyilatkozva állítja (például a Telexen), hogy rendszeresen száguldozott, gyakori szabályszegő? Janklovics szerint semennyire. „Az befolyásolhatja, hogy az elmúlt két évben mennyi közlekedési szabályszegésért kapott büntetést. Nem számít, hogy egyesek szerint száguldozott a városban. Nem számít a szóbeszéd.”
Fotó: Móvár Press
Mi a jellemző ítélet ilyen ügyekben?
„Pozitív alkohol- vagy drogteszt mellett le szokták ültetni őket” – mondja Janklovics Ádám, akit arról is megkérdeztünk, olyan ügyekben mi a jellemző, ahol a helyszínen maradt a sofőr, és negatív a tesztje.
„Minden ügy más, de jellemző az 1-2 év felfüggesztett börtönbüntetés és a 4-5 évnyi járművezetéstől eltiltás. Gondatlanságnál jellemzően nem ültetik le őket.”
