A LEAF csomagtartója 330 literes, az Opelé 310, a plug-in Priusról még nincs gyári adat
Rácz Tamás első találkozása és Gajdán Miklós kollégánk exkluzív tesztje után én is hozzájutottam egy Opel Amperához.
Az Ampera egy villanymotorral hajtott, de akkumulátorait benzinmotorral is feltölteni képes hibrid, amellyel a GM forradalmasítani akarja az autózást.
Amerikában a Chevrolet arat az autóval Volt néven, de Európában a magasabb kasztba sorolt Opelé az elsőbbség. Korábbi cikkeinkből minden fontos kiderült az autóról, amelyet ebben a körben érdemes összevetni eredendő konkurenseivel, az elektromos Nissan LEAF-fel és a Toyota Prius lítium-ion akksis plug-in változatával.
Erősebb az Ampera villamos gépe, 111 kW-ot és 370 Nm-t tud. A 198 kilós akkucsomag energiatartalma kisebb, 16 kilowattóra, amiből elvileg 60 kilométerre futja elektromos üzemben. A hatótáv-növelő az 1,4-es szívó benzines, amely 86 lóerős és 1400 és 4800 között négyféle, az épp legkisebb fogyasztást biztosító fordulatszámon dolgozik
A prototípusként vezetett konnektorról tölthető Priusban a sima Prius III-ban használt nikkel-fémhidrid helyett magasabb energiasűrűségű, több áramot tárolni képes lítium-ion akksik biztosítják, hogy az elektromos üzemmód ne érjen véget 1-2 km után.
Miért NiMH és miért hidrid?
A Toyota és a Lexus hibridek akkumulátorában az anód, a negatív töltésű elektróda fémötvözetből áll, amely képes a kristályrácsba beépítve hidrogént tárolni, ezzel egy fémhidridet (fém-hidrogén vegyületet) alkotva. (A hidridek a hidrogén különféle vegyületei.) Az elektródákat körülvevő elektrolitban 20 százalékos Kálilúg van, ebben van a katód, a pozitív elektróda és ennek az anyaga nikkel-hidroxid. Tehát azért NiMH, nikkel-fémhidrid akkumulátor, mert a telepben a pozitív elektróda nikkelvegyület (Ni) és hidridet, hidrogénes fémvegyületet, angolul Metal-Hidridet képez. Szóval ezeknek a hibrideknek hidrid akkumulátora van, az elektrolit pedig egy folyadék, vízmentes vegyület.
És akkor mitől lítium ion-akkumulátor az elektromos autók uralkodó akkutípusa? A lítium-ion akkumulátorokban lítium ionok vándorolnak, töltéskor a pozitív elektródától (katód) a negatívra (anód), az akku merítésekor, autózás közben a negatívtól a pozitív felé. Az elektróda azért készült lítiumból, ebből a ritkaföldfémből, mert ez a Mengyelejev-féle periódusos rendszer legkönnyebb szilárd eleme és ennek a legnagyobb a negatív potenciálja. Ezért lehet nagy cellafeszültséget és viszonylag kis súlyú akkumulátort készíteni vele, amivel értelmezhető hatótávolságra képesek a konnektorról tölthető akkumulátoros és a hibridautók.
Összehasonlításképp a Prius III akkumulátorának 1,2 volt a cellafeszültsége, hat cella alkot egy modult és 28 modulból épül fel az akku, így a nagyfeszültségű akkumulátor 201,6 voltos, mert 1,2x6x28 pont ennyi. Egy átlagosnak tekinthető lítium-ion akkumulátor cellájának 3,6 volt a névleges feszültsége, a nikkel-fémhidrid akkuének a háromszorosa, így arányaiban sokkal jobb energiatároló-képességű akkumulátort lehet belőle gyártani.
Amerika 15 államában 2012 tavaszától rendelhető a konnektorról tölthető Prius, hazai értékesítése későbbre várható
A nikkel fémhidrid helyett a másik két autóhoz hasonló lítium-ion akkujával tér el az alap hibridtől a plug-in Prius
A hibridrendszer teljesen lemerült akkumulátora másfél óra alatt tölt fel, amivel húsz kilométernél kicsit többet tud megtenni a konnektorból tölthető autó, ha nem megy a légkondicionáló, nincs fűtés és nem száguldozunk. Az új akku miatt a prototípus mintegy 170 kilóval nehezebb a sorozatgyártású modellnél, papíron 1577 kilós.
Fogyasztás: attól függ
Gyorstöltőre – az elektromos autókkal szemben – nincs szükség. A 90 percig tartó feltöltésre 4,5 kilowattóra áramot érdemes kalkulálni, ami kerekítve 200 forintba kerül. A Plug-in Prius elmehet 14, de 26 kilométert is ezzel az árammennyiséggel, ahogy egy normál autó is fogyaszthat 6 vagy 10 litert, de 20 km hatótáv esetén 2,6 liter benzin árából mehetünk tisztán elektromosan 100 kilométert.
Nissan LEAF, az igazi villanyautó
Halk, tágas és 35 000 eurós árával relatíve nem is drága a Nissan, de a LEAF itthon nem lesz kapható
Ránézésre egy átlagos, Astra-méretű autó, de a Nissan LEAF (Leading Environmentally friendly, Affordable Family car) kimondottan villanyautónak született. 48 darab lítium-ion akkumulátormodulja 250 kilogrammot nyom, 24 kWh-s telepével 160 kilométert mehet elméletben.
230 voltról 8 óra alatt tölt fel a teljesen lemerült akkumulátor, a gyorstöltő aljzaton keresztül fél óra alatt, már ahol az elektromos rendszer képes elbír 40 kilowattos terhelést, ami egy kisebb társasház teljesítményigénye.
Az állandó mágneses, váltakozóáramú szinkron elektromotor 80 kW-os (109 LE). Az alaktényező 0,28, ami jobb az Ampera értékénél (0,29), de gyengébb a szériagyártású Prius III-nál (0,25).
Olcsóbb, mintha két litert enne
Városi, elővárosi forgalomban, ahol nem nagy a sebesség, és a fékezések miatt van visszatáplálás, a Nissan könnyedén megtesz 100 kilométert 15 kWh körüli energiamennyiségből. Ennek az ára körülbelül 675 forint, tehát kevesebb két liter benzin áránál. A világon mindenütt nagyjából 35 000 eurót kérnek a LEAF-ért Állami támogatás nélkül körülbelül.
A LEAF első és hátsó ülései alatt 48 darab, egyenként négycellás modulból álló lítium-ion akkumulátortelep kuksol. Összesen 24 kWh energiatartalmukból elvileg 160 km-t tehet meg az autó. Az akkuk súlya 250 kilo, amit növel az őket a sérüléstől óvó masszív fémkeret. A LEAF motorja állandó mágneses, váltakozó áramú szinkronmotor. Legnagyobb teljesítménye és forgatónyomatéka 80 kW ill. 280 Nm
Kellemesen mély az üléshelyzet
Vezetni egyértelműen az Amperát a legjobb. A másik kettőben annak örülhetünk, hogy csekély környezeti terheléssel sikerült helyet változtatni, de a billegős futómű és a béna kormányzás azoknak való, akiknek a vezetés úgyis csak feladat.
Az Ampera autó, a többi jármű
Az Opel nem jármű, hanem igazi autó, igazi vezetési élménnyel. 111 kW-os (151 LE) villanymotorja eleve jóval erősebb a többiekénél, 9 másodperces százra gyorsulása is veri a mezőnyt. Sport módban van dolga a kipörgésgátlónak, mert a villanymotor azonnal odaver teljes, 370 Nm-es nyomatékával.
Az európai lakosok 80 százaléka 60 kilométernél kevesebbet megy naponta. Az Ampera akkuja 40-80 kilométert bír
Tetszett az Amperában, hogy a takarékos vezetésre ösztönző kijelző – szemben a két japán autóval – nem kárhoztat olyan nagypapás gyorsításokra, amitől az űzött munkavállaló vértolulást kap. A vándordűnéknél élénkebben mozogva is a helyén marad a műszerfali zöld golyó, amely hevesebb gázadásra rosszallóan kilendül.
A LEAF csendes és tágas
Zajkomfortban egyértelműen a LEAF vezet, mert a benzines motor híján a legcsendesebb a háromból, a legjobb első ülései viszont az Opelnek vannak. Térkínálatban mindkét japán elhúz az Amperától, amely szűk hátsó fejterével, szerény lábhelyével és 310 literes csomagtartójával nem tágasabb egy Corsánál.
Minőségérzetben is a japánok a jobbak. Az Amerikában gyártott Ampera anyagminősége és kidolgozása nem tűnt olyan jónak, mint egy igazi európai Opelé, bár a nemrég vezetett autó igényesebbnek bizonyult, mint a Genfi Szalonon kiállított.
Kés? Villa? Kanál?
Hármuk közül győztest hirdetni olyan volna, mint a kés, a villa és a kanál közül kikiáltani egyet mindenvivőnek. A hatótávnövelős elektromos autó, az akkumulátoros villanyautó és a konnektorról tölthető hibrid között az ár mellett az dönthet, ki mennyit tud kihasználni a benzinmentes hatótávból.
12,5-13 millió forintra tehető árával az Ampera sokba kerül, de élvezhető autó, amely árammal viszonylag messzire jut és amíg van benzinkút, mehetünk vele bátran. A konnektoros Prius kevesebbet megy elektromosan, de benzinmotorja jóval takarékosabb és várható ára is alacsonyabb az Opelénél.
LEAF nem lesz, az Ampera jön, a Prius talán
A LEAF abban egyedülálló, hogy biztosan nem füstöl és morog benne belső égésű motor, olcsóbb az Amperánál, viszont a két hibrid a belső égésű motorral akkor is mozgásképes, amikor a Nissannal hiába kutatunk töltőpontért.
Zsebünkben bő tízmillióval sem tudunk csak úgy hozzájutni a három autóhoz. A LEAF legnagyobb baja, hogy nyilvános töltőhálózat híján a Nissan nem tervezi értékesítését hazánkban. Az Ampera várhatóan 2012 júniusára ér ide, bár az Opel Magyarország nagyon megdolgozta a gyárat, hogy az Opel kiemelkedő piaci részesedésére és a szentgotthárdi üzem alapításának 20-ik évfordulója alkalmából még idén befusson néhány Ampera. A plug-in Prius kicsit később lesz elérhető, Amerikában 2012 tavaszán jelenik meg, hozzánk talán egy évvel később futhat be.
