A Focus Electricről ordít, hogy az első igazán autószerű és igen sikeres villanyautó, a Nissan Leaf konkurensének szánták. És az az igazság, hogy nem is sikerült rosszul. Masszívabb, tömörebb, autószerűbb, németebb elektromos autót készítettek, mint a Nissan kicsit futurisztikus, légies, de a nagy többségnek zavaróan újszerű modellje. Kikapcsolható menetstabilizálójával szűk kanyarokban őrjöngő gumifüstölésre is képes a nagyon nyomatékos villanymotorral, precíz kormányzása, feszes futóműve is sokat nyújt az autózás hagyományos élményéből. A legendás Kovács úr élete isten tudja, hányadik autója után sokkal inkább rábeszélhető lenne egy analóg sebességmérős elektromos Focusra, mint az űrhajószerűbb Leafre.

A villany-Focus különben a Leafhez nagyon hasonló menetdinamikát produkált, katalógus-adatai is alig maradnak el a Leafétől. De elmaradnak, ennek fényében pedig különös, hogy a kocsi jóval drágább a Nissannál. A német piacon 40 ezer euró a Focus, míg a Leaf 30 ezer euróról indul. Pedig ennyivel semmiképp nem jobb a villamos Focus, sőt:

Mondeo – vagyis Fusion Hybrid

Na jó, bevallom, kicsit csaltam a címben, hiszen nem a Mondeót, hanem a Ford legújabb világautójának amerikai verzióját, a Fusiont vezettük a menetpróbán, 190 lóerős hibridrendszerrel. A különbség az autó külsejében minimális: az Aston Martin-hűtőmaszk, az agresszív fényszórók és a nyúlánk, elegáns test tökugyanaz, csak a piros indexek és persze a modell krómbetűs felirata árulja el, melyik kocsi az amerikai.

Az utastér ellenben, főként a műszerfal, alighanem ég és föld lesz az Ó- és az Újvilágban. Ez a hibrid Fusion itthon eladhatatlan lenne, ronda, ostoba logikájú, érintőképernyős, de végtelenül primitív középkonzoljával. A tágas utastér, a kényelmes ülések különben nem voltak rosszak, és a futómű, a kormányzás is méltó volt az utóbbi évtizedben remek vezethetőségű, élénk autókat készítő európai Fordhoz.

A Fusion Hybrid egy belsőégésű motor, egy elektromotor és egy akkumulátor kombinációjával működik, és tisztán elektromos hajtással eléri a 136 km/órás végsebességet. A kocsi egyszerű váltókarját D-be húzva nagyjából Prius-szerű élményben volt részünk; nagy gázra kellemetlenül bőg a benzinmotor, a fokozatmentes erőátvitellel a papíradatoknál kevésbé érezhető a teljesítmény. Megszokást igényel, kis pedálerőre csak elektromos úton lassít a regeneratív fékrendszer.

A Fusion Hybrid az európai piacokon Mondeo Hybrid néven jelenik majd meg; üzemanyag-fogyasztása a katalógusban 4,5 l/100 km, CO2-kibocsátása pedig 99 g/km alatt marad. A benzinben úszó Amerikában számos konkurens tarthat a Fusiontől, de a Priusnál sokkal nagyobb Mondeo a mi földrészünkön a lehengerlő dízel-hegemónia mellett első körben csak két-három hibrid-versenytársat fenyeget. Alanyi jogon csak a Kia Optima hibrid, a Peugeot 508RXH kezdhet remegni az új jövevénytől. De ha a vásárlók, akár a flottavásárlók is felfedezik a hibridhajtás előnyeit a dízelmotorral szemben, a középkategóriás piacon várható némi átrendeződés, a Passat, Insignia és társaik kárára.

C-Max Energi

A Ford C-Max kompakt egyterű konnektorról is tölthető hibridverziója sok áldozatot kér a majdani vásárlótól a csomagteret illetően, de komikusan csekély benzinköltséget ígér azoknak, akik autójukat csak napi pár tucat kilométer erejéig használják.

A C-MAX Energi, a Ford első sorozatgyártású plug-in hibrid modellje a hibridhajtás technológiáját egy 7,6 kWh teljesítményű, nagyfeszültségű lítiumion akkumulátorral egészíti ki. Az autó több mint 30 kilométert képes megtenni tisztán elektromos hajtással, papíron CO2-kibocsátása 50 g/km alatt marad. A teljesen lemerült akkumulátor 230 voltos konnektorról 3 óra alatt tölthető fel teljesen.

A C-Max ugyanazt a kétliteres, Atkinson-ciklusú benzinmotort kapta a 118 lóerős villanymotor mellé, mint a Mondeo hibrid. A rendszerteljesítmény így 190 lóerő, de ha nem nyomunk padlógázt, feltöltött akku mellett kényelmesen el lehet autókázni csak villannyal, akár még az autópályán is.

Eddig csak a Prius Plug-In Hybrid és az Opel Ampera közül választhatott Európában, aki konnektoros hibridet akart. A C-Max mindkettőnél nagyobb, tágasabb utasteret kínál, mindkettőnél nagyobb teljesítménnyel. Az egyetlen béka, amit le kell nyelni, a röhejesen apróra zsugorodott csomagtartó a nagy akkucsomag miatt. Hogy árban hova teszi a Ford a kocsit, még nem tudni – jövő év elején állítólag kiderül.

Nem ma kezdte

Bár a hazai piacon a néha-néha feltűnő szürkeimportos hibrid Ford Escape SUV-ken kívül nemigen látunk villamosított Ford modellt, érdemes tudni, hogy a cég már régóta komolyan veszi a benzin nélküli autózást. Nagyon régóta.

A Ford pontosan száz évvel ezelőtt készítette el első elektromos hajtású autóját. Henry Ford és Thomas Edison közösen tervezték meg a Ford T-modell elektromos változatát, ami végül a kor fejletlen akkumulátor-technológiája miatt sosem került sorozatgyártásba.

A Toyota mögött a Ford a világ második legnagyobb hibridautó-gyártója. A vállalat az elmúlt években megnégyszerezte részesedését az elektromos hajtású autók amerikai piacán, ahol ez év júniusáig mintegy 46 000 ilyen modellt értékesített – ez az előző évhez képest több mint 400 százalékos növekedést jelent.