Egyre több rakétát indítunk a Hold felé, és ezzel együtt egy új probléma is növekszik: a Föld körüli világűr – sőt már a Hold felszíne is – szép lassan emberi hulladékkal telik meg.
Egy eltévedt rakéta a Hold felé tart
Bill Graycsillagász számításai szerint egy SpaceX Falcon 9 rakéta felső fokozata 2026. augusztus 5-én csapódhat be a Holdba, nagyjából az Einstein-kráter közelében. Az objektum körülbelül 8700 km/órás sebességgel érkezik majd.
A rakétafokozat eredetileg két kereskedelmi holdmissziót indított útjára:
- Blue Ghost Mission 1
- Hakuto-R Mission 2
Miután a hasznos terhet pályára állította, a fokozat „feleslegessé” vált, és egyszerűen magára hagyták az űrben. A Hold gravitációja azonban idővel eltérítette, így most elkerülhetetlen az ütközés.
Nem ez az első – és nem is az utolsó
A holdi szemét nem új jelenség. Már az Apollo-program idején is hagytunk hátra eszközöket:
- Apollo 13 és Apollo 17 rakétafokozatai szándékosan csapódtak a felszínbe
- 2009-ben a NASA egy kísérlet során direkt ütköztetett egy eszközt, hogy jeget keressen
- 2022-ben egy kínai rakéta véletlenül csapódott a Holdba
Az idei lesz a második ismert „baleset”, amikor nem szándékos ütközés történik.
A probléma azonban egyre súlyosbodik: az éves rakétaindítások száma meredeken nő, és ha a leváló fokozatokkal nem foglalkoznak megfelelően, egyre több kerülhet kontrollálatlan pályára.
Jogilag tiltott, a gyakorlatban mégsem
A világűr „szemetelése” elvileg tilos. Az 1967-es Outer Space Treaty – egy szerződés az aláíró országoktevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket – megtiltja nukleáris és más tömegpusztító fegyverek, illetve szemét elhelyezését az űrben. A szerződést 1967. január 27-én nyitották meg aláírásra és 1967. október 10-én lépett érvényre. 2025 májusában a szerződésnek 117 tagja, köztük Magyarország, és azon túl 27 aláírója volt.
A gond csak az, hogy ezen szerződés betartatása gyakorlatilag lehetetlen, és a magáncégek (mint például aSpaceX) tevékenysége szürkezónában mozog. Pedig lenne megoldás: a rakétafokozatokat Nap körüli pályára lehetne küldeni, ahonnan évszázadokig nem térnének vissza.
Mennyi űrszemét kering a Föld körül?
A Föld körül keringő űrszemét mennyisége már most is megdöbbentő: több mint 15 800 tonnányi emberi eredetű törmelék van pályán a NASA információi alapján. Ebből nagyjából 40–50 ezer darab akkora, hogy követni tudják, de ezen felül körülbelül 1,2 millió 1–10 centiméteres, és akár 130 millió apró, milliméteres részecske száguld odafent. A gond nemcsak a mennyiség, hanem a sebesség: ezek a darabok akár 28 ezer km/órával is mozoghatnak, így még egy csavar méretű törmelék is képes súlyosan megrongálni egy műholdat vagy űreszközt.
Ezt úgy lehet elképzelni, mintha egy stadionban milliónyi acélgolyót lőnének szét, amelyek folyamatosan körbe-körbe pattognak, neked pedig ezen kellene átsétálnod sérülés nélkül. A nagyobb darabok még láthatók és kikerülhetők, de a közepes és kis méretű törmelékek gyakorlatilag “láthatlanok”. Az ütközések ráadásul újabb darabokat hoznak létre, így egy öngerjesztő folyamat indult el, ami hosszabb távon akár használhatatlanná is teheti a Föld körüli pályák egy részét.
Már az űrben is kezdünk zsúfoltak lenni
A helyzet különösen aggasztó annak fényében, hogy az Egyesült Államok és Kína is állandó holdbázisok létrehozásán dolgozik. Ha az űrszemét mennyisége tovább nő, az nemcsak környezeti, hanem konkrét életveszélyt is jelenthet az ott dolgozó űrhajósokra.
A Föld után úgy tűnik, a Hold is ugyanabba az irányba halad: ahová az ember beteszi a lábát, oda előbb-utóbb a hulladéka is követi.
