A vízen, leginkább a világtengereken közlekedő hajók és rakományaik alapvetően nem a tengerfenékre valók, egy-egy süllyedés általában – a hajó üzem- és egyéb anyagai, alkatrészei, valamint a szállítmány miatt – komoly helyi környezetszennyezést jelent, ám vannak helyek, ahol mégis szándékosan roncsokat süllyesztenek el.

Thaiföldön már 20 évvel ezelőtt elkezdték ezt, méghozzá jó cél érdekében: az ezredforduló óta süllyesztenek el kiszolgált katonai járműveket, szemeteskocsikat, metró- és vonatkocsikat stb., hogy azok aztán a tengeri élővilág új otthonaiként szolgáljanak – koralltelepek, puhatestűek, kagylók, rákok, halak találhatnak alapot, élőhelyet a nagy, üresen is bonyolult, zegzugos konstrukciókban.

A projekt működött, mára olyan gazdag fauna telepedett mag a roncsokon, hogy a helyi halászoknak sem kell távolabbra menniük a fogásért.

Az Egyesült Államokban is bevett módszer mára a régi metrókocsik ilyen jellegű hasznosítása: New York az évek során több ezer ilyen vagont szórt az Atlanti-óceán fenekére, de az amúgy nem tengerparti Atlanta is Georgia állam partjaihoz küldte a maga metrókocsijait.

Egy példa Miami partjainál

Fontos megjegyezni, hogy a járműroncsokat csakis alapos előkészítés, kibelezés után lehet a tengerbe dobni, az üzem és egyéb anyagok, elektronikai alkatrészek, akkumulátorok, bármilyen mérgező elem mind-mind kikerül belőlük az elsüllyesztés előtt, nem egyszer még a festést is eltávolítják.