Az 1966-os Le Mans-i 24 órás futam arról vált ismertté, hogy a Ford itt törte meg a Ferrari hat éve tartó hegemóniáját. Miközben a közönség körmét rágva izgult a két óriás küzdelmén, egyre nagyobb lelkesedéssel figyelték, ahogy egy parányi autócska kiszámíthatóan, rendíthetetlenül megy körbe és körbe és körbe. A mérete és színe miatt kék bolha (la puce bleue) néven emlegetett jármű egy Mini Marcos volt, amely végül utolsóként, 26 teljes körrel lemaradva zárta a versenyt, ám ezzel együtt is az abszolút tizenötödik helyet hódította el, miután negyven (!) induló esett ki a 24 óra során.
Az alábbi galériában látható autó nevében és megjelenésében is hasonló, de egy másik konstrukció, amit építőkészletként forgalmaztak.
Galéria: Marcos Mini (1969)
Ennél nem is kérhetett volna hatékonyabb reklámot magának az autót gyártó Marcos Engineering. A sors aztán mégsem akarta úgy, hogy a Marcosból legyen valami, a cég 1971-ben tönkrement, aztán újra kezdte, megint becsődölt, és ez így ismétlődött évtizedeken keresztül.
Most Marcos Motor néven próbálkozik újra a márka, méghozzá azzal a recepttel, amelyet még az alapítók: Jem Marsh and Frank Costin találtak ki. Ők a csekély tömegben és a minimális légellenállásban hittek – az utóbbit hitelessé tette, hogy Costin korábban áramlástani mérnökként részt vett a II. világháború egyik leggyorsabb repülőgépének, a De Havilland Mosquitónak a tervezésében.
Galéria: Marcos Mosquito (2026)
A Marcos első típusa hamarosan bevetésre kész, bár a korábbi találgatásokkal szemben kizárólag versenyautónak szánják. A Marcos Mosquito nevében Mr. Costin aviatikai múltját idézi, de szúnyognak meglehetősen ütős lesz: a fejlesztési célokban 700 kg alatti menetkész tömeg és 300 lóerőt meghaladó motorteljesítmény szerepel.
Hogy miért pont most valósulhat meg a projekt, nem nehéz kitalálni: amint a hétköznapi autózás egyre inkább a digitalizációról, a villamosításról, a vezetésbe beleavatkozó támogató technológiákról szól, úgy válik mind kívánatosabbá a teljesen analóg, nyers, mechanikus sportautó ígérete.
A képen Howard Nash, a Marcos Motor tulajdonosa, az előtérben vélhetően már a leendő közúti modell prototípusa látható, a háttérben egy Marcos Mantara
A Marcos Mosquito a tervek szerint már 2027-ben gyártásba kerülhet, méghozzá a brit motorsport-felügyelet hatóságok engedélyével. Időközben pedig a cég már fejleszti a közúti modellt, amely elvileg a Mosquitótól független konstrukció lesz – az alapok már készen vannak, de még hosszú az út a piaci bevezetésig.
Ha türelmetlen vagy, és nem szeretnél éveket várni egy vérbő brit sportautóra, javasoljuk a közelmúltban tovább hergelt Ariel Atomot:
