A Dongfeng olyan 1,5 literes, négyhengeres turbós hibrid motort tettek le az asztalra, amely hitelesített 48,09%-os termikus hatásfokkal büszkélkedhet.
Hogy ez mit jelent pontosan? Ez az érték még a hibrid technológia etalonjának számító Toyota híres Atkinson-ciklusú blokkjait is elhomályosítja, amelyek jellemzően “csak” 40-41%-os hatásfokkal dolgoznak.
A Dongfeng receptje három ismert, de a végletekig kihegyezett technológia kombinációjára épül:
- Extrém sűrítési viszony: A dugattyú lökethosszának növelésével (a löket/furat arány meghaladja az 1,45-öt) elképesztő, 15,5:1-es sűrítési arányt értek el.
- Magas befecskendezési nyomás: Az 500 barhoz közelítő nyomás egy megerősített gyújtásrendszerrel párosulva sűrűbb és gyorsabb égést tesz lehetővé a hengerekben.
- High-tech feltöltés és vezérlés: Változó geometriájú turbófeltöltő (VGT) és elektromos változó szelepvezérlés került a rendszerbe. Bár ezeket a megoldásokat a Honda már évekkel ezelőtt bevezette, a kínai mérnökök itt tovább optimalizálták őket a maximális hatásfok érdekében.
A sajtóközleményekben jól mutató százalékokon túl persze a mindennapi használat a döntő bíró. A Dongfeng ígérete szerint az új technológia egyetlen tankolással 100 kilométeres extra hatótávot jelent a felhasználóknak. A gyártó hangsúlyozza, hogy a 1.5T Match névre keresztelt, 190 lóerős egység széles fordulatszám-tartományban nyújtja maximális teljesítménéyt.
A gyártó kalkulációi szerint azonos mennyiségű üzemanyagot feltételezve az új blokk nagyjából 10 százalékkal nagyobb hatótávolságot tesz lehetővé.
Ha a konkurenciához mérjük az eredményeket, a Mach 1.5T által elért 48,09 százalékos termikus hatásfok jelenleg a legmagasabb: a legfrissebb kínai fejlesztések, például a BYD hibrid hajtásláncai is 46–46,5 százalékos hatásfokot tudtak eddig.
Házon belüli érték
Az ilyen bejelentéseket természetesen mindig némi kritikával kell kezelni, a tanúsítványt a CATARC (China Automotive Technology and Research Center) állította ki.
Ez nem egy nyugati értelemben vett, teljesen független piaci szereplő (mint pl. a német TÜV vagy a Dekra), hanem egy állami tulajdonú központi intézet. Akárcsak a hatótáv meghatározásánál, ennél is lehet külünbség a kínai eredmények és a nyugati laboratóriumok által mért értékek között.
Kínában a fogyasztást meghatározó mérési ciklusok (CLTC – China Light-Duty Vehicle Test Cycle) sokkal “puhábbak”, mint az európai WLTP.
Több az állásidő, alacsonyabbak az átlagsebességek, ami kedvez a hibrideknek és a laboratóriumi rekordoknak.
Ez a 48%-os érték fékpadon született, ideális hőmérsékleti körülmények között, leválasztott segédberendezésekkel (pl. klímakompresszor, generátor terhelése nélkül).
A nagy kérdés, hogy milyen széles működési tartományban tudja a motor ezt a magas értéket.
