Már lassan elhagyjuk a XXI. század negyedét, így sokak számára történelem az elmúlt évszázad. 2026-ból visszatekintve egy teljesen külön korszak, ami rendkívül jól dokumentált, és ennek köszönhetően izgalmas felfedezéseket, és tanulságokat rejt autós szemmel is.
Napjainkban ezek a hatalmas adatbázisok könnyen kutathatók, az Elektronikus Periodikai Archívumban, vagy az Arcanum Újságok Adatbázisában szinte bármilyen, valaha kiadott hazai folyóirat teljes szövege fellelhető. A múlt autós érdekességei után mi az Arcanum Újságok adatbázisában kutattunk, a friss, új, modern KRESZ érkezésének alkalmából a hazai közlekedésszabályozás közelmúltjára visszatekintve.
A KRESZ korai történetét már bemutattuk, ahogy a legfontosabb sebességhatárok is terítékre kerültek. Most az előd, az 1976 óta rengeteg apró, finom módosításon átesett verzió érdekességeit vizsgáljuk meg.
Több éves előkészítő munkálatokat követően 1975 februárjában hirdették ki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendeletet, mely 1976. január 1-én lépett hatályba. (A KRESZ egy mozaikszó, mely a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása szavak kezdőbetűiből adódik össze).
Az 1976-os nagy reform
Az 1976-os KRESZ bevezetése nagy jelentőségű volt. A merőben új szabályozás ellenére a régebben vezetői engedélyt szerzett járművezetőknek nem írtak elő vizsgakötelezettséget az új előírások ismeretéből, ugyanakkor lehetőség nyílt az önkéntes tanfolyamon és elméleti vizsgán való részvételre. Ezen kívül a közlekedési tájékoztató munka keretében színes kiadvány készült „Mi az új a KRESZ-ben” címmel, melyet 500 000 példányban terjesztettek a járművezetők részére.
Ettől az időponttól kötelezővé vált a biztonsági öv használata az első ülésen utazóknak (ha az ülés gyárilag fel volt szerelve öv rögzítési ponttal), továbbá megtiltották, hogy 6 év alatti gyermeket szállítsanak a személyautó első ülésén.
A magyarok eleinte nem szerették az új szabályokat, főleg a biztonsági övet.
Az Esti Hírlap 1977-ben, a kötelező használat bevezetése után készített interjút egy munkacsoport vezetőjével, aki arról számolt be, hogy kétszer végeztek felmérést az öv használatáról. Az első a bevezetés előtt készült, a másik pedig július 1-je után.
„Az áprilistól július 1-ig eltelt három hónapban azt állapítottuk meg, hogy a forgalomban részt vett személygépkocsik többségében (átlagosan mintegy 82 százalékban) már volt biztonsági öv, s a rendelet életbelépése előtt a személygépkocsi-vezetők 15, az elöl ülő utasok 13,8 százaléka használta is. Azt is megfigyeltük, hogy gyakori az »alibi« övviselet: a vállon átvetve, de becsatolatlanul.”
Ekkor vezették be először az általános sebességhatárokat lakott területen kívül: személyautóval autópályán max. 120 km/h, egyéb úton 100 km/h (lakott területen maradt a korábbi 60 km/h).
Az 1980-as években ezt látta egy Lada utasa. Fortepan/Magyar Rendőr
Ebben az időben jelent meg az abszolút gyorshajtás fogalma is, amit a Nógrád Megyei Hírlapban ecseteltek:
Az idén életbe lépett KRESZ rugalmasan, de ugyanakkor egyértelműen határozza meg, hogy egyes járművekkel legfeljebb — lakott területen belül és kívül — maximálisan, milyen sebességgel szabad közlekedni. Ennek túllépése az „abszolút” gyorshajtás.
Hangsúlyozni kell: ilyen sebességgel szabad közlekedni, de ez nem kötelező. A megengedett legnagyobb sebességgel való haladás is csak akkor szabályos, ha az veszélytelen. Az „abszolút” gyorshajtás azonkívül, hogy szabályszegés, igen nagy baleseti veszélyt rejt magában a közlekedők mindegyikére. Ezt az „abszolút” sebességet nem szabad túllépni — történetesen még előzés alkalmával sem.
A 80-as években új szabályok jelentek meg a motorkerékpáros és segédmotoros kerékpáros közlekedést érintően. 1984. július 1-től motorkerékpár lakott területen kívül nappal és jó látási viszonyok között is csak akkor közlekedhet, amennyiben tompított fényszórót használ.
A segédmotoros-kerékpárosok részére 1986. január 1-től írták elő a bukósisak kötelező használatát, először még csak lakott területen kívül.
Az autópályákon többször változott a megengedett sebesség. Fotó:Fortepan/Urbán Tamás
Lakott területen csak 50 km/órával
Az egyik legnagyobb volumenű változások 1993. március 1-én léptek hatályba, amikor lakott területen belül 60 km/h-ról 50 km/h-ra, lakott területen kívüli egyéb úton pedig 100 km/h-ról 80 km/h-ra csökkentették a személygépkocsik megengedett legnagyobb sebességét.
Ugyancsak ekkor írták elő a tompított fényszóró kötelező használatát lakott területen kívül a gépkocsik számára – először csak autóúton és főútvonalon, egy évvel később pedig valamennyi lakott területen kívüli úton. Ezzel szemben a fogyasztás növekedés miatt tudott háborogni a magyar autós: “Lakott területen kívül ezentúl mindig kötelező a gépkocsik tompított kivilágítása nappal is, ezzel vélhetően — az előzetes becslések ellenére — csupán másfél százalékkal növekszik az autók fogyasztása, a biztonság ellenben ennél sokkal nagyobb mértékben javul.” – Vas népe, 1993.
Szinte minden újság kiemelte, és tagadta a szignifikáns fogyasztásnövekedéssel járó pletykát: “Az a feltételezés, hogy ez a rendelkezés többlet energiát igényel, valós, de többlet költsége nem jelentős, hiszen a gépkocsik üzemanyag-fogyasztását mindössze 1-2 deciliterrel növeli 100 kilométeren. Külföldi tapasztalatok alapján, korábban bevezetett hasonló intézkedés azt eredményezte, hogy az autósok többsége megszokásból állandóan bekapcsolt világítással közlekedik olyan útvonalon is, ahol egyébként nem kötelező. Ez a is alátámasztja a rendelkezés szükségességét és mindenképpen javítja a közlekedés biztonságát.” – írta a Csongrád Megyei Hirlap, 1993
Az ezredfordulót követően 2001. május 1-én teljessé váltak a főbb járműkategóriákra vonatkozó, ma is érvényes sebességhatárok (azóta lehet személygépkocsival, motorkerékpárral és 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival lakott területen kívüli főútvonalon 90 km/h-val, autóúton 110 km/h-val, autópályán pedig 130 km/h-val haladni), és ettől az időponttól a biztonsági övet a személygépkocsi hátsó ülésein ülő személyeknek lakott területen belül is használni kell.
A hazai közúti közlekedésben mérföldkőnek számít 2002. január 1, a gyermekek biztonsági gyermekülésben történő rögzítésére vonatkozó szabályok ugyanis ekkor léptek hatályba. A gyermekülés használatának kötelezővé tételét már 1993-ban kilátásba helyezték (szigorították a gyermekek szállítására vonatkozó szabályokat), de teljes körűen csak 2002-től lépett hatályba.
2008 – zéró tolerancia
2008 elején újra megerősítették az ittas vezetés tiltását és az európai viszonylatban is legerősebb zéró toleranciát deklarálták. Ettől kezdve a rendőrség semmiféle alkoholmennyiséget nem tolerál: ha a sofőr szervezetében bármi kimutatható, szigorú szankció jár.
Ennek hatásáról már egy évvel később is pozitívan nyilatkozott a rendőrség, és állításuk szerint ez is segített a balesetek számának csökkenésében. A Vezess.hu így számolt be a hírről: “2008-nál is jobb lehet a hazai közlekedési baleseteket összegző statisztika. Az utóbbi negyven évben nem volt példa rá, hogy 1000 főnél kevesebben vesztették volna életüket a magyarországi utakon. Tavaly viszont a hatvanas éveket idéző módon 996-an hunytak el közlekedési balesetben. 2009 első féléves adatai azonban további javulást mutatnak.
A rendőrség véleménye szerint a javuló tendenciában nagy szerepe van az ittas vezetés visszaszorítására kitalált zéró tolerancia bevezetésének, illetve, hogy az objektív felelősség elvének alkalmazása nyomán a gyorshajtás büntetése alól is nehezebb már kibújni.”
A KRESZ 2019. július 27-én is módosult, mely során külön tájékoztató táblát kaptak a templomok, valamint azóta a kiemelt sporteseményeket kiszolgáló járművek a buszsávban haladhatnak, amennyiben erre szóló matricával rendelkeznek.
Ma pedig jön az utóbbi évtizedek legnagyobb horderejű változása, a joggal újnak nevezhető KRESZ, amit ma, vagy január 20-án teljes terjedelmében közzétesznek. Fontos tudni, hogy ezzel még nincs kőbe vésve a jövő magyar közlekedése: még mindig elmondhatjuk róla a véleményünket, a szöveg csak tervezet, végső formájában a bevezetés idén szeptemberre várható.
