Már lassan elhagyjuk a XXI. század negyedét, így sokak számára történelem az elmúlt évszázad. 2026-ból visszatekintve egy teljesen külön korszak, ami rendkívül jól dokumentált, és ennek köszönhetően izgalmas felfedezéseket és tanulságokat rejt autós szemmel is.
Napjainkban ezek a hatalmas adatbázisok könnyen kutathatók, az Elektronikus Periodikai Archívumban vagy az Arcanum Újságok Adatbázisában szinte bármilyen, valaha kiadott hazai folyóirat teljes szövege fellelhető. A múlt autós érdekességei után mi az Arcanum Újságok adatbázisában kutattunk, a friss, új, modern KRESZ érkezésének alkalmából a hazai közlekedésszabályozás közelmúltjára visszatekintve.
A KRESZ korai történetét már bemutattuk, ahogy a legfontosabb sebességhatárok is terítékre kerültek. Most az előd, az 1976 óta rengeteg apró, finom módosításon átesett verzió érdekességeit vizsgáljuk meg.
Többéves előkészítő munkálatokat követően 1975 februárjában hirdették ki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendeletet, mely 1976. január 1-én lépett hatályba. (A KRESZ egy mozaikszó, mely a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása szavak kezdőbetűiből adódik össze.)
Az 1976-os nagy reform
Az 1976-os KRESZ bevezetése nagy jelentőségű volt. A merőben új szabályozás ellenére a régebben vezetői engedélyt szerzett járművezetőknek nem írtak elő vizsgakötelezettséget az új előírások ismeretéből, ugyanakkor lehetőség nyílt az önkéntes tanfolyamon és elméleti vizsgán való részvételre. Ezenkívül a közlekedési tájékoztató munka keretében színes kiadvány készült „Mi az új a KRESZ-ben” címmel, melyet 500 000 példányban terjesztettek a járművezetők részére.
Ettől az időponttól kötelezővé vált a biztonsági öv használata az első ülésen utazóknak (ha az ülés gyárilag fel volt szerelve övrögzítési ponttal), továbbá megtiltották, hogy 6 év alatti gyermeket szállítsanak a személyautó első ülésén.
A magyarok eleinte nem szerették az új szabályokat, főleg a biztonsági övet.
Az Esti Hírlap 1977-ben, a kötelező használat bevezetése után készített interjút egy munkacsoport vezetőjével, aki arról számolt be, hogy kétszer végeztek felmérést az öv használatáról. Az első a bevezetés előtt készült, a másik pedig július 1-je után.
„Az áprilistól július 1-ig eltelt három hónapban azt állapítottuk meg, hogy a forgalomban részt vett személygépkocsik többségében (átlagosan mintegy 82 százalékban) már volt biztonsági öv, s a rendelet életbelépése előtt a személygépkocsi-vezetők 15, az elöl ülő utasok 13,8 százaléka használta is. Azt is megfigyeltük, hogy gyakori az »alibi« övviselet: a vállon átvetve, de becsatolatlanul.”
Ekkor vezették be először az általános sebességhatárokat lakott területen kívül: személyautóval autópályán max. 120 km/h, egyéb úton 100 km/h (lakott területen maradt a korábbi 60 km/h).
Az 1980-as években ezt látta egy Lada utasa. Fortepan/Magyar Rendőr
Ebben az időben jelent meg az abszolút gyorshajtás fogalma is, amit a Nógrád Megyei Hírlapban ecseteltek:
Az idén életbe lépett KRESZ rugalmasan, de ugyanakkor egyértelműen határozza meg, hogy egyes járművekkel legfeljebb ‒ lakott területen belül és kívül ‒ maximálisan milyen sebességgel szabad közlekedni. Ennek túllépése az „abszolút” gyorshajtás.
Hangsúlyozni kell: ilyen sebességgel szabad közlekedni, de ez nem kötelező. A megengedett legnagyobb sebességgel való haladás is csak akkor szabályos, ha az veszélytelen. Az „abszolút” gyorshajtás azonkívül, hogy szabályszegés, igen nagy baleseti veszélyt rejt magában a közlekedők mindegyikére. Ezt az „abszolút” sebességet nem szabad túllépni ‒ történetesen még előzés alkalmával sem.
A 80-as években új szabályok jelentek meg a motorkerékpáros és segédmotoros kerékpáros közlekedést érintően. 1984. július 1-től motorkerékpár lakott területen kívül nappal és jó látási viszonyok között is csak akkor közlekedhet, amennyiben tompított fényszórót használ.
A segédmotoros kerékpárosok részére 1986. január 1-től írták elő a bukósisak kötelező használatát, először még csak lakott területen kívül.
Az autópályákon többször változott a megengedett sebesség. Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
Lakott területen csak 50 km/órával
Az egyik legnagyobb volumenű változások 1993. március 1-jén léptek hatályba, amikor lakott területen belül 60 km/h-ról 50 km/h-ra, lakott területen kívüli egyéb úton pedig 100 km/h-ról 80 km/h-ra csökkentették a személygépkocsik megengedett legnagyobb sebességét.
Ugyancsak ekkor írták elő a tompított fényszóró kötelező használatát lakott területen kívül a gépkocsik számára — először csak autóúton és főútvonalon, egy évvel később pedig valamennyi lakott területen kívüli úton. Ezzel szemben a fogyasztásnövekedés miatt tudott háborogni a magyar autós: „Lakott területen kívül ezentúl mindig kötelező a gépkocsik tompított kivilágítása nappal is, ezzel vélhetően ‒ az előzetes becslések ellenére ‒ csupán másfél százalékkal növekszik az autók fogyasztása, a biztonság ellenben ennél sokkal nagyobb mértékben javul.” ‒ Vas népe, 1993.
Szinte minden újság kiemelte és tagadta a szignifikáns fogyasztásnövekedéssel járó pletykát: „Az a feltételezés, hogy ez a rendelkezés többletenergiát igényel, valós, de többletköltsége nem jelentős, hiszen a gépkocsik üzemanyag-fogyasztását mindössze 1-2 deciliterrel növeli 100 kilométeren. Külföldi tapasztalatok alapján, korábban bevezetett hasonló intézkedés azt eredményezte, hogy az autósok többsége megszokásból állandóan bekapcsolt világítással közlekedik olyan útvonalon is, ahol egyébként nem kötelező. Ez is alátámasztja a rendelkezés szükségességét és mindenképpen javítja a közlekedés biztonságát” ‒ írta a Csongrád Megyei Hírlap, 1993.
Az ezredfordulót követően 2001. május 1-jén teljessé váltak a főbb jármű-kategóriákra vonatkozó, ma is érvényes sebességhatárok (azóta lehet személygépkocsival, motorkerékpárral és 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival lakott területen kívüli főútvonalon 90 km/h-val, autóúton 110 km/h-val, autópályán pedig 130 km/h-val haladni), és ettől az időponttól a biztonsági övet a személygépkocsi hátsó ülésein ülő személyeknek lakott területen belül is használni kell.
A hazai közúti közlekedésben mérföldkőnek számít 2002. január 1., a gyermekek biztonsági gyermekülésben történő rögzítésére vonatkozó szabályok ugyanis ekkor léptek hatályba. A gyermekülés használatának kötelezővé tételét már 1993-ban kilátásba helyezték (szigorították a gyermekek szállítására vonatkozó szabályokat), de teljeskörűen csak 2002-től lépett hatályba.
2008 ‒ zéró tolerancia
2008 elején újra megerősítették az ittas vezetés tiltását, és az európai viszonylatban is legerősebb zéró toleranciát deklarálták. Ettől kezdve a rendőrség semmiféle alkoholmennyiséget nem tolerál: ha a sofőr szervezetében bármi kimutatható, szigorú szankció jár.
Ennek hatásáról már egy évvel később is pozitívan nyilatkozott a rendőrség, és állításuk szerint ez is segített a balesetek számának csökkenésében. A Vezess.hu így számolt be a hírről: „2008-nál is jobb lehet a hazai közlekedési baleseteket összegző statisztika. Az utóbbi negyven évben nem volt példa rá, hogy 1000 főnél kevesebben vesztették volna életüket a magyarországi utakon. Tavaly viszont a hatvanas éveket idéző módon 996-an hunytak el közlekedési balesetben. 2009 első féléves adatai azonban további javulást mutatnak.
A rendőrség véleménye szerint a javuló tendenciában nagy szerepe van az ittas vezetés visszaszorítására kitalált zéró tolerancia bevezetésének, illetve hogy az objektív felelősség elvének alkalmazása nyomán a gyorshajtás büntetése alól is nehezebb már kibújni.”
A KRESZ 2019. július 27-én is módosult, mely során külön tájékoztató táblát kaptak a templomok, valamint azóta a kiemelt sporteseményeket kiszolgáló járművek a buszsávban haladhatnak, amennyiben erre szóló matricával rendelkeznek.
Ma pedig jön az utóbbi évtizedek legnagyobb horderejű változása, a joggal újnak nevezhető KRESZ, amit teljes terjedelmében közzétesznek. Fontos tudni, hogy ezzel még nincs kőbe vésve a jövő magyar közlekedése: még mindig elmondhatjuk róla a véleményünket, a szöveg csak tervezet, végső formájában a bevezetés idén szeptemberre várható.
