Néhány napja a Mercedes AMG GT XX egy halom korábbi rekordot döntött meg. Nem egészen 8 nap alatt autóztak vele annyi kilométert, amennyi a Föld egyenlítői kerülete. Pontosan 40 075 kilométert (a sarkokon át mért kerület ennél kevesebb, “csak” 40 008 km).
Párhuzamosan két autóval, 17 profi autóversenyzővel tolták le a távot a nardòi pálya szabályos kör alakban futó aszfaltjára. A 300 km/órás tempót úgy számolták ki, hogy bár a döntött felületű pálya külső, legmeredekebb sávjában 240 km/órával kell haladni a neutrális sebesség eléréséhez – ez az a sebességtartomány, amelyben nincs hatása az oldalgyorsulásnak, vagyis ellenkormányzás nélkül a sávban halad az autó, hiába kanyarodik a pálya -, hogy biztonságos is legyen, és a rekord is meglegyen.




Pedig az 1360 lóerős, hárommotoros autó képes lett volna 360-nal is haladni. Akit a rekord, sőt, rekordok részletei is érdekelnek, az itt talál további infót.
Külső
Mikor egy autót megrajzolnak, mindig kemény harc zajlik a dizájnerek és a mérnökök között. Ami jól néz ki, az nem biztos, hogy hatékony, és fordítva is igaz, mert egy remek légellenállású kasztnira szinte biztos, hogy rossz ránézni. A Mercedesnél ezt egy technikai varázslattal sikerült áthidalni. A mágiát úgy hívják, plazmaaktuátor. Ez közel nem olyan veszélyes dolog, mint ahogy a neve alapján gondolnánk.
1:1 méretarányú modellen tesztelték a plazmaaktuátort
Igazából a plazmaaktuátor két aszimmetrikusan elrendezett elektródából áll, amelyeket szigetelőréteg választ el egymástól. Az elektródák között nagyfrekvenciás váltakozó feszültség alkalmazása során elektromos mező és gyengén ionizált levegő keletkezik, ami megváltoztatja a levegő áramlását a felület fölött. Jó irányba.
Valahogy így:
Ennek és a többi varázslatnak köszönhetően az 5204 mm hosszú, 1945 mm széles és 1317 mm magas autó közegellenállási együtthatója (Cw) 0,198. Elektromos fogyasztása viszont elhanyagolható, nagyjából 150 watt körüli teljesítményt igényel egyméternyi plazmaaktuátor táplálása.
A motorháztetőn légkivezető réseket találunk, amelyek szinte átszívják a hűtőkön a levegőt. Emellett az autó alját is úgy alakították ki, hogy az áramló levegő felgyorsulva az úthoz tapassza az autót. Érdekes, hogy a 300 km/órás folyamatos menethez hátsó spoilerre már nem volt szükség, ennek ellenére ez is megtalálható az autón, csak éppen zárt állapotban.
Szenzációsan alacsony légellenállás
Ugyan 300 km/óránál a légellenállás különösen fontos – a teljesítmény 83 százaléka megy el a közegellenállás legyőzésére -, így felmerült, hogy kamerát használjanak a külső visszapillantó tükör helyett, azonban ezt végül mégis elvetették és maradt a hagyományos tükör. Tudod, miért? Mert a kamerák, kijelzők energiaigénye nagyobb lett volna, mint amit nyernek a valamivel kisebb légellenállással.
Mert ugye a kamerát is fel kell valamire tapasztani, és annak is van közegellenállása. Nem beszélve arról, hogy eddig talán egyedül a Honda e volt az a modell, amiben a kamerás külső visszapillantót képesek voltak úgy kialakítani, hogy az tényleg használható legyen. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az AMG GT XX-nek igazi tükrei vannak. Érdekes, hogy az ajtók síkjába süllyesztett, motorok által mozgatott kilincshez viszont ragaszkodtak.
700 darab LED-pixel
De maradt még energia az autó fenekén világító menő LED-panelre is, amely 700 darab, önálló, 3D-s pixelből áll. És lehet vele üzenni a világnak.
Hajtáslánc
Nem túlzás, ha valaki azt mondja, hogy a Mercedes az AMG GT XX képében újra feltalálta az elektromos autót. Itt van például az autót hajtó villanymotor, ami teljesen más, mint amit eddig láthattunk. Az axiális fluxusú villanymotor – ezt a Mercedes leányvállalata, a Yasa gyártja – jóval kompaktabb, egészen pontosan 67 százalékkal kisebb helyet kíván, és szintén ennyivel könnyebb is hagyományos, radiális fluxusú társánál.
Jóval kisebb, könnyebb és jobban hűthető az axiális fluxusú villanymotor
Közben pedig jobban hűthető, így a rettenetes csúcsteljesítményt hosszabb ideig képes leadni. Ebből összesen három került az AMG GT XX-be. Egy előre, kettő hátra, így jön össze az 1360 lóerős teljesítmény.
Extra motorhoz extra akkumulátort is fejlesztettek. A 800 voltos feszültségű nikkel-kobalt-mangán-alumínium összetételű akkumulátor cellái a megszokottnál jóval karcsúbbak és magasabbak, ezért sokkal kevésbé tud felmelegedni a közepük. A cellák hűtőközegben, olajban fürdenek, ami rendkívül hatékony hőelvezetést tesz lehetővé. A 300 Wh/kg energiasűrűségű telepek óriási teljesítménnyel tölthetők, a pályáról beérkező autó töltésekor bőven 950 kW feletti teljesítményt is láttunk a vezérlő kijelzőjén.
Könnyebb, kisebb, jobb
Utastér
Spéci, alig két kilogramm tömegű bukósisakot is fejlesztettek a rekordhoz. Amibe extra elektronika is került, ami a sisakba épített szemüvegre vetít egy csomó hasznos információt. Például az ideális ívet jelző sávot is. A világ folyamatosan változik, eleinte a számítógépes szimulátorok próbáltak egyre élethűbb élményt nyújtani, most pedig ott tartunk, hogy a játékokból átvett megoldás kerül ki a versenypályára.
Virtuális jelzések segítik a pilótát a 300 km/órás tempónál
De nem csak az ideális ívet jelzi a sisak – csak akkor, ha a pilóta attól eltér, szóval nem kell végig ezt néznie – hanem a sebességet, a másik autó pozícióját, a következő töltésig hátralévő köröket, valamint a virtuális kaput is, amin áthaladva aktiválja a rekuperációt.
Az utastérben 300 km/óra körüli sebességnél nem lett volna praktikus az érintésérzékeny képernyők használata, így gombok, kapcsolók kerültek a pilóta köré, sőt, a kormányra is. Persze ez nem jelenti, hogy ne lennének kijelzők az autóban. Természetesen vannak, a műszerfal 10,25, míg a központi rendszer monitora 14 colos.
A hangulatvilágítás színe is információt hordoz
Az AMG GT XX-ben a hangulatvilágítás sem a pihentető hangulat megteremtése miatt került a járműbe, itt a különböző színeknek jelentése van. Például más színben dereng a belső a pit stopban, töltés közben, a pályán és rekuperáció közben. Nem kell máshova nézni, a színből már lehet tudni, mi a teendő.
Az első kagylóülések karbon versenyülés vázra épülnek, szellőzőnyílásokkal és integrált fejtámlával. Újdonságnak számítanak az optimalizált formájú, ergonomikus, nyitott 3D-s szerkezetű üléspárnák. Ezek könnyen cserélhetők a tépőzáras rögzítésekkel. A bemutatón egy applikáció segítségével személyre szabható volt az ülés, csak a sofőr testmagasságát kellett beadni a gépbe, majd beszkennelni a testét. (ez nagyjából annyi ideig tartott és úgy is nézett ki, mint egy fénykép elkészítése)
Cserélhető beétekkel teszik mindenki számára komfortossá az ülést
A többit, hogy az ülés melyik pontjára milyen méretű szivacsot kell odatépőzárazni, a program mondta meg. Egész jól személyre szabott, komfortos megoldásokat adva. Váltott pilótákkal versenyzésnél ez különösen praktikus, mert sofőrváltásnál elég néhány szivacsot kicserélni pár másodperc alatt és mindenki kényelemben vezethet.
Kedvelt fotótéma a fotózni tilos tábla
A többi, pedig már történelem. A Mercedes-Benz két darab AMG GT XX autója a fenti technikai varázslatokkal felvértezve kevesebb, mint 8 nap alatt tette meg a 40075 kilométert, közben számtalan rekordot döntöttek meg. Többek között a 24 óra alatt megtett távolság rekordját is. Naponta számtalanszor gyorstöltötték az akkumulátorait elképesztő, 900 kW-os teljesítménnyel. Ha belejöttél, és a rekord mögötti, hónapokig tartó munka részletei is érdekelnek, akkor itt folytathatod az olvasást.










