Tavaly összesen 75 különféle márka modelljei álltak újonnan forgalomba Magyarországon, ebből csak a három német prémiummárka (a BMW, a Mercedes és az Audi) termékei 11,66 százalékot tettek ki, a 107 ezer új személyautóból 14 ezret. Borzasztóan sok ez, aránytalanság és nagyzolás Európa legszegényebb országában? Vagy máshol is ennyien veszik az átlagnál drágább presztízs- és luxusautókat?
Mennyire szegény az átlag magyar autós?
Két cikket is írtunk erről nemrég: az átlagosan 16 éves autókat használó tulajdonosok közül a magas alkatrészárak miatt egyre többen trükköznek, míg sokan a javítási költségek miatt eldobható autókra térnek át.
A nemzetközi autós statisztikákat gyűjtő JATO segítségével megnézzük, hogyan állnak a magyar számok a nyugat-európai és – ez különösen érdekes lesz – a szomszédos kelet-európai államok statisztikáihoz képest. Kicsit csavarunk a márkalistán: egyet kiveszünk a német prémiumtrióból, két luxusmárkát viszont berakunk az összevetésbe, természetesen mindjárt eláruljuk, hogy miért.

Óriási BMW-szalon Budapesten
BMW
Két éve a bajor márka széles kínálata uralja a magyar újautópiac prémiumrészét, a szent hármasból nálunk ők adják el a legtöbbet. Összesen 5786 darab új személyautót állítottak forgalomba tavaly, amivel övék a teljes torta 4,76 százalékos szelete.
Nézzük meg, hogy Európa (és nem csak az EU) melyik három országában a legmagasabb az új BMW-k vásárlása. Ehhez 2024-es, teljes éves adatokat használunk:
1. Luxemburg 11,5 százalékkal (5372 darab új BMW tavaly)
2. Belgium 11,25 százalékkal (50 428 darab, nem elírás: ötvenezer)
3. Svájc 9,11 százalékkal (21 803 darab)
Nézzük meg, hol a legalacsonyabb:
1. Észtország 2,33 százalékkal (555 darab)
2. Szlovákia 2,5 százalékkal (2210 darab)
3. Törökország 2,63 százalékkal (25 744 darab)




Természetesen nem darabszámokat hasonlítunk össze, habár elgondolkodtató, hogy például a velünk nagyjából azonos méretű cseh vagy portugál piacon összességében kétszer annyi új személyautó fogy, mint nálunk, de most úgy gondoltuk: százalékos arány szerint állítjuk fel a dobogókat.
Nézzük meg, hogy az egykori vasfüggöny innenső oldalán rekedt szomszédainkat és minket egy csoportba rakva mi a sorrend (a háború miatt Ukrajna hiányzik) az új BMW-k vásárlásánál.
1. Szerbia 5,16 százalékkal (1465 darab)
2. Magyarország 4,76 százalékkal (5786 darab)
3. Románia 3,24 százalékkal (4895 darab)
4. Horvátország 3,03 százalékkal (1926 darab)
5. Szlovénia 2,8 százalékkal (1484 darab)
6. Szlovákia 2,6 százalékkal (2210 darab)
Végül eláruljuk, hogy melyik európai országban fogy százalékosan közel annyi új BMW, mint nálunk: sosem találnátok ki, Svédországban. Ott 4,68 százalék, nálunk picit több, 4,76. Nemrég ebben a gazdag országban jártunk, és egy bár előtt az volt kiírva, hogy topless lányok ingyensört osztanak, megnéztük.

Pár éve belvárosi palotában nyitott szalont az egyik Mercedes-importőr
Mercedes
A mögöttünk lévő évtized kétharmadában a Mercedes vezette a hazai prémiumtrió eladásait, majd a BMW első magyar vezére megígérte a Vezessnek, hogy lenyomják őket, aztán így is lett. Tavaly második volt a stuttgarti márka 4,28 százalékos piaci részesedéssel, ami 5211 új személyautó forgalomba helyezését jelentette.
Az Audit azért hagyjuk ki cikkünkből, mert – ki tudja, miért – az elmúlt évtizedben eljelentéktelenedtek idehaza.
Vajon Európa melyik három országában a legmagasabb az Mercedesek vásárlásának aránya a saját újautópiacon belül?
1. Németország 9,19 százalékkal (hatalmas mennyiség, 259 011 darab)
2. Svájc 8,47 százalékkal (20 284 darab)
3. Luxemburg 8,3 százalékkal (3877 darab)
Nézzük meg, hol a legalacsonyabb:
1. Lettország 2,04 százalékkal (szerény 332 darab)
2. Horvátország 2,11 százalékkal (1337 darab)
3. Szlovénia 2,17 százalékkal (1150 darab)

A Mercedesnél is egy SUV, a GLC a legnépszerűbb Magyarországon
Természetesen most megmutatjuk, hogy a szomszédainkat és minket egy csoportba rakva, és arányait nézve, hol veszik a legtöbb új Mercedest.
1. Magyarország 4,28 százalékkal (5211 darab)
2. Románia 3,59 százalékkal (5430 darab)
3. Szlovákia 3,55 százalékkal (3133 darab)
4. Szerbia 3,19 százalékkal (908 darab)
5. Szlovénia 2,17 százalékkal (1150 darab)
6. Horvátország 2,11 százalékkal (1337 darab)
Ebből a mezőnyből egyértelműen kilógunk. Érdekes, hogy a nálunk nyugatiasabb, magasabb életszínvonalon élő szlovének és horvátok arányaiban feleannyi új Mercedest vesznek, mint mi. Végül leírjuk, hogy melyik európai országban fogy százalékosan annyi új Mercedes, mint nálunk: Spanyolország áll hozzánk a legközelebb a maga 4,45 százalékával (46 313 darab).

Na, ő vajon kicsoda a budai Porsche-szalonban?
Porsche
Sokszor hallottuk személyesen a márka Szerémi úti óriásszalonjában, hogy több új Porschét is forgalomba tudnának helyezni idehaza, csak hát ennyit ad a gyár. De azért persze importőrként lobbiznak, és ha megnézzük az elmúlt két évtizedet, nagyon magasra emelkedtek a számaik. Az 50-100 millió forint közötti kategória nyilván sokkal kisebb, de 361 új Porschével azért hazagurultak a honfitársaink tavaly, ami az újautópiac 0,3 százaléka volt.
Vajon Európa melyik három országában a legmagasabb a Porschék vásárlásának aránya a saját újautópiacon belül?
1. Luxemburg 2,65 százalékkal (1237 darab)
2. Ciprus 2,24 százalékkal (292 darab)
3. Svájc 2,11 százalékkal (5041 darab)
A legalacsonyabb adatok ezeket az országokat jellemzik:
1. Törökország 0,12 százalékkal (ez így is 1179 darab)
2. Görögország 0,2 százalékkal (275 darab)
3. Csehország 0,27 százalékkal (633 darab)




Biztosan mindenki kíváncsi arra, hogy a szomszédainkat és minket egy halmazba rakva (Ausztriát itt is kivéve a kalapból) arányait nézve hol veszik a legtöbb új Porschét.
1. Horvátország 0,66 százalékkal (420 darab)
2. Szerbia 0,53 százalékkal (152 darab)
3. Szlovénia 0,48 százalékkal (252 darab)
4. Románia 0,4 százalékkal (606 darab)
5. Szlovákia 0,34 százalékkal (304 darab)
6. Magyarország 0,3 százalékkal (361 darab)
Erre aztán nem lehet azt mondani, hogy Porsche-nagyhatalom lennénk, árnyalja ugyanakkor a képet, hogy nálunk gyógyíthatatlan gazdagember-betegség a szlovák/német/cseh rendszám. A 361 darab magyar rendszámos magyarországi Porsche-értékesítést jelent. Ennél jóval magasabb a valóság, lehet akár 400, 450, nem publikus.
Arányokat nézve hozzánk legközelebb Csehország áll 0,27 százalékkal (a miénktől alacsonyabb arány ott 633 darabot jelent), és egészen más egy főre jutó GDP-t.




Ferrari
„Akinek kevés pénze van, Porschét vesz, akinek sok, az Ferrarit” – mondta a kamerába az egyik nagyzoló (természetesen Ferrari-tulajdonos) magyar celeb. Másokat meg irritálnak az ilyen kijelentések, miközben a főváros egyes részein egyre gyakrabban pózolnak a 100-200 millió forint közötti olasz sportkocsik. Nem csal a látszat: évről évre látványosan növekszik a forgalomba helyezésük, tavaly 40 darab új Ferrarira került magyar rendszám, ami 0,03 százalék. Valószínűleg ennél jóval többre külföldi azonosító a magyar vásárló ellenére, egyértelműen német rendszámosakat látni Budapest belvárosában, nem ritkán magyar feliratos rendszámtartóval.
Kezdjük most is Európa legmagasabb arányú Ferrari-vásárlóival:
1. Németország 0,06 százalékkal (1827 darab)
2. Észtország 0,06 százalékkal (ami ott 14 darab)
3. Nagy-Britannia 0,05 százalékkal (940 darab)
Ezekben az országokban állnak forgalomba a legkisebb arányban, sőt itt már nem is arányokat nézünk, hanem számokat:
1–2. Szerbiában és Lettországban egyetlen egy új Ferrari sem állt forgalomba tavaly
3. Szlovákiában 1 darab
Ferrari-nagyhatalom vagyunk a régióban? A szomszédainkat és minket egy csokorba szedve ez a sorrend:
1. Románia 0,04 százalékkal (65 darab)
2. Magyarország 0,03 százalékkal (40 darab)
3. Innentől már nincs értelme százalékoknak, Horvátország 5 darab
4. Szlovénia 4 darab
5. Szlovákia 1 darab. Az is simán lehet magyar vevő.
6. Szerbia nulla.
Az új Ferrarik százalékos arányát nézve hozzánk legközelebb Belgium és Finnország áll, két kiemelkedően gazdag ország. Ha ismernénk a német rendszámos magyar Ferrarikat, előznénk őket.
