23 kilométernyi sáv felfestése, 11 560 köbméter kő és 34 368 tonna speciális aszfaltkeverék bedolgozása, 383 ezer köbméter föld megmozgatása után, nagyjából 16,3 milliárd forintból elkészült az AVL ZalaZone legújabb modulja. A 4450 méteres, nagysebességű oválpályán 250, esetenként 270 km/órás sebességig lehet tesztelni és fejleszteni különféle járműveket, legyenek azok teherautók, buszok vagy sportkocsik.

Ha mi nem, megcsinálja más

A minap a Vezesstől én jártam a megnyitón, ahol utasként végigdöngethettünk a 950 méteres egyenes szakaszokat összekötő, 1275 méter hosszúságú és 350 méteres sugarú köríves kanyarokból álló pályán. Az új pályaelem teljes koronaszélessége 22,5 méteres, ebből 3,75-3,75 méter jut az összesen négy, egyenlő szélességű sávra a 16 méteres aszfaltozott felületből.

10 fotó

Nagyságrendileg 40 millió eurós beruházás az oválpályás bővítés a ZalaZone eddigi költségein felül. A megnyitóünnepségen Palkovics László beszédében külön köszönetet mondott mások mellett Szíjj Lászlónak is, az új szakaszt építő Duna Aszfalt tulajdonosának a közpénzből megvalósított pályaelem megépítéséért.

Palkovics László megvilágította a beruházás egyik fő motivációját: a régión belül Csehországban, Romániában, Szlovákiában is döntő nemzetgazdasági tényező az autóipar, és ha nem hazánkban jön létre a maga nemében világszínvonalú létesítmény, akkor várhatóan megcsinálja más a közeli országok egyikében.

Helytakarékos a döntött falú kanyar

Hamar Zoltán, az AVL ZalaZONE ügyvezető igazgatója a bejárás előtti sajtóeseményen arról is beszélt, hogy a döntött oldalfalú kanyarok nélkül ebben a sebességtartományban csak annyira csekély ívű kanyarral volnának biztonságosan tesztelhetők az autók, hogy a ZalaZone a mostani 250 helyett akár 2000 hektárt foglalna el.

290 km/órával hasított egy Audi Zalában, legálisan 6

Összesen kettő van a világon az oválpályákat ívben aszfaltozó masinából. A vezérgép tulajdonképpen 15 kis sík aszfaltozó, sorba fűzve. A tízórás műszakokban 800-800 liter gázolajat evett meg a gépsor, plusz némi palackos fűtőgázt

A járműfejlesztőként több évtizedes gyakorlattal rendelkező, elismerten kiváló szakember a Vezess kérdésére válaszolva elmondta, hogy a 250-270-es maximális kanyarsebességgel az ügyféligények 99,5 százalékát ki tudják szolgálni, mert funkciós fejlesztéseket, például hirtelen kormánymozdulatokat igénylő kikerülési manővereket, az autógyártók akkor sem végeznek 300-350 km/órával, ha az autó képes ebbe a sebességtartományba felgyorsulni .

Az akár 400-450 km/órás végsebességű hipersportautók vizsgálatára amúgy is létezik pár más tesztpálya, például a Volkswagen Ehra-Lessien-i létesítménye Alsó-Szászországban, amely azért is épült a hidegháború idején az egykori NSZK és NDK határvidékén, hogy a kettévágott német országrészek közötti repüléstilalmi zónában bizalmas körülmények között mozoghassanak a prototípusok.

290 km/órával hasított egy Audi Zalában, legálisan 7

16,3 milliárd forintos állami beruházással valósult meg a tesztközpont új modulja

Veszélyes üzem 250 felett tesztelni

Nem véletlenül áll készenlétben FIA-minősítésű mentőcsapat a zalai létesítményben. A parabolika kanyarokkal összekötött új pályaelemen nagysebességű tesztek folynak, aminek a kockázatát sosem szabad félvállról venni. A tesztközpontról szóló alábbi beszélgetésben Hamar Zoltán a tesztelői munka veszélyeiről, a más helyszíneken előforduló, részben végzetes balesetekről is szót ejt. Ezt a podcastadást jó szívvel ajánlom minden autórajongónak.

A pályatest aszfaltja nem kiugróan érdes, mert a versenypályák még jobban tapadó, de gumizabáló felületével szemben a közforgalmú autópályák szimulációja az elvárás. Itt nem a gumiabroncsok kopása a kritikus, hanem a túlterhelésük a fő kockázat. A legnagyobb terhelést az ívkülső első gumiabroncs szenvedi el, ez terhelődhet és melegedhet túl először.

Mivel a haladási irány az óramutató járásával megegyező, hogy a gyorsforgalmi utak fel- és lehajtóinak megszokott közlekedési rendje itt is érvényesülhessen, a legnagyobb igénybevételnek a bal első kerék van kitéve.

Létezik hasonlóan fejlett tesztlétesítmény Európában, de csak az AVL ZalaZone áll nyitva külsős autógyártók, beszállítók előtt

Létezik hasonlóan fejlett tesztlétesítmény Európában, de csak az AVL ZalaZone áll nyitva külsős autógyártók, beszállítók előtt

A ZalaZone új ováljának különböző sávjaiban 21 és 180 km/óra közötti a semleges sebesség, az a tempó, aminél az autó oldalgyorsulás nélkül halad, mert a kocsira ható centrifugális és G erők kiegyenlítik egymást. Ebben az állapotban az autó elengedett kormánnyal is képes befordulni a maximum 47 fokos dőlésű falon.

V8, két turbó, közel a 300

Egy tesztmérnök mellett én is átélhettem egy RS6-os Audiban, milyen a nagysebességű pályán száguldani. Sofőrünk 200 körüli fordulókkal zúgott át a duplaturbós Avanttal a döntött kanyarokon, majd az egyenesekben a biturbó V8 megmutathatta pusztító erejét. 280-290-ig gyorsultunk a két parabolika között, amit magától értetődően, fölényes magabiztossággal produkált az autó.

290 km/órával hasított egy Audi Zalában, legálisan 9

Nem versenypályás az aszfalt érdessége, közforgalmú autópálya szimulálása a feladat. Az ívkülső első gumi terhelése a legnagyobb. Csak az óramutató járásával megegyezően használható a pálya, mert erre az irányra tervezték a védőkorlátokat, ebből az irányból igazolt a védőképességük

Mivel a felfestéseken kívül nincsenek fák, útjelző táblák vagy fényvisszaverő oszlopok a pálya mellett, amikhez a tempót viszonytani lehetne, a videó nem adja vissza teljesen a sebességélményt, ahogy a kérlelhetetlen V8 minden váltás után ránt egyet az autón és majdnem 300-ig gyorsul.

300 közelében a zalai oválpályán

a videó a hirdetés után indul

A nagysebességű modullal, a valós autópálya-szimulációt lehetővé tevő sztrádaszakasszal, a vezetőtámogató rendszerek életszerű tesztelését biztosító, különféle anyagú épületekből álló smart cityvel (okosváros) illetve a kiszolgáló létesítményekkel, műhelyekkel és tárgyalókkal a ZalaZone egész Európában egyedülálló lehetőségeket biztosít az autók fejlesztésére.

Erre nem érdemes rávágni, hogy de a BMW-nek is van hasonlóan korszerű és sokoldalú tesztlétesítménye a csehországi Sokolovban, mert ez éppoly kevéssé nyilvános és hozzáférhető más cégek számára, mint a Mercedes-Benz hasonlóan fejlett tesztcentruma.

Önálló egység a HSO (High Speed Oval)

Mivel a zalai tesztközpont működésének elmúlt nyolc évében talán két havas napon kellett szüneteltetni a munkát, az új ovál aszfaltrétege nem igényelt fűtést. A pálya önálló egység a tesztközponton belül, az iparág rendje szerint a HSO (High Speed Oval) nincs összekötve más egységekkel, a nagyon eltérő sebesség miatt ezek világszerte elválasztott pályaelemek.

290 km/órával hasított egy Audi Zalában, legálisan 10

Hamar letérdel a villanyautók akkuja, jól jön, hogy az oválpályán is van gyorssegély. A tank is gyorsan ürül, az RS6 átlaga 36,7 l/100 km volt a fedélzeti számítógép szerint, ami nem olyan sok 600 lóerőtől a padlógázas menetekhez képest

Mivel a pálya elsősorban személyautók tartóssági, akár 100 ezer kilométeres tesztjeiben kaphat főszerepet, a közutakkal szemben nem elsősorban a forgalom nagysága veszi igénybe a burkolatát. A felső aszfaltréteget az idő kezdheti ki, de a várt élettartama így is legalább 15 év lehet a zalai oválpályán, ahol tengelyterhelési és méretkorlátozás sincs.

Épült már itthon oválpálya

Bár jelenkori állapotában elszomorítóan messze van egykori dicsfényétől, a ZalaZone bővítése kapcsán fontosnak tartjuk megemlékezni hazánk másik, több mint három évtizede megvalósított döntött falú tesztpályájáról.

Szintén a Nyugat-Dunántúlon, de északabbra, Écs közelében épült meg a Rábaring az 1980-as évek második felében. A civil és katonai teherautók gyártásában jeleskedő Rába kezdte építtetni 1984-ben, 1988 őszén fejeződtek be az építési munkák. A teherautók és más járművek hűtésének, futóművének nagy sebességű tesztelésére tervezett oválpálya nem szimmetrikus: a Vancello.hu cikke szerint a 3670 méteres pálya egyik visszafordító kanyarjának átmérője 29, a nagyobbé 135 méteres.

290 km/órával hasított egy Audi Zalában, legálisan 11

Fontos eleme a Rábaring a magyarországi autós szubkultúrának. 2002-es képünk gyorsulási versenyen készült

Eleink a döntött visszafordítós oválon belül alakították ki a többi tesztfelületet, tehát a döntött falú, nagysebességű pálya körbeöleli a többi modult, például a menetdinamikai körpályát, a rázóköves szakaszokat, a vizes árkokat, a tengelyartikulációs betonhullámokat.

Érdemes megnéznetek, mennyi vizsgálatra adott lehetőséget a Rábaring

A Rábaring fontos eleme a magyarországi autós szubkultúrának is. Autós találkozókon, rali és gyorsasági futamokon kívül az ezredforduló után még rendszeresen voltak itt gyorsulási versenyek. Itt nemcsak az egymás melletti rajt lehetősége volt adott a párhuzamos versenysávokkel együtt, de elég a hely a klasszikus negyedmérföldes távú (kerekítve 402,34 méteres) gyorsulási versenyzésre is.

2002-ben én is jártam itt gyorsulási versenyen, ahol turbódízel Polsiki Fiat 126P-től nitrós C5-ös Corvette-en át a turbófeltöltős Ladáig volt mindenféle autó, köztük számos gyorsulásra kihegyezett, tudományos kipufogós Tabant 601 is.

Ha sikerül az autóipari ügyfeleket a Graztól másfél órányi autóútra eső pályára csábítani, a ZalaZone új moduljában aerodinamikai, emissziós és fogyasztási teszteken kívül az autók hőmenedzsmentjét és tartósságát is vizsgálhatják a világ vezető autógyártói illetve beszállítóik.

De ez a hely a civil autórajongók elől sincs teljesen elzárva. Ha más helyszínen meg sem közelíthető sebességű tréningen képeznéd magad, cikkünkben bemutatjuk, milyen itt a profi tesztmérnököknek kitalált, drifteléssel dúsított vezetéstechnikai oktatás.