Egy közlekedési balesetben összetört jármű sok mindenről mesél, 70-80 ezer darab sérült autó évente pedig óriási és érdekes tapasztalatmennyiség annak, aki alaposan átvizsgálja és beárazza őket. A Magyarországon leginkább járművizsgálatairól ismert DEKRA Expert ennyi biztosítós járművet vet górcső alá évente nálunk, legnagyobbrészt a biztosítók megbízásából, ezért kifaggattuk az ügyvezetőjét: mit tapasztalnak a kollégái? Szervizek, árak, ügyeskedések – sok mindent látnak, és sok mindennel találkoznak.
Árak
„Jelentős mértékben megemelkedett az autók kárértéke az elmúlt években” – mondja Márton Balázs ügyvezető. A kárérték az az összeg, amit a sérült jármű átvizsgálása után a DEKRA meghatároz optimális és lehetséges javítási költségként. A vizsgálataik végeredményeként papírra vetett kárérték növekedésének hátterében számos különféle tényező áll, „a szervizek munkadíjában például biztosan nagyobb az áremelkedés 50 százaléknál.”
Ötéves időszakot nézve jelentősen megemelkedett az autók karosszériaelemeinek, és különféle alkatrészeinek az ára is, minden cég a saját bőrén érzi az energiaárak elszabadulását, az Európában sajnos legmagasabb inflációt pedig minden állampolgár elszenvedi. A DEKRA Expert vezetője konkrét példákat is mond összegekkel a kérésünkre egyes gyakori javításokról.
A sérült autót tulajdonló ügyfelek és a biztosítók (anyagilag két ellenérdekelt fél) között objektív kívülálló harmadikként végzi a vizsgálatokat a DEKRA (Getty Images)
„A szélvédőcseréknek nagyon megemelkedett a költsége, egy-egy átlagos autónál jellemzően 300-400 forint is lehet, a drágább személyautóknál pedig 700-800 ezer forint is.” Ez a terület tipikus példája a szervizek munkadíjnövekedésének, ugyanis az elmúlt öt-nyolc esztendőben széles körben elterjedt vészfékasszisztensek, ilyen-olyan kamerák és érzékelők jelentős részét a szélvédő tetejére, középre, belülre helyezik a gyártók. Egy szélvédőcsere emiatt manapság sok esetben ezen érzékelők kalibárálása is, nem csak egy szimpla üvegcsere.
Sajnos az éghajlatváltozás is húsba vágóan érezhető pár éve a biztosítottak pénztárcáján, mondja Márton Balázs. „Régebben egy-egy nyári időszakra voltak jellemzőek a szupercellák miatt kialakult nyári jégverések, ezek száma manapság sokkal több. Márpedig ezek javítása kifejezetten drága, a kisebb felületet érintőek költsége is elérheti a 700-800 ezer forintot, a komolyabb munkák, nagyobb sérülések akár 2-3 millióba is kerülhetnek.
Melyik autómárka bírja jobban a jégverést, melyik kevésbé?
A sérüléseket javító vállalkozó csoportokba szedve elmondta a Vezessnek, hogy melyik márka kasznilemeze és fényezése hogyan reagál a jégre, közülük melyik bírja jobban a jeget, és melyik kevésbé. Fontos tanácsokat is ad az autósoknak az egyre gyakoribb jégkárokkal kapcsolatban.
Jégkár után. Van, hogy a fa és a ponyva sem véd (Getty Images)
Ügyeskedések
Többféle csalásfajtát említ Márton Balázs. A szlengben „szerelt autónak” nevezett módszer lényege, hogy donorautóból sérült alkatrészeket raknak a törött, biztosítónál bejelentett járműbe a magasabb kártérítés reményében. Van, hogy egyesek „eljátsszák” egy mondjuk sérülten, vagyis az ép autó áránál jóval olcsóbban vásárolt, törött jármű balesetét, így próbálva pénzt kihúzni a biztosítóból.
Ezekkel a bűncselekményekkel ellentétben sokkal gyakoribb, amikor a kispénzű átlagemberek próbálnak meg ügyeskedni egy-egy korábbi sérülés kifizettetésével. Mondjuk, amikor szembesülnek vele, hogy az idősebb, ezért olcsó autójuk értékéhez képest jelentős kiadás lenne a fényezés, a szélvédőcsere, vagy akár egy jégkár megjavíttatása.
„Miután szembesülnek a rendkívül magas javítási költségekkel, számolnak, és azt adja ki nekik a matek, hogy jobban jönnek ki, ha egy évre casco-t kötnek a sérült autójukra, majd a biztosító kifizeti így nekik a javítást. Egyesek közülük nem is feltétlenül tudják, hogy ez biztosítási csalás. Egyértelműen azt tapasztaljuk, hogy megnőtt az elmúlt években ez a fajta próbálkozás, egyértelműen csökkent ebben az értelemben a morál” – mondja Márton Balázs.
Akár milliós összeget is lehet spórolni egy új vizsgálati módszerrel
Az elektromos autók kínálatának és darabszámának növekedése és a használt példányok látványos árcsökkenése miatt behozott egyre több villanyautó egy új, illegális trükk születését eredményezte. A nepperek ezzel könnyen átverhetik a vásárlójelölteket, azonban az ügyeskedés ellen van orvosság: egy új vizsgálati módszer.
Getty Images
Mennyi autó sérül meg egy évben?
A rendőrségi statisztikák szerint évente nagyságrendileg 15 ezer személysérüléses közlekedési baleset történik Magyarországon (a tavalyi pontos szám 14 463). Ez a nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járókat összegzi, vagyis azokat, amelyeknél valószínűsíthetően nagyobb mértékben törnek össze az autók.
Habár ez a 15 ezres szám nagyjából stagnál hosszú ideje, a DEKRA tapasztalatai szerint egyértelműen növekszik a gazdasági totálkárra vett autók száma. Ezek azok a járművek, amelyeknél a kárérték akkora, hogy nem éri meg gazdaságosan (mert növekedett a helyreállítási költség) javítani a törött autót.
Arra a kérdésre, hogy összesen mennyi személyautóban eshet anyagi kár egy-egy átlagos évben, akár csak egy koccanás erejéig, vagy akár meghúzás erejéig, a hazai biztosítók a személyautó-állomány (4,2 millió darab) 2-4 százalékát mondják általános számként.
