„Heves zivatar valószínű, nagyobb méretű jég (2+ centiméter), erősebb kifutószél (80-110 km/órás), és felhőszakadás-szerű csapadékhullás kíséretében” – olvassuk napok óta az időjárás előrejelzésekben. Szinte csak annyi változik, hogy a Dunántúlon, az ország keleti, avagy középső részein aggódhatnak az autósok a milliós nagyságrendben a szabad ég alatt parkoló járműveik miatt.

A prognózisok szerint most vasárnap a főváros környékét nézte ki magának a vihar, a hírekben sorra szerepelt a „jégeső várható” rész. Kezdő autós ismerősöm hétfőn hívott „képzeld, hogy jártam” felütéssel. Az imádott kiskocsijának rosszat ígérő sorok olvasása után erősen tanakodott, mitévő legyen? Saját garázs hiányában hogyan kerülje el a jégkárt? Először gyalog járta végig a környékbeli utcákat olyan fákat keresve, amelyek alá beállva biztonságban tudhatja a kocsiját. Talált is egyet, begurult a sűrű lombozat alá féltett vagyontárgyával, de az elkövetkező egy órában tovább nyugtalankodott. Mi lesz, ha jég helyett csak a szélvihar és eső jön? Akkor a lehető legrosszabb helyen parkol, hiszen ágak szakadhatnak a kasznira.

Igaza volt: jégeső elől a fedett hely az ideális menedék, a fákat csavargató szélvihar elől a minél a szabadabb terület, ha már saját kuckója nincs a kedvencnek.

Végül elautózott a vészhelyzet miatt még ingyenes parkolást biztosító közeli bevásárlóközpont hatalmas mélygarázsába. Ez minden időjárásra biztos megoldás. Elvileg a vevőik járműveinek építették a pláza tulajdonosai, de saját garázs hiányában úgy gondolta, ennyi ingyen védelem estig belefér. Vett két BKV-jegyet, maszkot húzott, majd haza buszozott. Nos, kora estig vidáman sütött a nap Budapesten, időnként néhány felhőcske adott árnyékot, de egy csepp eső nem hullott az égből aznap, nemhogy jég. A boltok esti zárásakor visszabuszozott az üzletközponthoz, bepattant az autójába, és kisurrant az ég felé meredő sorompók alatt.

Továbbra is viharjelzés volt érvényben a főváros környékére, úgy döntött, a szabad ég alatt parkol, inkább kerüli a fákat.

Éjszaka arra ébredt, hogy hatalmas felhőszaladás veri az ablakait. A fene egye meg! Csak durva eső ez, vagy a jég veri szét az utca leginkább famentes részén parkoló autóját? Aggódva, méretes pocsolyák között sietett reggel a kocsihoz. Húúú…., semmi gond. A zivatar által tisztára mosott jármű mosolygott rá. Nem volt jég, itt és most ő megúszta!

Melyik autómárka bírja jobban a jégverést, melyik kevésbé? 1

Belga autósok védekeznek (Fotó: GettyImages)

Melyik autómárka bírja jobban a jégverést, melyik kevésbé? 2

Egyszerűbb, de kevésbé tuti módszer (Fotó: GettyImages)

Nem ússza meg mindenki, de nem tudni, mennyi autónak okoz kárt a jég évente

Minden egyes sérült jármű bosszúság a tulajdonosoknak, de az egyre gyakoribbnak tűnő szélsőséges viharok ellenére meglehetősen szerény számokat mondtak éves jégkárra a megkérdezett biztosítók szerkesztőségünknek. A három megkeresett cég közül kettő árult el konkrét számot: az Aegonnál 320 darab kárkifizetés volt jégeső okozta sérülés miatt 2019-ben, míg a K&H Biztosítónál ennyi sem.

„Az, hogy egy adott évben mennyi ilyen kárunk van, függ az éppen aktuális casco-állománytól, annak területi eloszlásától, és a jégesők mennyiségétől, valamint azok területi eloszlásától. 2019-ben a száz darabot sem érte el nálunk a jégkárok száma, ami a 36 ezer gépjárműkárhoz mérten elenyésző mennyiség” – nyilatkozták a K&H-nál.

Ezekből az adatokból és a tucatnyi hasonló biztosító számából kalkulálva maximum néhány ezerre tehető azon autósok száma évente, akiknek ugyan jégkárt szenved a tulajdonuk, de a cascójuk miatt nekik mégsem kerül plusz pénzbe a javítás. Mindhárom általunk megkérdezett cégnél alapból benne van a legolcsóbb havidíjas cascóban a jégkár kiegyenlítése, ennek fedezetére nem kell külön fizetni.

Csakhogy az országban futó személyautó-állomány nagyján nincs casco, a 3,87 millió járműből jelen állás szerint nagyjából 2,8 milliót csak a kgfb védi, ami viszont nem fizet a jégkárra és társaira. Kasznira esett faágra, a háztetőről tavasszal lecsúszott olvadozó hótömbre stb.

Innen nézve sajnos nincs arra vonatkozó adat, hogy országosan mennyi személyautó sérülhet meg a klímaváltozás miatt talán egyre gyakoribb, és jégesőt hozó viharok miatt. Erről a védtelen 2,8 millió autóról nincs adat.

Melyik autómárka bírja jobban a jégverést, melyik kevésbé? 3

Amikor a fa sem véd. A nejlon eleve nem a legjobb megoldás (Fotó: GettyImages)

Mennyi forint az átlagos kár, és mennyibe kerül a javítás?

Meglehetősen komoly összegeket mondtak a Vezessnek a biztosítók. A Groupamánál 350 ezer forint „körül mozogtak” az átlagkárok tavaly, a K&H-nál 380 ezer környékén, míg az Aegonnál „átlépte” az 500 ezret. Ahogy mondták, a kárkifizetés nagysága jellemzően nem a jármű értékétől függ, hanem a sérült felület nagyságától, és a jégeső intenzitásától, plusz az égből kéretlenül hulló jégdarabok méretétől. Cseresznye, dió, nagyobb szilva?

Konkrét esetekkel is alátámasztották állításukat, amikor arra kértük őket, mondjanak extrém magas kifizetésekre példákat. „A legmagasabb összegű kifizetést egy Land Rover esetében teljesítettük, közel 1,5 millió forint összegben. Az autónak szinte minden eleme megsérült, és sajnos volt olyan alkatrész, amit jégkárjavítási technológiával nem tudtak helyreállítani” – mondja a Groupama.

Ettől olcsóbb modellre fizetett ennél többet tavaly az Aegon. „Nálunk a legnagyobb kár egy Hyundai Tucsonban keletkezett tavaly, több mint 1,8 millió forint volt a kifizetés. A motorháztető, a tetőlemez, a kapcsolódó tetővázkoszorúk, a csomagtérajtó, az első és hátsó sárvédők és az ajtók is sérültek, azaz gyakorlatilag a jármű teljes karosszériáját  károsította a jégverés.”

Elmondták a Vezessnek, hogy ezen kívül további 5-6 esetben fordult elő náluk tavaly, hogy a jégeső okozta kár után meghaladta a kifizetés a 1,5 millió forintot. Egy jégkáros javításokat végző vállalkozó pedig azt árulta el nekünk, hogy a drága autók javítása jellemzően olcsóbb. Hogy is van ez?

Melyik autómárka bírja jobban a jégverést, melyik kevésbé? 4

Így néz ki a 1,5 millió forint feletti jégkár

Melyik márka bírja jobban a jeget, és melyik kevésbé?

„A fényezés nélküli horpadás javítás (angolul PDR – paintless dent repair) egy olyan eljárási folyamat, amely során a technikus ködösített LED lámpa fényében (így láthatóvá válik a festés textúrája) speciális, direkt erre a szakmára készített pálcákkal, apró és pontos nyomásokkal “kimaszírozza”, vagy ragasztott műanyag gombák segítségével “kihúzza” a horpadásokat, annak függvényében hogy az adott elem alulról hozzáférhető-e. Bármelyik módszert használjuk, a végeredmény garantáltan lenyűgözi majd Önt” – ajánlja magát a honlapján a Top Repair nevű cég.

Költséghatékonynak mondják a modern módszerüket, mert állításuk szerint a hagyományos lakatos-fényező műhely áraihoz képest náluk akár 60 százalékos megtakarítással is számolhat az ügyfél, akinek fényezés hiányában nem csökken az autója értéke sem.

Mikor megkérdezem Varga Lászlót, a cég résztulajdonosát a konkrét áraikról, gyakorlatilag három nagy csoportba sorolja a javítandó autókat. A saját kétkezi tapasztalatairól beszél jellemzően általánosítva.

Szerinte könnyebben, kisebb odafigyeléssel és jobban javíthatók a jégverte BMW-k, a Volkswagenek, az Audik, a Mercedesek és Volvók. Keményebb lemezből készül a kasznijuk, amely akár probléma is lehetne a javításnál, de megfogalmazása szerint „jobb az emlékező-képessége” ezeknek a lemezeknek, bátrabban hozzá tud állni ezen márkák javításának, így általánosságban olcsóbbnak mondja a javításukat. A fényezésük is jobb, narancsosabb, ami jobban elnyeli a nyomokat.

Tapasztalatai szerint a másik véglet a Hyundai, a Mazda és a Honda vékonyabb, ezért sérülékenyebb lemeze. „Mélyebbek a sérülések, nehezebben javíthatók és sokkal óvatosabban, nagyobb koncentrációval kell kezelni ezeket a lemezeket” – állítja.

A két csoport közé sorolja az egyébként többnyire vékony lemezből épített Suzukikat, Opeleket, Skodákat és Fordokat. „Az Ignisnek például szinte papírvékony a sárvédője, mégis jó dolgozni vele, ahogy ezekkel a márkákkal általában, mert kezelhető a lemezük.”

Mégis, mennyibe kerül a javítás?

Természetesen a sérült felület nagysága, és a horpadások mélysége befolyásolja elsősorban a javítási költségeket a fenti „márkajellemzők” mellett, és az is befolyásolja, hogy kell-e bontani a javításhoz. Mondjuk tetőkárpitot, hogy alulról is rásegítsen a technikus a nyomok eltüntetésére. Varga szerint mondjuk egy tetőnél a 20-40 ezer forintos javítástól akár 250-300 ezer forintig terjedhet az ár.

De mennyi az átlag, ha sérült a motorháztető, a tető és a csomagtérfedél szedánról beszélve?

„Tíz esetből nyolcnál 150-200 ezer forint az átlagos javítási költség 2-3 centis jég okozta sérüléseknél. Ha ennél nagyobb darabok okoztak kárt ezen a három kasznielemen, akkor 250-300 ezer forint.”

Ön hogyan védi az autóját?
Csak a casco.
24% (849)
Varázsszőnyeg.
11% (380)
Saját garázs.
46% (1657)
Futok a kocsihoz, ha kell, és menekülünk.
19% (676)