Pár hete, a most épülő vasúti összekötő, illetve leendő Galvani híd kapcsán végignéztük a háború után épült budapesti Duna hidakat. Akkor az Árpád hídnál szakadt meg a fonal, így most innen folytatjuk. Illetve pontosabban a sorban következőtől, a Petőfi hídtól.

Petőfi híd

1933–1937 között építették a Petőfi hidat, amelynek a pesti és budai körút déli szakaszai villamos- és gépjármű-forgalmának Duna feletti átvezetése volt a feladata. Hossza 378 méter, szélessége 25,6 méter, 2×2 sávos, középen pedig két villamosvágányon zajlik a nem kis forgalom. Építésekor itt alkalmaztak Magyarországon először nagy méretű vasbeton keszont – alul nyitott szekrényt, melyet főleg víz alatti építkezésnél, alapozásnál használnak. Ez veszi körbe a munkaterületet, belőle sűrített levegővel szorítják ki, tartják távol a vizet, a kitermelt anyagot zsiliprendszeren keresztül hozzák a felszínre, és a munkások is így közlekednek, váltják egymást – és a Duna fenekére süllyesztett keszonból élő rádiótudósítást is közvetítettek. 

Budapest hídjai – az öregek 1

Petőfi híd, Haditengerészeti Hősi Emlékművel – Fortepan / Kellner Ludwig

Az elkészült híd feltűnően karcsú, és átadásakor a járdáktól és az úttesttől eltérő magasságban vezetett 1-1 méter széles kerékpárút is volt rajta, amit az 1979-80-as felújítás során szüntettek csak meg. A háború vége felé a Petőfi hidat is felrobbantották a visszavonuló németek, a hídroncs darabjait 1946 nyarától a jégzajlásig sikerült kimenteni a folyóból. 1952-re végeztek a híd újjáépítésével, és azóta szürke a korábban kékre mázolt Petőfi híd. A felújítás során a budai hídfőnél lévő császári és királyi Haditengerészet emlékművét, amely a fiumei világítótorony másolata volt, nem építették újra.

Legutóbb 1996-ban történt nagyobb javítás a hídon, akkor a budai mederpilléren található mozgó saruk beszorultak, aminek a szerkezet felpúposodása és a pillér elmozdulása lett a következménye. A szorult sarukat éjszakai műszakokban, négy darab 400 és tizenkét 1000 tonnás sajtó segítségével cserélték ki, úgy, hogy közben nem korlátozták a híd forgalmát. 

Erzsébet híd

Ugyan a felsorolást a II. világháború környékén szakítottuk meg, mármint a hidak építési idejét figyelembe véve. Aki képben van a budapesti hidak történetével kapcsolatban, az már szólhatna is, hogy de mi van az Erzsébet híddal? Az miért maradt ki az előző, a háború után épült hidakat felsoroló részből, hiszen az Erzsébet híd is aránylag új, 1964-ben épült. Mármint az új, mert volt a helyén egy másik, 1902 és 1945 között. Viszont az igaz, hogy a többi felújított híddal ellentétben az Erzsébet hidat teljes egészében újra kellett építeni. Fontolgatták azt is, hogy új vonalvezetéssel egy vadonatúj híd legyen helyette, de végül mégis eredeti helyén épült meg a jelenlegi Erzsébet híd, de a régiből a pilléreket mégis megtartották, így talán megszavazhatjuk, hogy az eredeti születésnapját vegyük figyelembe. Az 1961 és 1964 között épült híd 10 méterrel szélesebb lett elődjénél, ami a függesztőkábeleken kívül elhelyezett járdának köszönhető. Formáját a kölni Mülheimi hídról mintázták, és eredetileg 2×2 sávos volt, a híd közepén pedig villamos járt.

Egymás mellett a régi és az új Erzsébet híd. Neked melyik tetszik jobban?

Budapest hídjai – az öregek 2
Budapest hídjai – az öregek 3

Fotó: Fortepan / Mészöly Leonóra (1929) – Tóth Károly dr. (1969)

A villamosforgalom azonban nem tett jót a híd szerkezetének, így a 2-es metró átadása után fokozatosan nullára redukálták a hídon átmenő villamosok számát, a legutolsó villamos ’72 év végén haladt át az Erzsébet hídon, amelyről csak 1975-ben távolították el a síneket. 2009 novemberében fémhalogén-lámpából, fénycsőből és LED-es lámpából álló díszkivilágítást kapott a híd, a költségek közel felét a japán állam állta. Az apropót az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 140., valamint a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50. évfordulója adta, és a képbe úgy jött az Erzsébet híd, hogy a névadó Sissy volt akkor Magyarország királynéja, amikor megszületett a két ország közti első diplomáciai kapcsolat.

Van még egy vidám részlete is az Erzsébet hídnak, mégpedig egy lyukkamera, vagy sokkal arisztokratikusabban csengő nevén camera obscura. Ez egy apró lyuk, amelyen keresztül a lenti forgalom képe a híd pilonjainak kereszttartó elemeiben lévő vízelvezető nyíláson át vetítődik a szerkezet belső falára. Nagyjából így:

Szabadság híd

Az 1896-ban, harmadik közúti átkelőként épült Szabadság híd Budán a Szent Gellért tér, Pesten a Fővám tér között vezet át a Dunán, a Kiskörút folytatásaként. Építését 1894-ben kezdték, és 1896 augusztusában fejezték be. A hidat Ferenc József jelenlétében – aki az utolsó szegecset maga verte be, de persze senki ne gondolja, hogy ingujjra vetkőzve, irgalmatlan pöröllyel csépelte az utolsó szegecset, csupán egy gombot nyomott meg, ami a sűrített levegős kalapácsot vezérelte  – 1896. október 4-én adták át, majd az uralkodó nagy kegyelmében hozzájárulni méltóztatott, hogy róla nevezzék el.

Budapest hídjai – az öregek 5

Az ezüstszegecs hűlt helye

A villamosvágánnyal, elektromos és gázlámpákkal ellátott híd 1945 januárjáig állt eredeti állapotában, majd a német csapatok ezt is felrobbantották. Újjáépítése 1946 júliusáig tartott, az akkor anyag- és forráshiány miatt egyszerűbb elemekre cserélt középső rész rehabilitációjára pedig 2009-ig kellett várni.

A látványos LED-es világítást is ekkor kapta a Szabadság híd, amely a háború után festékhiány miatt szürke volt, eredeti zöld színét csak 1986-ban nyerte vissza. Könnyen megmászható szerkezetén nyáron, jó időben fürtökben ücsörögnek helyiek és a turisták vegyesen, és 15 évvel ezelőtt még őrült éjszakai hajtányversenyt is rendeztek a lezárt híd villamosvágányán. 

Margit híd

A második legöregebb budapesti dunai híd a Margit híd, amely 20 évvel a Szabadság híd előtt készült el 1876-ban, francia tervek alapján. Az eleinte a Margit-szigetet nem érintő híd csak a budai és a pesti részt kötötte össze, de végül 1900-ban megépült a szigeti szárnyhíd is, amely egyedüli hídnyílásként vészelte át baj nélkül a háborús pusztítást. 

1879-től lóvasút is közlekedett a sínek mellett fakockákkal burkolt hídon, amelyet 1894-ben villamos váltott, időközben több kisebb javítást is megélt a híd, de a megnövekedett forgalom, terhelés miatt halaszthatatlanná vált az 1935-ben megkezdődött kiszélesítés, átépítés. Ekkor kerültek a híd közepére a villamosvágányok, és ekkor cserélték le a korábbi fapallós járdát aszfaltosra, és az elektromos világítást is átalakították. A háború vége felé a tervezettnél hamarabb robbant fel a már aláaknázott Margit híd, a déli csúcsforgalom közepén, rengeteg áldozatot követelve. A vizsgálatok szerint a hídon a német utászok épp a robbanótöltetekbe helyezték be a robbanófejeket, amikor a hibás gázvezeték, vélhetően egy cigarettától, begyulladt. Az meg sosem jelent jót egy aláaknázott hídon.

Budapest hídjai – az öregek 8

Bár a szerkezet sokat változott, ez nem nagyon látszik rajta – Fortepan / Ludovika

Újjáépítése során kis híján betonhídként született újjá, de végül a kiemelt híddarabokból ismét acélhíd lett, bár az új híd szerkezetében nagyon eltér az eredetitől, de ez ránézésre nem tűnik fel az átlagembernek, külsőre nagyon hasonlít a szélesített, nagyobb teherbírású új változat az eredetire. 

Legutóbb 10 évvel ezelőtt szépült meg a Margit híd, akkor hosszú hónapokig nyögte a főváros a különböző lezárásokat, korlátozásokat, de megérte, a felújított híd szélesebb forgalmi sávokat kapott, nőtt a járdák szélessége és kerékpárút is létesült a hídon, amelynek megjelenését igyekeztek a háború előttihez a lehető legjobban közelíteni. 

Széchenyi Lánchíd

A legöregebb állandó budapesti Dunai átkelő az 1849 végén átadott, közel 10 éven keresztül épült Lánchíd. A háború ezt sem kímélte, az újjáépített, némileg kiszélesített hidat az eredeti avatás 100. évfordulóján adták át újra a forgalomnak. De ne szaladjunk ennyire előre. A 380 méter hosszú, még az újjáépítéskor kiszélesített formájában is a legkeskenyebb forgalmi útpályával rendelkező budapesti dunai híd Széchenyi álma volt, amit – manapság már felfoghatatlan módon – rendesen megtámogatott saját zsebből is. Hogy mekkora erőfeszítést igényelt akkoriban egy hasonló vállalkozás, érdemes belegondolni, hogy csupán a pillérek alapozásához épített jászolgáthoz szükséges 4000 darab 38×38 cm-es, 20-22 méter hosszú fenyőcölöp leverése két évig tartott és volt, hogy egyszerre 800-an is dolgoztak a hídon.

Budapest hídjai – az öregek 10

A látszat ellenére ez nem a lerombolt, hanem a még meg sem épült Lánchíd Fortepan / Magyar Bálint

A munkálatok a szabadságharc alatt lelassultak, a híd mindkét fél céltáblájára felkerült, többször akarták felrobbantani, de komolyabb sérülés nélkül megúszta ezt az időszakot is. Közben az építés alatt álló hidat, már ha korlátozottan is, de használták, januárban a Debrecenbe szállított szent koronát vitték át rajta, később katonák keltek át rajta, hol egyik, hol másik irányba, míg júliusban ki nem adták a parancsot a híd befejezésére. A szabadságharc leverése után 1849 végén Haynau avatta fel az új hidat, az aktust a magyar fél részéről érthetően szerény lelkesedés és részvétel kísérte.

Jelenleg ismét ráférne a Lánchídra egy alapos felújítás, amit évek óta halogatnak. Ha minden igaz, akkor a BKK már aláírta a szerződést, amely szerint a felújítást nagyjából 2023 végére fejezik be. A tervek szerint a hidat másfél évre, nyártól zárják majd le, feltéve, hogy a járvány sok máshoz hasonlóan nem tesz keresztbe ennek is.  

Neked melyik a kedvenc budapesti hidadad?
Megyeri híd
7% (48)
Árpád híd
3% (21)
Margit híd
9% (64)
Lánchíd
35% (242)
Erzsébet híd
14% (96)
Szabadság híd
23% (158)
Petőfi híd
3% (18)
Rákóczi híd
6% (39)