Igen nagy visszhangja volt annak a nemrégiben történt coloradói esetnek, amikor a Google navigációja a leggyorsabb utat ajánlva egy járhatatlan földútra terelt több tíz autóst. Azonban nem kell Amerikáig menni ahhoz, hogy hasonló eseményben legyen részünk. Elég volt a GPS utasításait követve a kilométerszámot tekintve a legrövidebb úton megközelíteni Budapestről a Somogy megyében található Kastélyosdombót. Az aprócska település előtt bő harminc kilométerrel azonban a navigációs rendszer javaslatára letértünk a főútvonalról.

Eleinte úgy tűnt, hogy az alternatív útvonal jónak tűnik. A Google Utcakép funkciójával ellenőrizve a szakaszt egyáltalán nem tűnt veszélyesnek az útvonal, azonban a keresőóriás feltérképező autója épp azon a pár száz méteres szakaszon nem járt, ahol megtörtént a baj.

Miért utaztunk Kastélyosdombóra?

A Vezess is részt vett a negyedik alkalommal megrendezett Soproni Sörrallyn. A feladat az volt, hogy minél rövidebb úton jussunk el Budapestről Sopronba Kastélyosdombó érintésével, ahol megtekintjük a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a helyiek által közösen gondozott komlóültetvényt.

Az út során megismerkedtünk a növénnyel, hogy milyen szerepet tölt be a magyar söriparban, és milyen pozitív hatással van a hátrányos helyzetben lévő település életére a kis farm.

Mint kiderült, nem véletlenül nem hajtott be a Petőfi Sándor utcába az autó Patosfán. Az eleinte még murvás földút a fák közé érve egyre nyálkásabb lett, mígnem már csak egy nyom maradt, ahol elment az új Volkswagen Golf.

Aztán bekövetkezett, amit nem akartunk: elakadt az autó. Se előre, se hátra, csak a sarat, majd az agyagos vizet pörgette a jobb első kerék. Oly közel, s mégis oly távol voltunk a sikertől, de egyedül nem tudtuk leküzdeni az akadályt, mely a két nappal azelőtt hullott csapadék miatt keletkezett.

Saras lett a Golf

Szerencsére a helyi erők egy MTZ 50-es traktor segítségével kihúztak bennünket a pácból. A traktoros férfi elmondása szerint heti rendszerességgel elakadnak autósok az úton, így nem is neheztelt ránk, amiért raboltuk az idejét. Emiatt nem jutottunk el Kastélyosdombóra, és nem láthattuk személyesen az akár háromméteresre is megnövő növényeket. Sopron felé vettük az irányt, ahol még többet megtudtunk a Heineken érdekeltségébe tartozó Soproni sörről.

Komlóültetvény Kastélyosdombón. Ezt sajnos nem láthattuk saját szemünkkel

Ezért kerül komló a sörbe

A komoly múltra visszatekintő sörgyár italai majdnem teljes egészében magyar alapanyagokból készülnek. Már csak a komló hiányzik ahhoz, hogy 100%-ban magyar sörről beszélhessünk, azonban ehhez még biztosan kell jó pár év. A Kastélyosdombón található néhány hektáros ültetvény a magyar komlótermesztés legnagyobb részét adja. Ez az arány még nagyobbra nő majd, miután állami segítséggel tovább bővül majd a megművelhető terület mérete.

A Soproni sörgyár tűzfalát díszítő alkotás. Közel 130 éve készül itt sör

Amellett, hogy a komló ízesíti a sört, a növény tobozában található gyanta antiszeptikus hatású: meggátolja a rohasztó baktériumok fejlődését. A növényből a sörbe kerülő alfasav miatt kell sötét üvegben palackozni az elkészült nedűt – ha nem így tennénk és nem védenénk meg a sört, a napfény hatására egy olyan molekula jönne létre, melytől büdös lenne az ital.

Annak ellenére, hogy a magyarokat inkább borfogyasztóknak gondolják, a sörfőzésnek is komoly hagyományai vannak. Már az Árpád-házi királyok idejében is készültek sörök, a török uralom idején pedig rendkívüli módon elszaporodtak a sörfőzdék – Besztercebányán hetven is működött 1652-ben.

A komló jelenlegi helyzetéről sokat elárul, hogy jelenleg mindössze öt hektáron termesztik a növényt Magyarországon, miközben az 1980-1990-es években még 500 ezer hektár földterületen növekedett a söralapanyag. A kastélyosdombói ültetvény nem csak ezt a kultúrát szeretné feléleszteni, de az Ökumenikus Segélyszervezet segítségével a rossz helyzetben lévő lakosoknak is jövőképet ad. A szervezet a falu legnagyobb munkaadója, és a Heineken piaci áron vásárolja fel a komlót az emberektől, így biztosítva a megélhetésüket.

A magyarok igen sok sört megisznak: tavaly 6,29 millió hektolitert vásároltak a magyarok, ez fejenként 128 üveges fogyasztást jelent éves szinten. Az utóbbi években a kézműves és az ízesített sörök egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, de még mindig a közismert márkák termékeit vásároljuk leginkább.

Forrás: Vezess