Kedves Autós, Motoros, Kamionos Barátunk!

Először is elnézést kérünk az összes eddigi kioktató, sértődött, buta, fensőbbséges és kisstílű reakciónkért, amit akár a sajtón keresztül, akár közvetlenül, egy-egy gyorshajtással kapcsolatos ügyintézés során munkatársainktól kapott. Sajnáljuk, ha megbántottuk, lekezeltük vagy semmibe vettük, az adófizető polgárok által fenntartott közintézményhez képest bunkón reagáltunk, kérem, nézze el nekünk! Egy 48 ezer fős szervezetben az országot általánosan sújtó munkaerőhiány közepette sajnos nem mindenki és nem mindig alkalmas arra, hogy kellő tapintattal kezelje az ügyfélpanaszokat; még azok a munkatársaink sem, akiknek ez dolguk lenne.

Másodszor: szeretnénk kijelenteni, hogy a Rendőrség sebességmérési gyakorlatának nem a bírságösszeg növelése a célja. A bírságok nem a Rendőrséghez folynak be, a bírságolások számának és a bírságok összegének nagysága nem szempont a sebességméréseink tervezésénél. Az igaz, hogy a végeken vannak olyan rendőri vezetők, akik számára a kollégáink által kiszabott bírságok száma vagy összege valamiféle teljesítménymérő érték, de higgyék el: nem ez a normális, a rendőri vezetés küzd ez ellen a szemlélet ellen.

Harmadszor: nem igaz, hogy a Rendőrség szándékosan sunyin, a közlekedésszabályozás hibáit kihasználva, értelmetlen táblákhoz beállva szándékozna agyonbüntetni a közlekedőket. Tudjuk és értjük, hogy a teljesen kaotikus, beteg hazai szabályozási környezetben lehetetlen betartani az összes közlekedési szabályt, sőt: ezeket mi magunk sem tartjuk be. A rendőrök sem mennek 60-nal tízkilométereken át a végtelenbe nyúló útépítések néptelen “munkaterületein”, a rendőrök sem mindig tolják végig 50-nel a Budaörsi út indokolatlanul visszaszabályozott szakaszait, és a rendőrök is kihasználják az “objektív felelősség” nevű virtigli magyar kibúvó lehetőségeit.

Negyedszer: apropó objektív felelősség. Kedves Járművezetők: tudjátok meg, hogy a fix és mobil VÉDA-pontokon a traffipaxokat úgy állítjuk be, hogy azok az objektív felelősségi szabályozáshoz illeszkedjenek, vagyis a lakott területen belüli 50-es korlátozás mellett a műszereinket 69 km/h-ra, országúton 90 helyett 109 km/h-ra, autópályán pedig 130 helyett 154 km/h-ra állítjuk. Ez azt jelenti, hogy aki mindig úgy autózik, hogy lakott területen nem megy gyorsabban (személyautóval)  óra szerint 70-nél, országúton 110-nél, autópályán 160-nál, az a büdös életben nem fog tőlünk gyorshajtási csekket kapni. Most tegye a kezét a szívére minden autós: ez nem elég jó deal így? Aki Ausztriában az ott engedélyezett országúti 100 helyett 105-tel, az autópályán legális 130 helyett 135-tel megy, simán belefuthat egy fix traffiba vagy egy radarpisztolyos rendőrbe, és fizetheti a 20-30 eurót. Nálunk pedig gyakorlatilag teljes biztonsággal gyorshajthat az említett határokon belül.

Ötödször: tudjuk, hogy van WAZE, hogy vannak traffipaxdetektorok. Mindenkit arra biztatunk, hogy használják is ezeket! A sebességmérések helyszíneit igyekszünk úgy kiválasztani, hogy azok valóban veszélyes helyeken lassítsák a forgalmat, illetve hogy ezeken a pontokon azokat a semmivel sem törődő járművezetőket bírságolhassuk meg, akik képtelenek még arra is, hogy legalább ott lassítsanak, ahol köztudomásúlag szoktunk mérni. Nem zavar minket, ha villognak egymásnak, és jelzik, hogy lassítsanak a szembejövők, hiszen a célunk a sebességméréssel pont az, hogy mindenki tartsa be legalább az objektív felelősség által kijelölt sebességhatárokat!

És végül, hatodszor: az utóbbi napokban nagy vihart kavaró ügy, a kötelező előzetes bejelentés nélküli helyszínen megvalósított és mozgó járműből végzett sebességméréseinkkel kapcsolatban a közlekedők számára fontos információk a következők: nem célunk a teljesen értelmetlen korlátozásokba véletlenül beszaladók, a forgalom természetes dinamikáját tartó járművezetők terrorizálása. Célunk, hogy aki annyira nem képes odafigyelni a járművére és a környezetére, hogy nem veszi észre a nyomába eredő, a szélvédő mögött jól látható kamera- és villogóerdőt viselő civil autónkat, vagy aki olyan extrém módon tolja túl a sebességet, hogy komolyan veszélyezteti a többi közlekedőt, ne úszhassa meg a közveszélyes viselkedést a lassításokkal a fix traffik előtt. És persze az is célunk, hogy az M1-esen, M3-ason, M5-ösön kóválygó alvó török kamionosokat, 150-nel tépő, ide-oda csapkodó utánfutós bolgár autószállító trélereseket is legyen esélyünk időben kiszúrni a mozgó egységekkel, ne csak a forgalomfigyelő kamerákon át nézzük, ahogy egy-egy ilyen csodalény egyszer csak megöli magát és még pár közlekedőtársát.

Tisztában vagyunk vele, hogy a gyorshajtás, pláne önmagában közel nem olyan mindentvivő oka a baleseteknek, ahogy azt az általunk készített statisztikák láttatják – ugyanakkor nagyon fontos tudni, hogy a sebesség emelkedésével egyre durvul a mobilozás, csúszós úton benézett kanyar, jobbkezes kereszteződés előtti elbambulás miatt bekövetkező baleset következménye. Nem azért nem szabad száguldozni, hogy ne legyen baleset, hanem azért, hogy ha mégis lesz, akkor se haljon meg ott és akkor mindenki, aki belekeveredik! És hát igaz, ami igaz, a legegyszerűbben, legjobban bizonyíthatóan a gyorshajtást tudjuk figyelni. Ezért foglalkozunk ennyit ezzel a dologgal, még ha ez olykor bosszantó is a túlszabályozott hazai úthálózaton. De szándékunk az, hogy szolgálunk és védjünk a sebességméréssel is! Balesetmentes közlekedést kíván minden magyar autós igaz barátja, a:

Rendőrség


Háttér: