Itt van például az új, tisztán elektromos hajtású Hyundai Kona Electric. Még az olcsóbb verzió akksija is irdatlan mennyiségű energiát tárol: 39,2 kWh-s a telep. A csúcsmodell viszont a maga 64 kWh-s akkumulátorával egy töltéssel vegyes üzemben 3-400 km-t is képes megtenni (a hivatalos adat 470 km).

Eddig nincs is semmi baj: a gond ott van, ha kiautóztuk a 3-400 kilométerünket, ami azért nem extrém nagy táv (alig egy Budapest-Miskolc út oda-vissza), majd este hazaértünk, és reggel ismét szeretnénk elindulni egy hosszabb útra. Teccenek tudni, mennyi idő alatt tölt fel az autó egy otthoni átlagos, 16 amperes 230 voltos konnektorról? Nos: a maximális teljesítmény, amit erről a dugaljról le lehet venni, 3,68 kW. És erről még lejön a töltési veszteség, ami a külső hőmérséklettől és egyéb dolgoktól függően 10-20%. Vagyis ha szeretnénk mind a 64 kWh-t beletenni a Konába, alsó hangon 16 óra töltéssel kell számolnunk. Ráadásul sokaknál ennyi sincs csak gyengébb 10 A-s hálózat. (Csak emlékeztetőül, a Watt, mint teljesítmény a feszültség (volt- V) és az áramerősség (amper – A) szorzata, a Wh pedig az adott idő alatt használt vagy tárolt energia mennyisége)

Ez bizony probléma: mit tehet az, aki többet autózik egy nap, mint amennyit éjszaka vissza tud tölteni otthon, a garázsában az autójába? Csak egy dolgot: valamiféle gyorstöltőt kell telepítenie abba a garázsba.

A Hyundai saját márkás falitöltője

Idilli gyári sajtófotó: otthon tölti elektromos BMW-jét a Modern Ember

Benzinnel egyszerűbb az élet

Míg a Hyundai a maga 64 kWh-ját egy 3-400 kilogrammos akkumulátortömbben tudja csak elcipelni, benzinből ugyanennyi energiát egy tízliteres kannában is el lehetne vinni. A benzin energiatartalma ugyanis 11,9 kWh/kg, és mivel a benzin sűrűsége kb. 0,75 g/cm3, egy liter benzinben kb. 9 kWh energia található, azaz kb. hét liter benzinben ott a Kona akkujának összes ereje. Az egyenletet persze még finomítani kell: a benzinmotor rossz, még a legkorszerűbb motoroknál is alig 35% körüli hatásfoka miatt ennek a hét liternek az energiája jórészt hővé alakul üzem közben, tehát igazából húsz liter benzinből tudunk nagyjából ugyanannyi kilométert megtenni, mint a Hyundai akkujának lemerítésével. Nahát, mitteszisten, húsz per négyszáz az öt: száz kilométerenként öt liter, az pont egy takarékos kisautó fogyasztása. Jól számoltunk.

És ugye, mennyivel gyorsabb húsz liter benzint betölteni a tankba, mint akár a legdurvább, 100 kW-os gyorstöltővel feltölteni a Kona akkumulátorát? Hát egyebek mellett ezért sem terjednek olyan gyorsan az elektromos autók, mint ahogy a CO2-emissziós problémák vagy a nagyvárosok levegőminősége miatt terjedniük kellene.

Villámtöltő: otthonra felejtős

Az igazán nagy teljesítményű, az eredeti DC Fast Charger helyett szép (tényleg szép) magyar kifejezéssel villámtöltőként emlegetett egyenáramú gyorstöltő az a szerkezet, ami lehetővé teszi, hogy az elektromos autó valóban többé-kevésbé alternatívája lehessen a belső égésű motoros kocsiknak hosszú távon is. Már Magyarországon is van terv és csigalassan, de haladó infrastruktúra-fejlesztés arra, hogy ezek az 50-100-150 kW csúcsteljesítményű töltők az ország teljes területét lefedő hálózatot alkossanak. Az autópályák melletti benzinkutakhoz, elővárosi bevásárlóközpontokhoz telepített gyorstöltőkkel így realitás lehet bárhonnan bárhová bármikor eljutni elektromos autóval úgy, hogy a kocsi és a töltő képességeitől függően 10-20-30 percenként be lehessen “tankolni” 100 km-nyi hatótávot az elektromos autó akkujába. (Van már szabványos 350 kW-os gyorstöltő is, viszont még nem igazán van olyan elektromos autó, ami ne olvadna el egy gőzölgő fémtócsává, ha ráeresztenénk ezt a borzasztó teljesítményt.)

ChaDeMo 50 kW-os gyorstöltő: akár a neten is megrendelhetjük Kínából, de még így is minimum 5000 dollár egy darab

Viszont ilyen gyorstöltőket otthonra, saját használatra beállítani iszonyú drága, a szükséges elektromos hálózati kapacitásigény miatt pedig a legtöbb lakóingatlanhoz telepíteni gyakorlatilag lehetetlen is lenne. Egy 50 kW-os ChaDeMo gyorstöltő (a japán és dél-koreai e-autók szabványa) még közvetlenül Kínából, mindenféle EU-s biztonsági hitelesítés nélkül, az alibaba.com-ról rendelve is ötezer dollár, közel másfél millió forint, a működéséhez szükséges, ipari léptékű elektromos hálózat bővítés költsége otthonra pedig végképp szürreális volna. Egy ilyen gyorstöltőt telepíteni csak akkor éri meg, ha többé-kevésbé folyamatosan működik: ha mindig rá van dugva egy autó. Tehát ilyenből a nagyon távoli, teljesen elektromos jövőben is legfeljebb csak utcánként lesz majd egy, semmiképpen sem garázsonként vagy autóbeállónként.

Váltóáramú gyorstöltő? Társasházba simán!

A villámtöltőktől lefelé haladva a következő lehetőség a minél gyorsabb töltésre a váltóáramú gyorstöltés. (E-autója válogatja, hogy lehet-e ilyennel tölteni, de például a Renault Zoé 22 kW-os, a BMW i3 pedig 11 kW-os “AC rapid charge”-ot, váltóáramú gyorstöltést képes fogadni.) 22 kW még mindig elég sok a jellemző családi házi elektromos rendszerek számára. Három fázis háromszor 32 amperrel épp ki tudna szolgálni ekkora teljesítményigényt, de ez már azt jelentené, hogy a már-már ipari fogyasztásra méretezett hálózaton egy mosógépet se lehetne elindítani, amíg az autó töltődik.

A Hyundai saját márkás falitöltője

Ugyanakkor egy-két váltóáramú fél-gyorstöltő ideális megoldás a társasházak számára. Most épülő, mélygarázsos társasházakra, ha én lennék a király, nem is adnék már ki építési engedélyt anélkül, hogy úgy 4-5 parkolóhelyenként ne legyen egy AC-gyorstöltő-csatlakozó is feltüntetve a gépészeti terveken, de az is nagyon valószínű, hogy a panelházak parkolóiban is megjelennek pár éven belül az óránként csaknem 100 km betöltésére alkalmas fél-gyorstöltő-konnektorok, akár nem is a társasház kezelésében, hanem egy erre specializálódó vállalkozás szolgáltatásaként, kártyás fizetési lehetőséggel kiegészítve.

Az igazi otthoni megoldás: a WallBox

Ma Magyarországon 32 A áramerősségig ingyenes a lakóingatlanoknál az elektromos csatlakozás kiépítése, ez kb. 7,5 kW teljesítményt képes kiszolgálni. Lakossági fogyasztók számára 3×32 amper a realitás határa. Az ingyenes alapszolgáltatás feletti extra kapacitás kiépítésének szolgáltatói díja jelenleg 230 ezer forint az e.On-nál, de ehhez még nyilván hozzájön a fogadó oldali szerelési munka is, a valós költsége annak, hogy otthon 3×32 amperrel rendelkezzünk, valahol félmillió forint körül van. 3×32 amper pedig már elég arra, hogy 15-20 kW-tal töltsünk egy villanyautót, miközben a ház többi fogyasztója is elketyeg az E-autó töltése mellett.

390 ezer forint a BMW-nél a kék-fehér emblémás WallBox legbutább, online szolgáltatásokat nem kínáló változata

22 kW-os AC-gyorstöltő Kínából

11 kW-os AC falitöltő az eBay-ről

A BMW hazai importőre szerint az i3-hoz a vevők fele veszi meg a WallBoxot, a falra szerelhető töltőberendezést, amely képes egy fázison 7,5, három fázison 22 kW teljesítménnyel tölteni. A töltőáram természetesen változhat annak függvényében, hogy mi a helyi hálózat kapacitása, illetve hogy hány fázisra, milyen áramerősségű vezetékekre kötötték rá a berendezést. Az alapkivitelű Wallbox listaára 359 000 Ft a BMW-nél. A BMW-nél kapható. A különböző fantázianevű fali töltők hardvere ugyanaz, a különbség az alap Wallbox és a Plus, valamint a Connect között az okosotthon-megoldásokhoz való kapcsolódás, az RFID-autentikáció, valamint a BMW Digital Charging Service-igénybevételi lehetősége.

Persze olcsóbban is beszerezhetünk fali töltőt, de nem annyival olcsóbban, hogy érdemes legyen kockáztatni. Kínából már százezer forint alatt itthon lehet a szerkezet vámolás előtti áron, de egy ilyen bizonytalan eredetű cuccra azért nagy bátorság rádugni egy 12 milliós autót, majd az egészet otthagyni éjszakára a garázsban, reménykedve, hogy reggelre nem ég le porig az egész. Az eBay-en pedig 600 euróért találtam 11 kW-os töltőt, Németországból: árban ez nem annyival olcsóbb, hogy ne érje meg a saját márkás WallBox.

Két fázisra kötve, kétharmad teljesítménnyel, gyári WallBoxszal 15 kW-tal töltve a legújabb, 42 kWh-s akkumulátorral szerelt BMW i3 esetén 6-7 óra a 100%-ig való feltöltés ideje. A bevezetőben említett Kona kb. 8-9 óra alatt töltődne fel vele teljesen nulláról. Ez már szimpatikus: így egy rövid éjszaka is elég ahhoz, hogy teljesen feltöltődjön a lemerült akku.

A megoldás tehát: ha nagy kapacitású, új villanyautót vesz az ember, hát vegyen hozzá 3×32 ampert is, és egy szép kis 22 kW-os fali töltőt. Így már bele tudja tankolni az éjjel azt az energiát, amit kiautózott belőle napközben.