Igen, jól látja a kedves olvasó, nem csak hátsókerekes sportkocsikat szerettünk tavaly – jöjjenek ábécé-sorrendben a győztesek!

FIAT Talento, Opel Vivaro, Renault Trafic  –  Szörényi András

Minden évben úgy választom ki az év tesztautóját, hogy nem nézem végig a rovatot a külföldön vagy itthon vezetett autókról. Csak az lehet a kedvenc, ami magamtól eszembe jut. Idén a legszebb emlékeim kisbuszokról maradtak, mindjárt háromról, ami valójában egy. Névsorban: FIAT Talento, Opel Vivaro és Renault Trafic. A hármas ikreket a Renault tervezte és gyártja. Az Opellel évtizedek, az Arena nevű kocka Trafic óta tart az együttműködés, a FIAT Professional, a haszonjárműves üzletág most váltott át a PSA-Toyota klónokról a konkurenciához.
Mindhárom autóban ugyanazt szeretem: kívül takaros, belül teherhajónyi, praktikus jószágok. Igazából a 40 centivel megnyújtottnak van értelme, mert így 8-9 ember csomagja is bőven elfér. Egy sima kétliteres dízel megnyugtatóbb volna, de két turbóval a 145 lóerős, 340 Nm nyomatékú egy-hatos is kellően lendületes hegyen-völgyön. A kis dízel az öblös testben autópályán 150 körül sem fogyasztott többet 9,8 liternél. Kicsit mérsékelve a tempón 7-8 literrel elgurul mindhárom. Egy nagy kombi árából nyolcan-kilencen utazhatunk csendben, kényelemben és remek hangulatban. Ezüstérmes az új Citroën C3, a bronz megosztva a nagyon eltalált Kia Niróé és a Ford Fiesta ST200-é, a szűretlen vezetési élményért.

IMG_0840Ford Focus ST kombi  –  Horváth Zsolt

2016-ban volt egy olyan tesztautó, amivel boldogan tudnék a hétköznapokon is együtt élni, mert a legoptimálisabban szerepelnek benne a számomra fontos dolgok. Ez a kocsi a Ford Focus ST kombi változata.
A karosszériaforma jól jön a gyakori családi kirándulásokon, az ST kivitel nyomán pedig kiemelkedően izgalmas vezetni. Ahogy korábban is írtam „olyan gyors kanyarvételre képes, amit nem néz ki senki egy családi kombiból. Leendő tulajdonosai ezzel a kocsival biztos, hogy inkább a hosszabb, kanyargósabb utat választják, mint hogy egyesen autópályán érjék el céljukat.” A kormányzása gokartos, a féke harapós. A tesztautóban szereplő dízelmotor 185 lóerős teljesítménye mindenre elég, ami a hétköznapokon kellhet. Dinamikában ugyan elmarad benzines társától a dízel ST, viszont kisebb a fogyasztása is, 6,8 literes átlagot mértünk.
Bár számomra kevésbé fontosak, de elérhető hozzá ülésfűtés, kormányfűtés, tolatókamera, holttérfigyelő, táblafelismerés, esőérzékelős ablaktörlő, automata fényszóró-kapcsolás is.  Sportosságból és luxusból juttat.

dscn77831Mercedes-Benz E-osztály 220d  –  Kovács Miklós

Végig kellett lapozni az idei termést, több esélyes jelölt is akadt a 2016 kedvence címre. Az Audi TTRS gyötrően gyors volt pályán, és veszett élmény országúton, a Mazda MX-5 negyedik generációja újra tökéletes játékszer, de mind közül kiemelkedik az új Mercedes E-osztály.
Minőség és technikai fejlettség terén páratlan, a két 12,3 colos LCD kijelző előtt ülve, a kormányzást szinte teljesen az autóra bízva mi lehetünk Michael Knight, vagy Tony Stark, ízlés szerint. Erre képes ez az autó, annyira látványos trükkökre képes, hogy még a vezetővel is elhiteti a különlegesség érzetét.

kjóóMercedes-Benz E-osztály AMG 63 S 4Matic+  –  Erdős Norti

Nem sok tesztautó fordult meg kezeim között 2016-ban, de azért sikerült néhány igazi adrenalinpumpát kipróbálni. Csupán azért nem az új Porsche 911 Turbo volt a kedvencem, mert az elmúlt három évben több ízben is sikerült vezetnem a német sportautók szinte mindegyikét, így nálam 2016-ot magasan a Mercedes-AMG E 63 S 4Matic+ vitte.
Az ötödik generációs E-osztály AMG változata a valaha gyártott legerősebb E-limuzin. A V8-as szív egészen pontosan 612 lóerős, nyomatéka 850 Nm. A végsebességet alapból 250 km/óránál szabályozták le, de a plusz pénzért megvásárolható Driver’s Package kitolja a határt 300 km/óráig. A E 63 S 3,4 másodperc alatt éri el álló helyzetből a 100 km/órás sebességet. Nem mértem le, de elhiszem.

JÓ2Mercedes-Benz G-osztály  –  Földes Attila

“Bár idén elég erős volt a felhozatal a számomra oly kedves terepjáró kategóriában – tengernyi Land Cruisert vezettem, a spéci, katonai kiviteltől a tíz éve vámon lefoglalt, tökéletes állapotban megmaradt, alig 100 kilométert futott darabig. Mégis egy G-osztály lett a kedvenc, a maga ordítóan felesleges, 422 lóerős motorjával, túlméretezett vasaival és pimasz luxusával. A G-osztály az egyik utolsó, igazi terepjáró! Amit eredetileg katonai használatra, világvégi expedíciókra terveztek, nem körúti gyorsulgatásra. Ennek ellenére imádni való darab, akár V6-os dízel, akár V12-es 630 lóerős motor üvölt benne. Akár sáros, akár puccos bőrbe kötött luxusautó. Akár a sivatagban küzd a homokban, akár az Autobahnon tolja maga előtt a kisebb, gyengébb ragadozókat.”

gOpel Kapitän 1952  –  Gajdán Miklós

Nem tévedés, a választottam valóban egy nyugdíjas korú Opel. Az ok egyszerű: még sohasem vezethettem ilyen öreg autót, és nagyon vártam már a lehetőségre. Ülni ugyan már ültem már hasonló korú autóban, sőt öregebben is, de vezetni egyiket sem lehetett. Ennél az Opel Múzeumát gazdagító példánynál azonban megengedték, hogy ne hátra, vagy az anyósülésre települjek, hanem a kormány mögé! lett is belőle kisebb kalamajka, mert a kormányváltó nem egészen úgy működött benne, mint hajdani Trabantjaimban. De működött, mint ahogy minden más az autóban, egyedül az ablaktörlő kapcsolóját kellett Csikós kollégának tartania, mert különben megállt volna ez a rüsselsheimi esőben (is) nélkülözhetetlen szerkezet.
Amúgy azt vártam, hogy a próba után örökre lemondok egy ennyire öreg autó birtoklásának vágyáról, de sajnos nem ez történt. Engem elbűvölt az epedás ülés kényelme, a 30 km/órától legnagyobb fokozatban (ez jelen esetben a harmadikat jelentette) simán és zokszó nélkül gyorsító motor, és a repülőszőnyeg-szerű rugózási kényelem, amiért persze le kellett mondani az F1 szintű kanyarodási sebességekről. De ez mind nem zavart, a csodálatos időutazásért cserébe – élménybeszámoló róla hamarosan.

opelPorsche 911 Carrera 4S  –  Csepreghy Dániel

Igazi színes autóipari cukorkabolt volt ez a 2016-os év, amiben habzsoltunk a tengernyi finomságot. Sok autóbolond lesajnálóan tekint a négyhengeres turbómotorral szerelt Mustangra, pedig az érett banán sárga kabriót pont két perc alatt kezdtük el imádni menő formája és remek kezelhetősége okán. Sokáig azt hittem, a kabrió póni lesz az év nagy meglepetése, de aztán jött a Focus RS és furmányos összkerékhajtásával, eszelős gyorsulásával és csibész jellemével megvett kilóra. Egészen az év végéig bérelt helye volt a képzeletbeli dobogóm legfelső fokán az alapnál egy hangyányit keményebb Competition csomagos M4-es BMW-nek, aztán jött a Porsche 911 Carrera 4S. Nem elég, hogy már a hitvány magyar vidéki utakon is szürreálisan zseniális volt, emellett a versenypályán is bármikor bevethető ez a kifogástalan minőségű sportautó. A 911-esben az aktív futómű, a hátsó kerekek hajtását preferáló összkerékhajtás és a tengernyi trükk tényleg csak hozzátesz az álomszerű vezetési élményhez.

wr_3834Porsche Panamera 4S diesel  –  Rácz Tamás

Ahogy végigpörgettem az idei teszt-termést, három kiemelkedő tesztautós vagy modellbemutatós saját élményt találtam a Vezess-archívumban. A Jeep Cherokee amolyan titkos tipp a hétköznapi autó-kategóriában: általános jósága miatt még mocsári szörny-szerű megjelenését is megkedveli az ember, ha elkezdi használni. Aztán ott az új E-osztályos Mercedes. A Portugáliában tartott bemutatón még a kétliteres dízelmotorral is annyira pofátlanul tökéletesnek, jónak és kívánatosnak bizonyult a kocsi, hogy az én saját kis dobogómon jó időre eldőlt, melyik márka áll a legfelső fokon a német prémium-trióból a felső-középkategóriában. De a 2016-os örök élmény akkor is az új Porsche Panamera marad. Igaz, hogy a két legérdekesebb verziót, a Turbót és a hibridet pont nem sikerült kipróbálnom, de a V6-os benzines is a világ legjobb autója, a hasonló élmény mellett az olajtartalékokat jóval kevésbé zabáló V8-as dízel pedig, amelyről több mint száz kilométeren át azt képzeltem, hogy benzines, a világ leggyorsabb mai dízelautója. Ami azért valami!

panamera_041Toyota CH-R  –  Lencsés Csaba

Csoportos félmaraton helyett az egyik török fürdőben pihentük ki barátaimmal az ünnepi ételmérgezésünket karácsony másnapján. Egyikükkel cicaharcba keveredtem. Gazdasági újságíró, az autóvásárlást kizárólag a forintok felől hajlandó vizsgálni, szerinte máshogy agyatlanság új autókat piszkálgatni, ötmillió felett eleve nagybetűs hülyeség nullkilométereset venni. Szerintem viszont a valóságban számosan szubjektíven közelítenek a szalonokhoz: a márka logója vonzza be őket, beleszeretnek egy modell külsejébe, vagy épp a reklámkampánya varázsolja el őket, és lehetne még sorolni a szomszédautós faktort, meg a többit. Ez a valóság. Igazából csak félig-meddig volt közöttünk vita, ráadásul a Veli Bej bejáratánál állt a tökéletes kompromisszum: a CH-R. Amivel érkeztem.
Túlzás nélkül a világ egyik legtakarékosabb autója, etetésére jóval kevesebbet kell költeni az átlagnál. Az akkugyilkos mínuszok ellenére is képes volt többször 4 liter alatti átlagokat produkálni belvárosi szaladgálásaink során. Kétség kívül a világ egyik legmegbízhatóbb szerkezete, lassan lét évtizede bizonyítja a Toyota hibrid hajtáslánca, hogy jóval kevesebbet kell költeni rá a szervizben, mint másokra. Ráadásul a külső méretét meghazudtoló belsejében a tér, a csomagtartó, szóval nagyon komoly racionális, tárcabarát érvek szólnak mellette. Szubjektíven nézve sem akármilyen, friss tapasztalataim szerint a dizájnja tízből 7-8 embert lenyűgöz, rendkívül trendi a kiállása. Részletes teszt hamarosan jön róla, de nálam ez a győztes. Maradjon köztünk, de a forintbaszó haverom is alig várja, hogy elkérjen egy példányt, pedig a 9 millió körüli árcédula nála határeset, 10 misinél drágább tesztautóba szó szerint be sem ül.
Nem hivatalos különdíjam az év legszebb tesztautójáért a Volvo V90-es kombinak jár lenyűgözően elegáns és ízléses dizájnjáért. Kívül és belül egyaránt csodálatos, státuszszimbólumsága ellenére imádni való.

jó

Nem török fürdő, bátrabbaknak itt a jakuzzis videó: