Mindössze két év kellett hozzá, hogy az első ásónyomtól a legutolsó precíziós robotot is beprogramozzák, és gyártásra készen álljon a világ jelenleg talán legmodernebb motorgyártó üzeme. Az Opel szeptember 20-án – a magyar miniszterelnök jelenlétében – felavatta a szentgotthárdi Flex motorgyárat.

A Flex vajon mi?

Mostanság minden Flex az Opelnél, ez a négy betű a marketingesek jóvoltából úgy átitat mindent a márkánál, mint mifelénk a Nemzeti. Flex-fix a lökhárítóba süllyeszthető bicikliszállító rendszer, EcoFlex a takarékos változat, Flextreme a range extenderes elektromos prototípus neve, Flexdoor a Meriva hátrafelé nyíló ajtaja, Flexrail az a sín, amiben a pohártartókat tologathatjuk – és még az új motorgyár is Flex. Mondjuk ennek a flexségnek van értelme.

A Flex a flexibilis, rugalmas szó töve, és az új gyárat valóban úgy tervezték, hogy rugalmas legyen. Egy soron készülhetnek itt a háromhengeres benzinmotorok a négyhengeres dízelekkel, a padló sík felszínét egyetlen akna vagy árok sem töri meg, és célgépek helyett mindenütt könnyedén új feladatra programozható robotokat építettek be.

A hagyományos transzfer jellegű megmunkálógépek helyett rugalmas megmunkálóközpontokat telepítettek, egy gyártócellába 5-6 típusazonos munkaközpont került. Az elvi alapok: adott gyártócellán belül mindegyik gép ugyanazt a műveleti sorrendet végzi. A megmunkáláshoz használt szerszámok és programok is ugyanazok, a gép vezérlése automatikusan felismeri a gyártandó típust és ez alapján választ megmunkálóprogramot és hozzá tartozó szerszámot. A típusváltás tehát veszteség nélkül megtörténik, köszönhetően a megmunkálógép speciális szerszámcserélő-rendszerének és programfelépítésének.

A cellás gyártásszervezés előnye, hogy egy gép esetleges hibája nem állítja meg az egész gyártósort, csak az adott cella teljesítménye csökken le átmenetileg.

Az új beruházás 500 millió euróból valósult meg, 800 új munkahelyet jelent Szentgotthárd számára, a kapacitás évi félmillió belsőégésű motor.

Adam és Mokka

A gyáravatóra az Opel elhozta a közeljövőben bemutatandó két új modelljét is. A Mokka szabadidőautót már Genfben bemutatták, reményeink szerint még az ősszel beszámolhatunk a nemzetközi tesztvezetés tapasztalatairól.

Az Adam tűnik a nagyobb durranásnak, de ez a kocsi még messzebb van attól, hogy mi is beleülhessünk. A kiállított kocsi (amelyet Londonban, az olimpián is mutogatott az Opel) egy Corsa szétvágott, átalakított vázára épült. Minden kézzel készült rajta, a kocsi értéke úgy 250 ezer euró. Hozzányúlnunk se volt szabad, nehogy a kezünkben maradjon valami tessék-lássék beragasztott dummy-alkatrész róla.

Mindazonáltal az úr, aki őrizte, készséggel kinyitogatta nekünk az ajtókat, és elmondta, hogy a kocsit leginkább a Fiat 500 ellenfelének tekinthetjük. Négyüléses kabinjával egy fél számmal az Audi A1 alatt van, de kidolgozása, minősége alapján inkább tűnik prémiumautónak, mint egy tömeggyártó legkisebb autójának.

A Mokka és az Adam mellett egy fehér Astra is számot tarthatott az újságírók érdeklődésére – ebben a kocsiban már egy új, az új üzemben készülő, egyelőre nem kapható motor lapult. Hogy milyen? Nem tudjuk, az titok volt. Még a motorháztetőt sem volt szabad kinyitnunk. De a tudat, az valami csodás.

Viktor a színen

A miniszterelnök megjelenése tovább erősíti az ismert kormányzati elvet, mely szerint az autóipar a magyar gazdaság egyik legfontosabb húzóágazata – és cél, hogy az is maradjon.

Orbán Viktor beszédében kiemelte, hogy a modern berendezések, a látványos robotok és a megnyitóünnepség légtornász lánya mind nagyon fontos, de a lényeg, hogy az új üzem beindításával újabb magyar családok százai jutnak biztos megélhetéshez.

Orbán Viktor elgondolkodtatónak nevezte, hogy a második világháborúban porig rombolt német gazdaság mára odáig jutott, hogy egész Európa sorsa rajta múlik – az utóbbi időkben vissza-visszatérő gondolat szerint pedig a közép-kelet európai gazdaság, mint a német gazdaság partnere a gyártási folyamatokban szintén sokat tehet a kontinens stabilitásáért.

Ez volt a beszéd lényege, de autós magazinként nem mehetünk el egy laikustól nem meglepő tárgyi tévedés mellett.

A miniszterelnök Adam Opelt, az Opel AG. alapítóját mint az autógyártás egyik úttörőjét emlegette. Valójában Adam Opel életében a cég varrógépek és kerékpárok készítésével foglalkozott. Az 1895-ben elhunyt, lakatosból gyárossá avanzsált úr fiai kezdtek autók gyártásába, az első Opel autó négy évvel Adam Opel halála után készült el.

A fáma szerint Adam Opel kifejezetten megtiltotta gyermekeinek, hogy olyan veszélyes, gyúlékony ördögi szerkezettel foglalkozzanak, mint az automobil, amiben úgysincs semmilyen üzleti lehetőség.

Hát, erről ennyit.