20 éve történt
Vannak, akik bőszen tagadják, hogy a világnak fejlődnie kell. Így tett annak az 1991-ben megjelent cikknek a szerzője is, aki leplezetlen fanyalgással írt az Opel Astráról, miközben elődjét, a Kadettet siratta.
Tény, hogy egy hosszú történet ért véget a Kadett gyártásának leállításával, viszont a névváltoztatás volt a jelzés arra, hogy magasabb szintre akar lépni az Opel. Az már más kérdés, hogy ez csak nekünk, az európai kontinensen élőknek volt újdonság, hiszen az angol testvér, a Vauxhall a nálunk D és E Kadett néven ismert változatot is Astra néven gyártotta. Ráadásul így tökéletesen beleillett a Corsa, Vectra, Omega névsorba.
Viszont a gyár nem is akart teljesen szakítani a sikeres előddel, ezért az Astra gyári kódja a Kadettének folytatása volt. Ezért nem hívják A-nak az 1991-ben bemutatott alsó-középkategóriás autót, az F kódjelet kapta.
1991. július 17.
“A német autógyártás párját ritkítóan sikeres fejezete ér véget szombaton hajnalban: az éjszakai műszak befejeztével gördül le a bochumi Opel gyár futószalagjáról az utolsó kadett limuzin. Bár a kombi es a cabrio változat gyártása rövid ideig még folytatódik, az Adam Opel részvénytársaság a maga részéről lezártnak tekinti a kadett-korszakot, amelynek 29 esztendeje alatt 10,83 millio kadett talált vevőre szerte a világon.
Nem mai hírek
Nem, nem kerültünk időviharba. Csupán úgy gondoljuk, hogy jópofa dolog visszanézni, milyen dolgok estek meg az elmúlt pár évtizedben az autózás történetében. És az MTI Sajtóadatbankjának (szerkesztőségi munkanéven csak MTI Classic) hála ezt meg is tehetjük. Szemezgetünk a régmúlt hírei között, az arra érdemeseket – érdekeseket, furcsákat, meghökkentőket – pedig Önök elé tárjuk
Szigorúan véve a tényeket, a kadett-sztori voltaképpen 1935 decemberében kezdődött. Ekkor mutatkozott be az akkor már igen népszerű Opel Olympia “kisöccse”, a kadett a német közönségnek. A 2100 birodalmi márkáért árusított, kényelmes és kisfogyasztású autóból öt év alatt 107 608 darabot adtak el, mielőtt a világháború miatt 1940-ben le kellett állítani a termelést.

Ritka a Kadett Aero, amelynek oka lehet a magas ár. A VW 1303 Cabroiolet 3000 márkával kevesebbe került
Az Opel cég 1962-ben szánta rá magát a kadett gyártásának felújítására, s az újonnan épített bochumi gyáregységből mindjárt egy – akkor – forradalmian újnak számító karosszériával és teljesen új, 1000 köbcentiméteres motorral szerelt autó került ki. A “kadett-a” sorozatot három év múlva követte a “b” széria, amelyből 1965 és 1973 között 2,5 millió darabot adtak el. Az őt felváltó “c” típus már 1200 köbcentis erőforrással rendelkezett, csúcssebessége pedig 132 km/óra volt. Az 1979-ben piacra dobott “d” típussal először hagyta el mellsőkerék meghajtású kadett a bochumi Opel gyárat.
A következő – s egyben utolsó – kadett-széria az “e” betüjelet viselte, sokak szerint az “Erfolg” (siker) szó rövidítéseként. Tény és való, hogy az 1984-tól gyártott sorozat az Opel cég legjobb eladási statisztikájával büszkélkedhet: hét év alatt több mint 3,3 millió darabot értékesítettek belőle. A General Motors (az Opel RT. “gazdája” az 50-es évek vége óta) belgiumi, angliai, portugáliai, spanyolországi, koreai és braziliai gyárai a bochumi üzemmel együtt osztoztak a sikerben és a nyereségen.
A tetszetős külsejű, kedvező légellenállású, alacsony fogyasztású kadett utóda – a számítógép névválasztása alapján – az Astra típus lesz. Hogy felulmúlja-e majd elődjét, az ma még több, mint kérdéses. Motorikusan ugyanis nem történt előrelépés Bochumban, azaz az Astra az eddigi kadett motorokkal szerelve kerül ki a gyárból. Ami pedig a karosszériát illeti, a kadett-tal ismét egy egyéni “fazonu” autó tűnik el a piacrol, hogy átadja helyét a formatervezésben egyre inkább tért hódító uniformizálásnak.
Az első fényképek alapján az Astra oldalról leginkább egy kis Honda Civicre, szemből pedig a Renault Clio típusára hasonlít. (Hírek szerint jövőre Szentgotthardon is Astra kocsik gyártása indul meg.)