Ha az ember ismeretlen országba érkezik, felkészülés nélkül a lakókörnyezeten és az autóparkon tudja lemérni, milyen gazdasági egészségnek örvend az adott hely. Ha a messziről jött ember Ferihegyen száll le, még talán egy közepesen élhető európai környezetben is érezhetné magát.

A rendszerváltás után, lassan de biztosan fiatalodó autóparkunk feltöltődött “nyugati” gépekkel, a régi szocialista remekművek pedig mára csak a ragadós galajnak nyújtanak táptalajt, gondolhatnánk. Tény, a Dacia populáció igencsak megcsappant, szomszédjaink szinte útonálló módszerekkel vásárolták fel mindet a kilencvenes években.

Viszont a jelentős tömegben előforduló Lada – Škoda – Trabant – Wartburg kvartett nem tűnt el nyomtalanul. Sőt! Itt vannak valahol, megbújnak a padkák mellett, sunyiznak a kukák mögött, egyszerűbben szólva elvegyülnek a tömegben. Legalábbis a számok azt mutatják, hogy még rengeteg keleti vas rója útjainkat.  Ennek, és az elhúzódó válságnak köszönhetően mostanra 11,3 évre emelkedett a forgalomban lévő autók átlagéletkora. 

A számok nem hazudnak

Nem minden Lada szakadt persze, akad a szabályt erősítő kivétel

Nem minden Lada szakadt persze, akad a szabályt erősítő kivétel

Nem minden Lada szakadt persze, akad a szabályt erősítő kivétel


Mint a Statisztikai Hivatal most közölt adataiból kiderült, hazánkban Opelből fut a legtöbb, a német márka autóból 429 636 darabot tart nyilván a 2010-re vonatkozó statisztika. Második legtöbb Suzukiból van, 404 ezer darab, de jelentős az aránya a Volkswagennek (261 832 db), a Fordnak (226 797 db) és a Renault-nak (190 923 db) is.

A lényeg viszont csak most következik, Ladából továbbra is írd és mondd-, 117 ezer darab fut a hazai utakon, ami közel annyi, mint a Toyoták száma (121 ezer). Trabantból van még 41 ezer, Wartburgból 27 ezer, de Moszkvicsból csak 1313 darab.

Mégis kevés érződik ebből a tömegből, legalábbis a fővárosban mindenképp. Itt pedig visszakanyarodhatunk az autópark és a gazdaság kapcsolatára. Mivel ez régiós szinten is összefügg, így a szakadt verdákat egyértelműen szegényebb megyéinkben kell keresni.

Van úgy, hogy nem vész el, csak átalakul

Van úgy, hogy nem vész el, csak átalakul

Van úgy, hogy nem vész el, csak átalakul


Ebben a kérdésben szintén a statisztikai hivatal számai lehetnek segítségünkre. Példánkban a Ladákat vesszük alapul, és nézzük meg, hogy a forgalomban lévő autók hány százalékát képezik az orosz vasak. Közép-Magyarországon az összes használatban lévő autónak mindössze 2,2% teszik ki, viszont ez az arány az Észak-Alföldön már 4,4%, a Dél-Alföldön pedig 5,1%-ig emelkedik.

Ugyanez a tendencia figyelhető meg a többi volt szocialista autómárka esetében is. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az említett alföldi területeken sokkal alacsonyabb a népsűrűség, akkor világosan látszik, merre bujkálnak a bizonyítottan nagy számban futó öreg autók.  

Tapasztalatainkat videón is megörökítettük, az objektivitást nehéz számon kérni rajta, de a személyes benyomások is sokat elárulnak. Miskolc és Budapest került összehasonlításra, és a képek magukért beszélnek. Csak egy szűk óra alatt hat Lada bukkant fel a borsodi megyeszékhelyen, míg a fővárosban mindössze egy. (Oké, nem bíztuk a véletlenre: a második kerületben, a Pusztaszeri úti körforgalomnál vettük fel a videót.)


A dőzsölő kevesek és a szegény milliók országa?

Tehát a csórók szakadt autókkal járnak, ez elég kézenfekvő, nem kell számbúvárnak lenni, hogy levonjuk ezt a következtetést. A szomorú az, hogy a szakadék egyre nő az ország, még európainak mondható, és a “Balkánhoz” közelítő területei között. Legalábbis az autópark tanúsága szerint, lassan de biztosan haladunk abba az állapotba, ahol a rozsdarágta krahácsok tömegében még szalonszagú prémium kategóriás autók futnak, és csak elvétve találunk “normális” középosztálybeli által vezetett “átlagos” középkategóriás autót.

Hogy szembesüljünk a jövővel, elég a szomszédos Romániáig menni, ott már jól érzékelhető ez a jelenség, Infinitik és Jaguarok szlalomoznak a Dacia-nyájak között, tátongó a szakadék, és nem várható a helyzet gyökeres változása.