Kaptam a minap egy lánclevelet. Véletlenül elolvastam, és megtetszett. Nyilvánvaló, hogy baromság, de azért továbbküldtem jogi szakértőnknek, hadd röhögjön ő is egy jót. Nem röhögött, hanem szakszerűen cáfolt. Íme:

“Sajnos az általad is elküldött hoax olyan mértékben terjed, hogy szükségesnek érzem egy cikk megírását a témában. Ha arra érdemesnek érzed, jelentessétek meg. Jó lenne egy kép is hozzá.” Íme a kép:

Súlyosan háromjegyű számok

Súlyosan háromjegyű számok


Súlyosan háromjegyű számok

Íme a cikk:
Joghézag miatt gátlástalanul száguldozhatunk?

Nem tudunk nem foglalkozni vele, olyan mértékben terjed egy e-mail, mely pár joghézagra hívja fel a figyelmet, amelyek miatt büntetlenül megúszhatunk néhány szabálysértést. A hitelesség kedvéért változtatás nélkül az e-amil szövege:

A hoax szövege. Vigyázat, ostobaság!
“Egy 70 km/h max. sebességű útszakaszon 250 km/h sebességgel radarba futó autós védőbeszéde a bíróságon: Tisztelt bíróság, valóban láttam egy fehér alapú, kör alakú táblát, amiben a 70-es szám volt, de nem volt semmilyen mértékegység mellette. Ahogy önök is tudjak, az 1837. július 4-i törvény kötelezi országunkat a metrikus mértékegység használatára. Továbbá az 1961. május 3-i 65/501 számú törvény kimondja, hogy a hosszúság mértékegysége a méter, és az idő mértékegysége a másodperc.

Én el sem tudom képzelni, hogy a Belügyminisztérium nem tartja tiszteletben a Köztársaság törvényeit. Tehát logikus, hogy ha nincs odaírva a mértékegység, akkor a sebesség alapértelmezés szerint m/sec-ban értendő. A 70 m/sec maximális sebesség, megfelel 252 km/h-nak. A rendőrök azt mondták, hogy 250 km/h sebességgel autóztam. Nem is vonom kétségbe a rend őreinek pontosságát, tehát 2km/h sebességgel a sebességkorlát alatt voltam. Így tisztelettel kérem a bíróságot, hogy adják vissza a jogosítványomat, amit egy sajnálatos tévedés folytán vettek el a rend éber őrei.” A magyar KRESZ-ben (1/1975 KPM-BM rendelet) sincs mértékegység, csak az, hogy “sebesség”, ami így logikusan m/sec-ot jelent! A másik baki a KRESZ-ben a biztonsági öv, amire csak annyi előírás van, hogy be kell csatolni, de az nincs ott, hogy az ember előtt, vagy mögött kell becsatolni!?”

Ezt mondja jogász szakértőnk

220 felett, de a német Autobahnon

220 felett, de a német Autobahnon

220 felett, de a német Autobahnon


Eddig a levél. A jogi értékelésben részekre bontottam és rövid magyarázattal láttam el az állításokat, következtetéseket.

1. A védőbeszédnek nincsenek tartalmi megkötései. Akár idegen lények támadására is hivatkozhatunk a bíróságon. Tudni kell azonban, hogy a bíró a bizonyítási eljárás, a hivatalból rendelkezésre álló bizonyítékok, a köztudomású tények, és a személyi körülmények alapján hozza meg az ítéletét. A bíró szakember. Légből kapott érvek, tárgyi tévedések, és főleg botcsinálta önügyvédek sokat tudnak ártani az ügy végső kimenetelének.

Kár hülyének nézni a rendőrséget

Kár hülyének nézni a rendőrséget

Kár hülyének nézni a rendőrséget


A bíró ilyenkor azt látja, hogy súlyosabb büntetés indokolt, mert nem elég hogy elkövette a cselekményt a terhelt, de még nem is látja ennek veszélyességét, és ahelyett hogy szánná-bánná bűnét, legalább itt megígérné, hogy ez egyszer volt és soha többet, ostoba önigazolásokkal próbálja menteni az irháját.

2. Magyarországon nincs hatályban 1937-es törvény. A törvények megjelölése: év/római szám. Pl. 1978. évi IV. törvény: A büntető törvénykönyvről (első tárgyi tévedés)

3. 1961. május 3-i 65/501 számú törvény (a 2. pontba foglaltakkal összhangban) nem létezik (második tárgyi tévedés)

Gyorshajtásért nem veszik el a jogsit a helyszínen, csak ittas vezetésért és halálos baleset okozásáért

Gyorshajtásért nem veszik el a jogsit a helyszínen, csak ittas vezetésért és halálos baleset okozásáért

A tempó miatt nem ugrik a jogsi a helyszínen


4. Gyorshajtásnál a rendőr nem veszi el a helyszínen a jogosítványt, ezt csak két esetben teheti meg: ha halálos közúti balesetet okoztunk, vagy szeszes ital fogyasztása után vezettünk. (harmadik tárgyi tévedés)

5. A levél szerint a KRESZ-ben nincs mértékegység. Íme a vonatkozó KRESZ jogszabályhely, a hitelesség kedvéért szintén változtatás nélkül:

“Sebesség

KRESZ 26. § (1) Az egyes járművekkel legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:

a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival

  – autópályán 130 km/óra,
  – autóúton 110 km/óra,
  – lakott területen kívül egyéb úton 90 km/óra,
  – lakott területen 50 km/óra”

A villamosra, robogóra, torpedónaszádra vonatkozó kitételeket most hagyjuk, ugorgyunk:

Joghézag miatt nyomhatjuk? Nem

Joghézag miatt nyomhatjuk? Nem

Joghézag miatt nyomhatjuk? Nem


“(2) Ha a “Sebességkorlátozás” jelzőtábla lakott területen 50 km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.”

Bár a fenti bekezdésben mértékegység valóban nem szerepel, a szövegkörnyezetből egyértelmű, hogy nem m/s-ról van szó. (Negyedik tárgyi tévedés)

6. A biztonsági övre vonatkozóan a KRESZ nem azt írja elő, hogy be kell csatolni, hanem azt, hogy biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni. Kicsit más, ugye? (Ötödik tárgyi tévedés)

“KRESZ 48. § (4) A külön jogszabályban meghatározott M1, M2, M3, N1, N2, N3 kategóriájú gépkocsiban, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan járműben, amelynek üléseit biztonsági övvel szerelték fel, az ülésen utazó személynek a biztonsági öv becsatolásával kell magát rögzíteni.”

Két dologban írt igazat a levélíró: Magyarországon a hossz mértékegysége a méter, az időé pedig a másodperc.