Chevy Corvette C4 – Közel a mához 1

Chevy Corvette C4 - Közel a mához

Rosszul indult a C4-es Corvette pályafutása. Nem korai visszahívások, minőségi problémák, vagy lesújtó sajtóvélemények tették nehézzé az autó életének legelejét. A negyedik generáció piaci bevezetésekor kapitális hibát vétett a General Motors. A modell értékesítése egyszerűen egy egész évet csúszott.

1983-ban, a gyári kommunikáció diszkrét megfogalmazása szerint, nem készültek a nagyközönségnek szóló, eladásra szánt Corvette modellek. Egy évig tehát nem lehetett új Corvette-et kapni. Ebben az évben 43 előszériás kocsi készült az 1984-es új modellből. A C4 pályafutása már csak ezért sem lehetett olyan hosszú, mint közvetlen elődjéé volt.

Gond volt az egyre apadó teljesítménnyel is. Persze a C3-as sorozat utolsó és a C4 első darabjai sem voltak ványadt batárok, de 205 lóerőtől már 20 évvel ezelőtt sem gyúlt fény a sportautó rajongók szemében.

Kezdeti nehézség volt elég, de 11 éves szünetet követően, 1986-ban újra megjelent a programban a Corvette kabrió. Ekkoriban megélénkült a nyitott autók piaca, ebben az időben jött ki például a Chrysler Le Baron kabrió is. A kabrió mellett kivehető – targa – tetős kupékarosszéria is kapható volt.

Jerry Palmer tervezte a C4 formáját, aki hangsúlyozottan egyszerű vonalvezetésre törekedett. Az ék alakú karosszéria sallangmentes. Része a látványnak, hogy a Corvette 1989-től kezdve szériában 17 colos alufelniket kap, ami nem kis szó annak tükrében, hogy például egy nyolchengeres BMW 540i első szerelésként 16 colos kerekeken áll, 2003-ban.

ZR-1-nek hívják azt a Corvette-et, amelynek a C4-es sorozatból a legnagyobb esélye van a legendává érésre. Az öntöttvas blokkos, hengerenként kétszelepes alapmodellekkel szemben ennek motorja 32 szelepes volt. A könnyűfém blokkos és hengerfejes, hengersoronként két vezérműtengelyes motort a brit Lotus fejlesztette ki, amely ekkoriban a General Motorshoz tartozott. Colin Chapman cége nem csak a Corvette-hez, hanem az Opel Omegához is hozzátette a magáét. A 377 lóerős, duplaturbós Lotus Omega a leggyorsabb sorozatgyártású autó volt, 283 km/órás végsebességgel.

Egy hajszállal azért gyorsabb volt konszerntestvérénél a ZR-1-es Corvette. A 380 lovas négyszelepes nyolchengeressel 290 km/órával is hasíthatott a vezető, miután tesztmérések szerint 4,7 másodperc alatt átlépte a 100-as határt.

1993-ban 405 lóerőre nőtt a ZR-1 teljesítménye. A széria legerősebb szívómotoros típusát a Chevrolet 1996-ig tartotta gyártásban.

Ebben az autóban egy amerikai kocsitól meglepően, sok high-tech megoldást találni. 1989-ben nagy dobás volt a 32 szelepes hengerfej, a hengersoronként két vezérműtengely, a fejlett motorvezérlő elektronika, vagy a hengerenként két befecskendező fúvóka. A lengéscsillapítást elektronika vezérelte, három fokozatban.

Mindezek mellett a Corvette ZR-1 hatfokozatú, ZF-gyártmányú kézi váltót is adott. A Corvette ZR-1 több meghatározó számítógépes autós játékban, például a Test Drive-ban, vagy a Stunts-ban is vezethető volt. Az extrém hosszú hatodik fokozat innen sokunknak ismerős lehet. A szuper-Corvette tényleg ötödikben érte el végsebességét, a hatodik kímélő áttétel volt.

Az előbb felsorolt tételek jó része ekkorra európai sportautókban is megtalálható volt. Igazán jelentős vívmánya a Corvette-nek a guminyomás ellenőrző rendszer, amivel világviszonylatban is a C4-es Corvette-é az elsőség. Ráadásul ez a berendezés nem a legerősebb modell kiváltsága volt.

Hengerűrtartalomban a gyengébb modellek sem maradtak el a ZR-1-től. Minden C4-es Corvette 5,7 literes, nyolchengeres motort kapott. Az átlagos Corvette teljesítménye idővel 248 lóerőre nőtt, de 1993-tól létezett egy 224 kW/305 lóerő teljesítményű változat is. A nyomórudas szelepvezérlésű, LT1 jelű motor a késői C4-esekben 282 lóerőt adott le.

Nem volt mindig ilyen erős a negyedik generáció. Az 1988-as modellévben például egy 223 lóerős V8-assal volt megvásárolható az autó, továbbra is targatetős kupé, illetve kabrió karosszériával.

1990-ben megrendelhetővé vált a vezető oldali légzsák, négy évvel a blokkolásgátló után. Az ABS olyan fontos biztonsági vívmány, hogy a szériában adott blokkolásgátló a kutyaközönséges technikájú Ford Scorpiónak meghozta az 1986-os európai Év Autója címet.

1991-ben kifutott a duplaturbós Callaway Twin Turbo, amelynek végsebessége elérte a 310 kilométert óránként. A 345 lóerős über-Corvette-hez vezető motortuning gyári extraként volt megrendelhető 1987-től, nem egészen 20 000 dollárért. A Callaway Twin Turbo szédületes menetteljesítményeket nyújtott, a Corvette hagyományokhoz méltóan egy európai szupersportautó árának töredékéért.

Megmaradt a negyedik generációs Corvette-ben az előző modellben megismert műanyag keresztlaprugós hátsó futómű. A kerekeket alumínium ötvözetből készült futóműelemek vezették. A felfüggesztésben alkalmazott könnyűfémmel csökkenthető volt a rugózatlan tömeg.

1996-ban, egy évvel a C4 kifutása előtt bemutatkozott az LT4 jelű V8-as motor, amely 330 lóerőt adott le. 358 180 C4 legyártása után a modellváltással megjelent az ötödik generáció. A C5 1997-óta készül Bowling Greenben, a Corvette-ek szülőhelyén.